Valószínűleg kevesen tudják, de a rejtvényfejtés évezredes múltra tekint vissza: az első kezdetleges rejtvények jóval időszámításunk előtt születtek meg, természetesen a maiaktól még teljesen eltérő formában. Az első, mai értelemben vett keresztrejtvény 1913. december 21-én az amerikai New York World magazin vasárnapi mellékletében látott napvilágot, a játék szülőatyjának pedig a liverpooli származású újságírót, Arthur Wynne-t tekintik.

Magyarországon 1925. január 22-én jelent meg az első "keresztszórejtvény" a Ma Este című hetilap hasábjain, Kristóf Károly tollából. Bár felépítése és nyelvezete nem teljesen felel meg a mai szokásoknak, mégis nagyon érdekes történeti különlegesség. A keresztszórejtvény mellett a nyeremény is felettébb újszerű volt. Az akkoriban divatossá lett madzsong játékokat sorsoltak ki a helyes megfejtők között.

Az agyunkat is tréningezni kell

Ha rendszeresen megdolgoztatjuk az agyunkat, az a testi és a lelki egészségünk szempontjából is számos jótékony hatással bír. A rejtvényfejtés javítja a kedélyállapotot, a hangulatot, segít elterelni a figyelmet a hétköznapok feszültségeiről, vagyis kiváló stresszoldó. Kutatások is alátámasztották, hogy a rejtvényfejtés olyan módon stimulálhatja az agyi működésünket, amely lassíthatja a mentális hanyatlás folyamatát. Csökkentheti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét azzal, hogy segít késleltetni az életkorral járó elbutulást.

– Számos kutatás szerint a magasabb végzettséggel rendelkezőknél arányaiban ritkábban diagnosztizálnak Alzheimer betegséget, tehát azt lehet mondani, hogy a magasabb iskolázottság védettebbé teszi az embert – magyarázza Dr. Égerházi Anikó pszichiáter szakorvos, egyetemi docens. – Ez persze nem azt jelenti, hogy azok, akik többet tanulnak, többet járnak iskolába, nem betegszenek meg, hanem arról van szó, hogy az ő esetükben jó eséllyel később jelentkeznek a betegség tünetei. Náluk ugyanis az agy ún. kognitív rezerv kapacitása, vagyis a mentális tartaléka nagyobb, ami azért fontos, mert egy kellőképpen tréningezett agy jobban képes kompenzálni azokat az elváltozásokat, amelyeket a sejtpusztulás okoz. Így sokkal tovább tud jól működni-dolgozni, még akkor is, ha ugyanolyan mértékű károsodás alakul ki benne, mint egy olyan személynél, aki kevesebbet tréningezte az agyát, tehát alacsonyabb iskolai végzettséggel, kevesebb szellemi munkával élte le az életét.

– Az öregedéssel járó leépüléses folyamatok az egészséges mentális képességekkel rendelkezők idegrendszerében is lezajlanak, tehát ezek elkerülhetetlenek – teszi hozzá a szakember. – Az, hogy kinél mikor halmozódik fel olyan szintűvé, illetve válik olyan mennyiségűvé a károsodás, ami már a kognitív képességeiben tüneteket okoz, az egyedi, egyéni, és ezt tudjuk befolyásolni. Ezért is számít rendkívül sokat, hogy az agy mennyire van tréningben, és hogy mennyire igyekszünk megőrizni a mentális frissességünket, illetve kondíciónkat.