csalad.hu - Egy nap zacskó nélkül, egy hónap műanyag nélkül
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!
Egy nap zacskó nélkül, egy hónap műanyag nélkül
Sashegyi Zsófia
2020. júl. 3. 5:00
Életmód
Július 3., a zacskómentes világnap néhány éve a műanyagmentes július felütésévé vált. A közösségi médiában futótűzként terjednek ilyenkor a kedvcsináló posztok: ne vegyél, ne fogadj el zacskót júliusban! És ha lehet, azután se...

Mostantól minden más lesz?

Túl egy világjárványon, amikor a Föld lakosságának nagy része hetekre bezárkózott otthonába, amikor nemet tudtunk mondani a mindennapos bevásárlásra, a fast fashion-re, amikor sok mindent képesek voltunk megoldani otthonról, anélkül, hogy valamilyen járgánnyal végigpöfékeltünk volna a város összes dugóján, amikor leálltak a repülők, közel felére csökkent a gyárak káros gáz kibocsátása, joggal gondolhatnánk, hogy végre megváltozott valami, hogy ezután mindenki másként gondolkodik majd a Föld kizsigereléséről. És persze azt is joggal gondolhatjuk, lám, az államok mind el tudták érni, hogy polgáraik engedelmesen betartsák a szigorú szabályokat, amelyeket túlélésünk érdekében rendeltek el, biztosan ilyen könnyedén keresztül tudnák vinni a környezetvédelmi intézkedéseket is. Most aztán nem lesz nehéz július 3.-ra, vagy akár egész hónapra, egész nyárra, egész évre, egy egész életre lemondani a zacskókról! Mostantól amikor leszaladunk a pékségbe, biztos visszük magunkkal mind, engedelmesen a textilszatyrot meg a papírzacskót, dobozt a henteshez, kosarat a zöldségeshez, mostantól aztán mindig kezünk ügyében lesznek ezek a kellékek, mint a szájmaszk meg a gumikesztyű az elmúlt hónapokban…

Csak a műanyag higiénikus?

Erre az általános vélekedésre rímel a Break Free From Plastic nemrég közzétett nyílt levele is, amely a COVID-19 utáni világ lehetőségeire igyekszik ráirányítani a figyelmet. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a járvány alatti időszakban bizony a műanyagipar is rákapcsolt, arról győzködve a közvéleményt és a döntéshozókat, hogy a műanyag az egyetlen igazán higiénikus megoldás a betegségek terjedésének megelőzésére.

A dolog azonban nem ilyen egyszerű, hiszen – bár a fél világ gumikesztyűben járt – a kutatások szerint a koronavírus az elmúlt hónapokban épp ezen a felületen élt túl a leghosszabban, a műanyagon akár négy napon át is életképes maradt. Szintén a műanyag csomagolások ellen szól, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint ezek sok olyan veszélyes vegyi anyagot tartalmaznak, amelyek bekerülhetnek az élelmiszerekbe és az italokba, rajtuk keresztül pedig a szervezetünkbe. A kutatók szerint több ilyen vegyszer veszélyt jelent a belső elválasztású mirigyekre és ez különböző betegségekhez vezethet.

Nem véletlen, hogy a magyar kormány is kilátásba helyezte az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltását. Az erről szóló törvénytervezetet azonban a járványra való hivatkozással visszavonták, a lépést későbbre halasztották. A tervezet a Greenpeace szerint is előremutató volt, hiszen az Európai Parlament irányelvein túlmenően a műanyag zacskók betiltásáról is rendelkezett. Ezt egyébként egy közvéleménykutatás szerint a magyar lakosság többsége, 83% támogatja, a Greenpeace által a témában indított petíciót pedig már csaknem 250 ezren írták alá.

Zacskó helyett textilzsák

Idén is bátran nekivághatunk tehát a műanyagmentes júliusnak. Ehhez nem lesz másra szükségünk, mint egy kis előrelátásra. Hiszen az egész kulcsa az, hogy ne ad hoc vásároljunk be, éppen ott és azt, ahol és ami szembejön, hanem tervezzük el, mire lesz szükségünk. Így vágjunk neki a bevásárlókörútnak, felvértezve magunkat az összes szükséges kellékkel, amellyel a műanyag csomagolás kiváltható.

A lelkiismeretünket még a biológiai úton lebomló zacskókkal sem nyugtathatjuk meg teljesen. Az ugyanis, amelyet kukoricakeményítőből vagy tejsavból állítanak elő, a szeméttelep komposztálójában valóban lebomlik, az „oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyag viszont, amely a többihez hasonlóan szintén nyersolajból készül, csak egy bomlást megindító vegyi anyagtól kezd szétesni. Mivel a papírzacskók előállítása még inkább megterheli a környezetet, mint a műanyagé, akkor válik kifizetődővé a használatuk, ha legalább négyszer megfordultunk velük már a bolt és az otthonunk között. A vászonzacskót ezzel szemben legalább 131 alkalommal kell bevetni ahhoz, hogy megérje előállítani, viszont a papírhoz hasonlóan ez is teljes mértékben lebomlik, ráadásul 131-nél sokkal többször felhasználható.

Ha a környezetvédők nyomásgyakorlása célt ér, idővel a műanyag palackoktól is búcsút vehetünk. Ebben az utópiában visszaáll majd a betétdíjas rendszer, az italokat visszaváltható üvegekben, a kész ételeket fém ételhordókban fogjuk újra szállítani. A modell nyugaton már tért hódított, eljutott Belgiumba és az Egyesült Királyságba is, ahol így már évente több mint 1,5 tonna élelmiszer-csomagolási hulladékot takarítanak meg.

Persze a civil szervezetek nyomásgyakorlása csak akkor lesz igazán sikeres, ha a fogyasztói szokásokkal is ráerősítünk. Ha nem lesz kereslet a műanyag csomagolásokra, akkor nem éri meg őket előállítani. Úgyhogy a környezettudatosságot mindenkinek az élet azon területén érdemes elkezdenie, ahol az a legkisebb „véráldozattal” jár számára. Talán éppen a zacskóknál.

(fotó: Shutterstock)