Az agresszió már a szóbeli bántalmazásnál kezdődik! A kapcsolati erőszakra többféle definíció létezik, a párkapcsolaton belüli erőszak éppúgy ide tartozik, mint az idősek vagy gyermekek bántalmazása, de ami mindegyikben közös, az a szándékosság hangsúlyozása. Bántalmazásnak minősül, ha valaki szándékosan, folyamatosan vagy visszatérően fájdalmat okoz valakinek – legyen az testi vagy lelki fájdalom.

Elsősorban arra kell gondolni, amikor egy kapcsolaton belül rendszeresen, folyamatosan és szándékosan jelen van a bántalmazás, és annak a konkrét célja a fájdalomokozás. Azt is fontos hangsúlyozni, hogy a megszűnt kapcsolatok esetében is tapasztalható a korábbi partner agressziója, akár hosszú éveken keresztül. Óvakodni kell a relativizálástól, a bántalmazás mértékének lekicsinylésétől. Egy volt partner napi 40 darab kéretlen vagy bántó SMS-e talán mindenki számára egyértelmű „mennyiség”, de a rendszerességen van a hangsúly, erre nincsenek objektív számok. – Lehet úgy nyugodtan élni, ha minden „üzenet érkezett” jelzéskor összeszorul a gyomrunk? – tehetjük fel a kérdést.

Mindenképpen tudatos a fájdalomokozás?

A szakértő felidézett egy amerikai kutatást, amelyben egy terapeuta megkérte a férfi bántalmazókat, hogy modellezzenek le egy tipikus helyzetet, mit tesznek, amikor hazaérnek a feleségükhöz. Egészen döbbenetes módon egymásnak adták a tippeket, hogyan tornyosuljanak a nő fölé, hogy nagyobb félelmet keltsenek az áldozatban. Amikor megkérdezték az egyik bántalmazót, hogy miért vet véget egy-egy alkalommal az agressziónak, a férfi azt válaszolta, hogy azért, mert ha nem tenné, akkor megölné a feleségét. Ebből a példából is az derül ki, hogy alapvetően a bántalmazás tudatos. Legyen az a fájdalomokozás fizikai vagy szóbeli, egyértelműen szándékosságról beszélhetünk.

Ha ingerültebbek, türelmetlenebbek vagyunk és rákiabálunk valakire, azzal nyilván megijesztjük, akaratlanul megbántjuk. De mi az, amit már verbális bántalmazásnak nevezhetünk, mik a jelei?

– Akár gyermek, nő vagy férfi bántalmazottról beszélünk, a szóbeli erőszak hosszútávon megnyomorítja az áldozat lelkét, ráadásul a bántalmazás – az esetek nagy részében – nem csak ebben merül ki. A bántalmazók eszköztára igen széles, és sokszor ezt úgy használják, hogy az áldozat és a környezetük sem veszik észre, hogy bántalmazás folyik. Gondoljunk olyan esetekre, amikor egy társaságban az egyik fél a társát rendszeresen leszólja, nevetségessé teszi – és ez sokszor otthon is folytatódik. Az áldozat egyre bizonytalanabbá válik önmagában, folyton megkérdőjelezik a szavait, a tetteit, a gondolatait, és eljut oda, hogy ő egy értéktelen ember, aki másoktól – de persze leginkább a bántalmazótól – függ. Ez egy tudatos és manipulatív viselkedés eredménye, ahol a bántalmazó a másik felet gyakran el is szigeteli a korábbi kapcsolataitól, családjától és barátaitól. A kiabálás, a sértegetés már jellemzően egy következő szint, de ilyenkor már az áldozat olyannyira függő és kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hogy akár el is hiszi, hogy tényleg megint ő hibázott, és jogos a bántalmazó agresszivitása. A bántalmazott egy idő után már valóban úgy érzi, igazak rá a negatív jelzők. A gyermekek különösen érzékenyen reagálnak a becsmérlésre, ez hosszú- és rövidtávon is komoly károkat képes okozni. A verbális bántalmazás negatívan hat a gyermek személyiségfejlődésére, az iskolában nyújtott teljesítményére, és arra is, hogyan kapcsolódik a társaihoz, a felnőttekhez, illetve a későbbi párkapcsolatához.

Bárki lehet áldozat?

Fontos tisztáznunk, hogy a kapcsolati erőszak minden társadalmi csoportot, társadalmi réteget érintő probléma. Ismerünk nagyon sok mélyszegénységben élő áldozatot, illetve elkövetőt, és tudomásunk van számos, jó egzisztenciális körülmények között élő, diplomás bántalmazottról és bántalmazóról is.

Boglacsik Tímea elmondta, folyamatosan zajlanak a kutatások arra vonatkozólag, hogy kiből miért lesz bántalmazó vagy bántalmazott, hiszen nem minden bántalmazott gyermek lesz felnőtt korában bántalmazó, és nem minden bántalmazásban felnövő gyermek válik áldozattá a későbbi párkapcsolataiban. Azt is felidézte, hogy a nőket nagyon sokféle formában érheti erőszak: ilyen a kapcsolati erőszak is, ám emellett létezik egy szintén nagyon jelentős probléma, amiről keveset tudnak az emberek, ez pedig az emberkereskedelem jelensége. A szexuális célú kizsákmányolás akár már a 15 éves kamaszlányokat is érinti. A szakértő kiemelte, hogy az esetek jelentős részében gyermekotthonokban élő kiskorú lányokról beszélhetünk, akik az úgynevezett „loverboy”-ok hálójába kerülnek. Szerelmet színlelnek, teszik a szépet, elhalmozzák ajándékokkal az odafigyelésre, szeretetre éhes kamaszokat. Ezek a rendkívül jóképű, megnyerő fiatal férfiak akár pár nap, 1 hét leforgása alatt ráveszik a lányokat a szökésre, akik csak kint szembesülnek azzal, mire is próbálják rávenni őket. Az elkövető azonban még ekkor is színleli a kapcsolatot, a lányok szemét pedig nehéz felnyitni, hogy ez nem egy valós szerelem. Évek múltán alakulhat úgy, hogy az egykori áldozatból lesz később a kizsákmányoló: a prostitúcióból „kiöregedett” nők a futtató segítőivé válnak, akik irányítják, felügyelik a fiatal lányokat.

Az esetek egy jelentős része már a kapcsolati erőszakkal is szorosan összeköthető: a problémák, anyagi nehézségek azt is okozhatják, hogy a férfi a saját párját, esetleg lányát arra kényszeríti, hogy áruba bocsássa a testét. Látunk még ma is példát arra, hogy a lányok szüzességét árulják, vagy egyszerűen „kiházasítják” a kiskorút, idős férfihez adják, aki aztán ezért cserébe anyagi támogatást nyújt.

Van segítség!

A Családbarát Magyarország Központ a nap 24 órájában ingyenesen hívható segélyvonalat működtet az áldozatok védelme és segítése érdekében, ez az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT), ahol a hívásokat fogadó szakemberek nap mint nap azért küzdenek, hogy minél több áldozat új esélyt kaphasson egy bántalmazástól mentes, biztonságos életre.

Az OKIT legfőbb feladata, hogy bántalmazás, akut krízishelyzet esetén koordinálja a segítséget kérő bajbajutottak elhelyezését, menekítését, és gondoskodjon a bántalmazottak és a segítő szakemberek azonnali összeköttetéséről. Az OKIT-tal szoros együttműködésben működő 20 krízisközpont, 8 titkos menedékház és 2 átmeneti szállás pedig összesen több mint 300 férőhellyel nyújt segítséget a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak.

Dr. Szuromi-Kovács Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy uniós támogatással 2019 végén útjára indult a Kapcsolj Egyből! applikáció is. Ennek használata több szinten nyújt segítséget az áldozatoknak, a felismeréstől a megelőzésen keresztül egészen a krízishelyzetig. Olyan mondatokat olvashat a használó, amelyekben felismerheti, hogy ő bántalmazás áldozata. Az erőszak egyes típusait kategorizálták, így ezt a felismerést egy célzott segítségnyújtás támogatja, ahol nevesíti az applikáció a bántalmazás fajtáját. A telefonos alkalmazás nagy előnye, hogy felismerve az aktuális helyzetünket, egy beépített térkép mutatja meg a legközelebbi elérhető szakembereket, segítő szolgálatokat, de az „azonnali segítség” gombra kattintva egyből hívható is az OKIT.

Az ügyvezető elmondta, hogy az OKIT telefonos segítségnyújtása mellett a kríziskezelő ambulanciákon dolgozó, speciális felkészültségű szakemberek jogi és pszichológiai tanácsadással segítik és személyesen fogadják a hozzájuk forduló bántalmazottakat. Már akkor érdemes az ambulanciákhoz fordulni, amikor felmerül a bántalmazás gyanúja, mivel a cél a krízishelyzet megelőzése, akár személyes segítségnyújtással is.

Amennyiben Ön, illetve valaki a környezetéből kapcsolati erőszak vagy emberkereskedelem áldozatává vált, segítségre szorul, hívja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálatot a 06-80/20-55-20-as számon, vagy töltse le a Kapcsolj Egyből! applikációt a mobiltelefonjára Androidon vagy IPhone-on, személyesen pedig a kríziskezelő ambulanciákat keresse fel!