A tervezés, a hosszú távú gondolkodás és a fenntartható életmód jótékony hatással van a pénztárcánkra és ezzel együtt a környezetünkre is. Anyagilag is megéri, ha körültekintő és tudatos fogyasztói döntéseket hozunk. Mire figyeljünk? Ezt járjuk körbe az MNB szakértőinek segítségével annak apropóján, hogy március akár a fenntarthatóság hónapja is lehetne, hiszen 6-án az energiahatékonyság, míg 18-án az újrahasznosítás világnapját ünnepeljük, 26-án pedig a Föld órája jegyében kapcsoljuk le egy órára a fényeket.  

MNB ZÖLD PROGRAM, CSALÁDI ZÖLD PÉNZÜGYEK  

A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben indította Zöld Programját, amellyel nemcsak a saját ökológiai lábnyomának csökkentésére törekszik, hanem a hazai pénzügyi intézmények számára is kedvező szabályozási környezetet kíván biztosítani a fenntartható működéshez és a zöld pénzügyi termékek bevezetéséhez. A jegybank célja az is, hogy támogassa a családokat fogyasztási döntéseikben, amelyekkel nap mint nap hozzájárulnak a hosszú távú fenntarthatósághoz. Emellett segítik a családokat annak felismerésében, hogy befektetéseikkel közvetve ők is finanszírozhatnak fenntarthatóságot szolgáló beruházásokat, és a pénzügyek tudatos kezelése is a környezet szolgálatába állítható.  

MÉRJE MEG ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT! 

Tudja Ön, hogy életmódja milyen hatással van a Földre? Mindennapi életünk, hétköznapi tevékenységeink jelentős hatással vannak a bolygónkra, legyen szó a közlekedésről, étkezésről, a háztartással kapcsolatos teendőkről, vagy akár a divatról. Mindez mérhető. Az ökológiai lábnyom egyebek mellett azt mutatja meg, hogy életvitelünkhöz mennyi környezeti erőforrásra van szükségünk, önmagunk fenntartásának és a megtermelt hulladék elnyelésének mekkora a természeti környezetre gyakorolt hatása. Ennek értéke kiszámítható emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy akár vállalkozásokra is.  

Mit gondol: az Ön ökológiai lábnyoma nagyobb vagy kisebb, mint a hazai és a nemzetközi átlag? Mérje meg most! Az MNB Ökolábnyom-kalkulátora alapvetően a hétköznapi tevékenységek üvegházhatású gázkibocsátását méri fel – ezt karbonlábnyomnak nevezzük –, ami az ökológiai lábnyomunk csaknem 60 százalékát teszi ki. A programban négy fő kategóriára osztva talál kérdéseket: az étkezési szokásairól, a közlekedési eszközök használatáról, a háztartása energiafogyasztásáról, valamint a hulladékkezelési, vásárlási és fogyasztási szokásairól. Mindössze 8-10 percre van szükség, és az eredményt átváltva képet kaphat a globális, hektárban kifejezett ökológiai lábnyomról is.   

Tízből nyolc ember számára ismert az ökológiai lábnyom fogalma – derül ki Magyar Nemzeti Bank által készített kutatásból –, de a saját háztartása ökológiai lábnyomát a többség alul becsülte. Márpedig mindennapi életünknek számos olyan területe van, amelyben egy kis odafigyeléssel, tudatos döntésekkel és hosszú távú tervezéssel a környezetünkre gyakorolt hatást is mérsékelhetjük, és saját pénzügyi helyzetünket is javíthatjuk. Egy család költségvetésében a legjelentősebb tételeket az étkezésre, a közlekedésre, a vásárlásra és a háztartásra fordított kiadások jelentik, így ezekre építhető a fenntartható életmód kialakítása is.   

Nézzük meg részletesebben az egyes tételeket!   

Klímabarát tányér, fenntartható konyha, szezonális alapanyagok – tudatosság az étkezésben 

Az élelmiszerek vásárlása jelenti a családi költségvetés legjelentősebb kiadási tételét, egy átlagos magyar háztartásnál a költségek negyedét jelenti (forrás: KSH, 2020. évi statisztikai adatok). Emellett az élelmiszerek egy átlagos európai ember ökológiai lábnyomának mintegy felét teszik ki. Nem mindegy, hogy milyen élelmiszereket választunk, mennyit veszünk belőlük, és az sem, hogyan készítjük el és tároljuk őket! Az MNB Családi Zöld Pénzügyek cikkei között további hasznos tippeket olvashat arról, hogyan lehet egyszerre pénztárcát és környezetet is kímélni azzal, ha jobban figyelünk étkezési szokásainkra. 

A Magyar Nemzeti Bank 2021 nyarán reprezentatív közvélemény-kutatást végzett, melynek eredményei egyértelműen rámutattak arra, hogy az emberek leginkább akkor hoznak fenntarthatóságot szolgáló döntéseket, ha azokkal egyúttal pénzt is megtakaríthatnak. Az sem titok, hogy a hazai épületek és otthonok energetikai szempontból igencsak korszerűtlenek. Részben ezt hivatott orvosolni az a szabályozás, mely alapján 2022. június 30. után csak BB energetikai besorolású ingatlanokra lehet majd használatba vételi engedélyt kiadni Magyarországon. Ennek elérésében is segíthet például a nemrégiben indított Zöld Otthon Program, illetve már egy zöld CSOK-hitel is elérhető, amely az állami támogatás révén még kedvezőbb feltételeket biztosít a családoknak.  

Vízhasználat, fűtés, komposztálás – háztartásunk ökolábnyoma  

A lakásfenntartás és háztartási energia a második legjelentősebb kiadási tétel az élelmiszerek után a maga 18,6 százalékával. Emellett ökolábnyomunk jelentős részéért is felel. Sok múlik otthonunk szigetelésén, fűtési rendszerén és rajtunk is: a mindennapi energia- és vízfogyasztásunk meghatározó mind pénztárcánk, mind a környezet szempontjából. A háztartásokban található eszközök korszerűsítésével csak Magyarországon akár évente 2 millió tonnával is csökkenhetne a szén-dioxid-összkibocsátás. Emellett azok karbantartása és takarékos használata is további megtakarítást és kibocsátáscsökkentést jelent.  

Autó-karbantartás, tömegközlekedés, eco-driving – közlekedési szokásaink környezeti és anyagi hatásai  

A háztartási költségek között a harmadik legnagyobb tétel a közlekedés: évek óta a kiadásaink 11-12 százalékát erre fordítjuk. Érdemes tehát odafigyelnünk a közlekedési kiadásainkra: tudatosabb választással éves szinten akár tízezreket is megtakaríthatunk, de még a vezetési stílusunk is hatással van a pénztárcánkra! Akár néhány apró szokás megváltoztatásával is jelentősen csökkenthetjük például az üzemanyag-fogyasztást, sőt a környezeti terhelést is mérsékelhetjük.   

Árucikkekből hulladékok – fenntarthatóság a vásárlásban  

Minden egyes megvásárolt árucikk gyártása, szállítása és végül hulladékként a felhasználása, vagy elektronikai eszközök esetében azok ártalmatlanítása károsanyag-kibocsátással jár. Fogyasztási szokásaink megváltoztatásával csökkenthető életmódunk környezeti terhelése, és nem utolsó sorban a családi költségvetés terhelése is. A bennünket körülvevő elektronikai eszközök használatán sok múlik. De a takarításra szolgáló vegyszereket is érdemes újragondolni. Emellett nem árt, ha tudjuk, hogy a divat a második legnagyobb környezetszennyező iparág. Vannak azonban lehetőségek arra is, hogy ruhatárunk összeállításánál is fenntartható és költséghatékony döntéseket hozzunk.  

Ökotudatosság = kiszámíthatóság – a pénzügyi tervezés és a fenntarthatóság kapcsolata 

Az élet számtalan területén javítja a biztonságérzetünket, ha tisztában vagyunk a lehetőségeinkkel, különösen igaz ez a pénzügyekre.   

A háztartás pénzügyeinek megtervezése, tudatos döntéseink ugyanakkor a fenntartható életmód kialakításában is segítenek, környezetünkre is pozitív hatással lehetnek.   

A Föld környezeti állapotának romlása, az éghajlatváltozás elengedhetetlenné teszi, hogy a felnövő generációkat környezettudatos szellemben neveljük. Fontos, hogy a gyerekek is megismerjék, milyen hatással van a környezetre az életmódunk. A hiteles példánál és a közös élményeknél erre nincs hatásosabb eszköz.  

Vágjunk hát bele!  Ehhez a fenti példákon túl számos további hasznos tippel, segítséggel szolgál az MNB Családi Zöld Pénzügyek honlapja.