A magyar népmeséket, az alapokat ismerniük kell a gyerekeknek – véli Bárdosi Sanyi, aki a Magyar Kultúra napja alkalmából azt is elárulta a Bárdosiék legfrissebb részében, hogy melyik a kedvenc népmeséje.
Mikor került előtérbe a család témája a magyar irodalomban? Mennyire változott meg a családról bemutatott kép mostanra? A Magyar Kultúra Napján Nényei Pál íróval, középiskolai tanárral beszélgettünk „csalóka” hitvesi költészetről, a férfi-nő viszony ábrázolásáról, valamint versbe és prózába foglalt fontos pillanatokról.
Szövetségesek, bizalmasok, játszótársak: nagyszülők, akik feltétel nélkül, határtalanul szeretnek és unokák, akik önzetlenül, őszinte odaadással ragaszkodnak. Ma már számos kutatás is megerősíti, hogy a köztük lévő szoros, bensőséges kötelék mindkét generáció számára sokat ad és különleges érzelmi töltetet biztosít. Bajor Anita pszichológussal beszélgettünk.
Kerekes Katóka az amerikai álomról mondott le, amikor az 1930-as években a szerelmet választotta, majd tovább álmodta a családi vállalkozást: férjével felépítették Szigetszentmiklóson azt a Nádasdy Filmszínházat, ami túlélte a második világháborút, az államosítást, és immár a négyéves dédunoka mozizik a bordó bársonyszékeken.
Milyen kihívásokkal találkoznak a mozaikcsaládban élők? Hogyan illeszthetők össze ennek az új közösségnek a tagjai? Szabóné Harangozó Andrea, a gyermekut.hu szakpszichológusa szerint kellő türelemmel, toleranciával leküzdhetők a kezdeti nehézségek.