Tizenkilenc éve az esküvőnkre kaptunk egy könyvet, amit azóta számtalanszor kézbe vettünk már, átrágtunk, megbeszéltünk, kölcsönadtunk. Gary Chapman szeretetnyelvekről írt kötetéről van szó, a benne lévő gyakorlati tanácsok házasságunk egyik pillérét adják.

Milyen nehézségekkel kell számolni, és hogyan nézzünk velük szembe, ha a párunkat messzire szólítja a hivatása?

Tegye fel a kezét, aki sosem mondja a párjának azt, hogy „Már megint nem figyelsz rám”! Aki feltette, az nagy valószínűséggel a nagykönyv szerinti álompasival él, vagy alkalmazza az empatikus kommunikációt, amivel elérhető akár a nagykönyves verzió is.

Természetes, hogy az áldott állapotot nem kevés aggodalom övezi, hiszen szeretnénk mindent megadni a gyermekünknek már a várandósság alatt is. Viszont számos olyan tévhit kering, amikről érdemes lerántani a leplet, hogy ez az időszak valóban csodálatos lehessen!

Léder László, az Apa Akadémia létrehozója szerint jó néhány kritériumnak meg kellene valósulnia ahhoz, hogy méltán kiérdemeljék a kórházak az apabarát jelzőt. De vajon melyek ezek, és miért fontos, hogy legyenek ilyen szülészetek?

A várandósság természetes élettani állapot, ezért az, hogy gyermeket várunk, nem ok arra, hogy teljesen lemondjunk az utazásról. Íme azonban néhány jó tanács, amit érdemes megfontolni, mielőtt felkerekedünk.

Minden szülő ismeri a bosszúságot, amit az összefirkált falak, ajtófélfák látványa okoz, a kiborult festékről és az összemázolt bútorokról nem is beszélve. Összegyűjtöttünk néhány tuti tippet, amellyel anélkül kerülhetjük el a katasztrófát, hogy meggátolnánk a gyermeket az alkotásban.

Bár megváltozott a játék szerepe a kisgyermekek életében, mégis nagyon fontos, hogy játsszanak! Miért kell a játék? Erről beszél Szabó Győzőné Magdolna pszichológus.

Meg kell ijednünk, ha ovis gyermekünk nem rajzol? Kimaradhat-e ez a tevékenység a világgal való ismerkedés lépcsőfokai közül? Meddig lehetünk türelmesek e téren? Erre kerestük a választ Szerdahelyi Katalinnal, az ELTE Gyakorló Óvoda óvópedagógusával és Antal Orsolya gyermek klinikai szakpszichológussal.

Érdemes a szünidő alatt néha-néha könyvet adni már az elsősök, másodikosok kezébe is. Nem mindegy azonban, hogy milyen olvasmánnyal gyakorol a gyermekünk.

Tematikus vagy klasszikus, napközis vagy ottalvós? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell dönteniük azoknak a szülőknek, akik a szünidőben tábort keresnek a gyermeküknek. Összeszedtünk néhány szempontot, amelyek segíthetnek a választásban.

Bár Magyarország nem tartozik a veszélyeztetett országok közé, Ázsiában és Afrikában tömegével dolgoztatják a kiskorúakat embertelen körülmények között. De mi közünk nekünk ehhez több ezer kilométer távolságból? Több, mint gondolnák! – állítja Modla Zsuzsanna, az UNICEF Magyarország adományszervezési tanácsadója, akivel a lehetséges kiutakról és az összefogás erejéről beszélgettünk a világnap kapcsán.

Hogyan tudjuk érdekessé tenni az instázó, tiktokozó, snapchatező fiatalok számára az olyan fajsúlyos témákat, mint például a környezetvédelem? A Szent István Egyetem fiatal kutatójának felmérése alapján úgy tűnik, hogy a kíváncsiság megvan az iskolásokban, de környezettudatosságuk erősítéséhez sokkal több nekik szóló online tartalomra is szükség volna.

Hogyan vegyük rá a naphosszat a szobájában ücsörgő, vagy éppen a barátaival lógó tinédzser gyerekünket a rendszeres testmozgásra? Mivel motiválhatjuk a mai kamaszokat? Mi számít vagány és menő sportágnak a tizenévesek körében? Szakértőinkkel a többi között erről beszélgettünk.

Egy belvárosi kávézóban találkozunk. Gersei Csenge pont olyan, mint amilyennek a közösségi oldalain keresztül elképzeltem: magabiztos, mégis szerény. Áldásos kombináció ez, főleg egy olyan embernél, aki missziójának tekinti, hogy személyes történetével másokon segítsen. Amit kifelé mutat és amilyen valójában, az tökéletes összhangban van egymással, ami ritka a mai világban. Csenge 21 éves. Keresztény. Pszichológus hallgató. Evészavar túlélő.

Festés, futás, túrázás, éneklés, hahotajóga – nem mindennapi tevékenységek egy nagymama életében! Mégis, Sütő Andrásné Ili hetirendje az utóbbi években egyre színesebb. Az ötunokás nagyi fiatalokat is zavarba ejtő bátorsággal vág bele újabb és újabb tevékenységekbe.

Sosem felejtem el a kínos érzést, amikor hazafelé tartva kisebb csoportosulásra lettem figyelmes az utcában, ahol a nagymamám is lakott. A bámészkodók mind a nagyit nézték, aki az erkélyen állva kiabált: „Segítség, be vagyok zárva!”

Bár sokáig úgy tűnt, hogy az idősek nem igazán érdeklődnek a digitális világ nyújtotta lehetőségek iránt, mára a helyzet sokat változott. A legfrissebb felmérések szerint a hatvanévesnél idősebbek körében is egyre többen használnak okostelefont a mindennapokban. Mi több, az internetező szépkorúak mostanra birtokba vették a közösségi médiát is. A mai nagymamák és nagypapák lelkesen posztolnak, csetelnek, videótelefonálnak, sőt, szelfiznek is.

Jóval gyakrabban esik szó az idősek kiszáradásáról, noha – bár részben más okokból – a gyerekek sem kevésbé veszélyeztetettek e szempontból. A még csak fejlődő szervezetük nehezebben kezeli, ha túl csekély, vagy nagyon rapszodikus a folyadékbevitelük. Ráadásul a szomjúságérzetükre sem nagyon lehet számítani: egy, a játékába rendesen belemerült gyereknek talán a vizespohár a legutolsó, ami az eszébe jut.

Már az előtej is kiemelten fontos, mert védőréteget képez a csecsemők bélrendszerében, ezzel is védve őket a vírusos és bakteriális fertőzésektől – hívta fel a figyelmet az augusztus 1-i Anyatejes táplálás világnapja apropóján dr. Sassi Lilla, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szakorvosa.

Ha egy gyermeket legalább az első hat hónapban anyatejjel táplál az édesanyja, az egész életére megalapozhatja az egészségét. Féléves korára ennek ellenére csupán a babák fele kap anyatejet Magyarországon. Íme néhány nyomós érv a szoptatás mellett!

Kihívás, hogy a feketemunkával hogyan tudják felvenni a harcot, de óriási eredmény, hogy a generációs szegénységben élő családoknak segítő tanodába járó diákok közül senkinek sem kell évet ismételnie, és nagy siker az is, hogy évek óta nem szült 18 év alatti lány ott, ahol a komplex fejlesztést végzik. Egyebek mellett erről beszélt a csalad.hu-nak adott interjúban az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, vezetője.

Eurovíziós Dalfesztiválok, Játék határok nélkül, és számos olyan pillanat, amikor az egész ország örült az újabb olimpiai bajnoki címnek – az izgalmas eseményeket ugyanazzal az emberrel szurkoltuk végig. Deszkások sorozatunk harmadik vendége Gundel Takács Gábor.

Egy átlagos ember munkája is meghatározó abban, hogy átlagon felüli tervek valósuljanak meg. Egyebek mellett ezt tartja szem előtt munkájában a Nemzeti Tehetség Központ ügyvezetője. Lantos Krisztina eredeti szakmája jogász, 5 éve a fiatal tehetségekkel foglalkozik.

Mindig minden körülmények között, szinte minden anyuka esetében az első számú parák közé tartozik a „kakapara”. Miért nem csinálja, miért ilyen sokat, miért ilyen színű, miért ilyen az állaga, miért ilyen büdös… na jó, az utolsót véletlenül írtam. Persze, hogy büdös, hát hiszen az, ami. A lényeg, hogy a friss kismamáknak sokáig gondot okozhat a kaki-ügy és nekem bizony okozott is rendesen.

A gyerekeknek hatalmas élmény és kaland, ha feldobunk egy szekrény aljában porosodó kétszemélyes sátrat a kertben, amiben a nyaralás alatt aludhatnak – mondta Bárdosi Sanyi, aki legújabb videójukban felidézte hasonló emlékeit gyerekkorából.

Egy halk hang szólt bele a telefonba. „Szülésznő vagyok” – kezdte. – Az édesanyám és a nagymamám is itt, a Szigetközben gyerekeket segített a világra. Csak akkor bába volt a nevük. Kérni szeretnék valamit…”