Biegelbauer Pál és felesége, Petra április 11-én házasodott össze, egybekelésük igazi kuriózum. A szertartást online közvetítették a családnak, hozzátartozóknak, barátoknak, hiszen a járvány miatt most nincs lehetőség az összejövetelre. Mint mondták, nem szerettek volna várni, hiszen nekik az a fontos, hogy „együtt létezzenek”.

A családi élethelyzetek férfi nézőpontjairól rendezett színdarabot Anger Zsolt, Vinnai András író színpadi műve a Pécsi Nemzeti Színházban látható.

A házasság és a hit kérdése, az önismeret, a konfliktuskezelés, a családdá válás is témája annak a jegyesoktatásnak, amelyet Andréka Ágnes és férje, Gábor tart az egyik fővárosi plébánián a házasság előtt állóknak. Amit itt biztosan megtanulnak a párok: az egymással töltött minőségi idő és a kommunikáció a legfontosabb építő kövei a jól működő kapcsolatnak.

Milyen nehézségekkel kell szembenéznünk a várandósság és a szülés idején? Erről beszél Szabóné Harangozó Andrea gyógypedagógus, logopédus, tanácsadó szakpszichológus, ajánlásokat is megfogalmazva kismamáknak és családjuknak.

Új korszak köszöntött be a meddő párok és az őket kezelő orvosok életében: csaknem 100 százalékos támogatással érhetők el a meddőség kezelésében alkalmazott készítmények. Emellett 12 államilag finanszírozott intézményhálózat jött létre, a munkát az országos hatáskörű Szent János Kórház Nemzeti Humán Reprodukciós Intézet hangolja össze. Vezetőjével, Konc János főorvossal, az orvostudomány kandidátusával és Kanyó Katalin biológussal, kémikussal beszélgettünk.

A szervezet egyensúlyának fenntartása a tökéletes működés miatt kiemelten fontos. Ha az elcsúszás megtörténik, akkor a helyreállítás sem olyan egyszerű. A vegetáriánusok pedig egy szempontból még veszélyeztetettebbek, mint a húsfogyasztó társadalom.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) országos online rövidkampányt indít május 31., a Testvérek Napja alkalmából. A NOE célja, hogy ezzel az akcióval is felhívja a figyelmet a nagycsaládos életforma, a gyermekvállalás értékeire, a testvérek közti kapcsolat fontosságára, hiszen nagycsaláddá is a testvérek teszik a családot.

Követjük a saját szüleinktől kapott mintát vagy éppen ellenkezőleg: megfogadjuk, hogy mindent másképp csinálunk? Harangozó Andrea gyógypedagógust, szakpszichológust kérdeztük a nevelési stílusokról, szülői attitűdökről.

Lassan minden visszatér a régi kerékvágásba, az óvodák is hamarosan átállnak az ügyeleti rendről a szokott működésre. Hiába a napirend, hiába a szerető otthoni közeg, a kisgyerek időről-időre kiborul, és nem értjük a miértjét. Hiszen a szüleihez hasonlóan ő is hozzászokhatott már az új rendszerhez. Vagy mégsem?

Alapos kézmosás- és fertőtlenítés, 1,5 méteres védőtávolság megtartása, és elsősorban szabadtéri tevékenységek szervezése. Ez csak néhány szabály, amely a biztonságos nyári táborozás alapfeltétele a Nemzeti Népegészségügyi Központ útmutatója szerint.

Eddig soha nem tapasztalt igény jelentkezik a szülők részéről a nyári gyerektáborok iránt – mondta el Tóth Béla, a taborfigyelo.hu vezetője a csalad.hu-nak. Ám felhívta a figyelmet arra is, hogy a táboroztatást kisebb vállalkozásként működtető szervezők közül sokan mégsem tudják elindítani a nyaraltatást, tehát szűkült a lehetőségek köre.

A korona-krízissel beszorultunk az otthonainkba, de szerencsére az okoseszközeink révén számos módon tudjuk tartani a kapcsolatot a külvilággal. Sokakat persze aggaszt, hogy a gyerekek a korábbinál jóval többet nyomogatják a gépet. Tiltsuk vagy engedjük? Hol van az egészséges határ? A „tech-tudatos” szülői hozzáállásról Dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával beszélgettünk.

A közösen szerzett élményeknek hála nem csak a tanár-diák kapcsolat, de jó esetben a gyerekek személyisége és a közösség is gazdagodik. A többhónapos bezártsággal ugyanakkor a tanári hivatás legfontosabb és legszebb küldetése vesztett talajt. Egy gimnazista és egy középiskolai tanár mesélt a csalad.hu-nak arról, hogyan élik meg a közös programok, például az osztálykirándulások hiányát.

Vért adni generációkon átívelő jó dolog, amelyben – mint az élet sok más területén – kiemelt fontosságú a szülői példamutatás – hangsúlyozta az Országos Vérellátó Szolgálat. A szervezet arra ösztönzi a szülőket, hogy a már felnőtt korba lépett gyermekeikkel közösen menjenek vért adni, hogy a jó példát adját át nekik is.

A viharos kamaszévek önmagában is kihívások elé állítják az egész családot, ezt csak tetézte a karantén alatti időszak, ami különösen nagy próbatétel volt mindenki számára. Labancz Dániel klinikai szakpszichológussal beszélgettünk a tinédzserek veszteségeiről, fájdalmairól, valamint arról, hogy szülőként miben tudjuk támogatni őket.

Talán 40 évesen még erősnek érezzük szellemi képességeinket, ám az idő múltával természetes, hogy kicsit berozsdásodnak az agytekervényeink. Apró, hatékony praktikákkal azonban sokat tehetünk azért, hogy testünk és lelkünk mellett az elménket is edzésben tartsuk.

Tudjuk, hogy sokan már kezüket tördelve várták az Unokasztori pályázatunk eredményhirdetését, és most eljött a nagy pillanat! Íme a nyertesek.

Bodor Tünde életébe nem hozott olyan nagy változást a karantén: napjai a vírushelyzet alatt is többnyire ugyanúgy teltek, mint annak előtte. Ideje nagy részében segítséget igényel, de amikor teheti, azért kimozdul. Lassan 30 éve már, hogy diagnosztizálták nála az SM-et. A sclerosis multiplex világnapja alkalmából egy olyan nővel beszélgettünk, aki a kitartásának köszönheti, hogy még mindig tud járni.

Gyermeknapig, május 31-éig tart az Ökumenikus Segélyszervezet Felhőtlen gyermekkor elnevezésű kampányához kapcsolódó adománygyűjtés. Az akcióval – melynek része a Balatonkör távolságával, vagyis 221 kilométerrel megegyező futólánc is – rászoruló gyermekeknek kívánnak segíteni.

Kisgyermekes családoknak tervez túraútvonalat a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség. Ehhez viszont előbb a családok segítségét kérik. Összeállítottak egy kérdőívet, amelyben arra kíváncsiak, milyen fő szempontokat vegyenek figyelembe az ajánlásokhoz.

Bodor Tünde életébe nem hozott olyan nagy változást a karantén: napjai a vírushelyzet alatt is többnyire ugyanúgy teltek, mint annak előtte. Ideje nagy részében segítséget igényel, de amikor teheti, azért kimozdul. Lassan 30 éve már, hogy diagnosztizálták nála az SM-et. A sclerosis multiplex világnapja alkalmából egy olyan nővel beszélgettünk, aki a kitartásának köszönheti, hogy még mindig tud járni.

Amikor idén március 20-án dr. Fodor Réka felült a Nigériába tartó repülőgépre, még nem sejtette, hogy a kéthetesre tervezett afrikai missziója több hónaposra nyúlik majd. A kétgyermekes édesanya még soha nem töltött ennyi időt távol a családjától, ami komoly próbatételt jelent számára az egyébként is kivívásokkal teli krízishelyzetben.

Húsz perc alatt, futás közben bólintott rá a tervre a virológus, három nap alatt készült el a kutatási terv, három hét múlva pedig a kezükben tartották a kutatók a koronavírusos betegek gyógyulására alkalmazható vérplazma szérumot. A részletekről a projektet vezető Lacza Zsombor ortopédorvos, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese mesélt a csalad.hu-nak.

Annyit hallottam, olvastam az elmúlt években a fenti, egyébként nagy határozottságot sugalló mondatot, hogy megpróbálom egy picit górcső alá venni ezt a jelenséget. Igen, szerintem ez egy jelenség, mégpedig az a fajta, amelyik mutatni kívánja valamiféle ködös igazság látszatát, elfedi a régmúlt titkait.

Sok mindenre rádöbbentem, mióta anya vagyok, de az első nagy felismeréseim között volt, hogy nem kell, nem is lehet és már nem is akarok mindenkinek megfelelni. Nagy megkönnyebbülés ez nekem, mert hatalmas teherként nehezedett rám az állandó megfelelési kényszer. Többek között ezért is hálás vagyok az én Marcsámnak.

Ha az ajtón belépsz, és beleszimatolsz a tornacipők, a paradicsomleves, anya parfümjének és a beáztatott ruhák illatának elegyébe, megérzed azt a semmivel össze nem téveszthető szagot, amiről rögtön tudod, védett helyen vagy – hazaérkeztél.