csalad.hu - Aki felújítja a falusi otthonát, nem akar elköltözni – program a falvak megmentéséért
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Aki felújítja a falusi otthonát, nem akar elköltözni – program a falvak megmentéséért

Szöveg: Muhari Judit, fotó: Förster Tamás
2020. aug. 7. 9:00
Falusi CSOK

Elsősorban a fiatalok költöznek el a kistelepülésekről. Közülük sokan visszatérnének a szülőfalujukba, ha ott fellendülne a közösségi élet, és saját tulajdonú ingatlanuk lehetne. Erre az igényre ad választ a Falusi CSOK – mondta a csalad.hu-nak adott interjúban a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Gyopáros Alpár megjegyezte: az egy éve indult támogatást eddig több mint 11 ezren igényelték.

Melyik faluhoz köthető a legkedvesebb élménye?

– Talán azzal kezdeném, hogy én városi gyerek vagyok, de a családom falusi származású. Az első, faluhoz kötődő élményemet az édesanyámmal éltem meg. Talán 6-7 éves lehettem, és arrafelé utaztunk, ahol az ő szülőfaluja, Táplánszentkereszt van. Tettünk egy kis kitérőt, hogy megkeresse a régi házukat. Amikor megérkeztünk, kiszállt az autóból, megállt a ház előtt, és zokogott. Megható volt.

Azt mondja, városi gyerek. Az Ön emlékei hova kötődnek?

– Életem első felét Szombathelyen töltöttem, azóta pedig Csornán élek. Emellett egy olyan országrész, a Rábaköz és a Sokoróalja országgyűlési képviselője vagyok, amelyhez nagyon sok, 73 kistelepülés, 10 ezer fő alatti község és kisváros tartozik. Szóval nagyon jól ismerem ezek mindennapjait is.

A családdal a nagyvárosi nyüzsgést, vagy a kistelepülések nyugalmát választja szabadidejében?

– Egyértelműen a kistelepülést. Egy gyermekem van, de a 3 éves kislányomnak októberben már lesz egy kishúga. Szeretünk itthon nyaralni, és ezt az érzést a gyermekeimnek is szeretném továbbadni. Különösen ügyelek arra, hogy a műemlékek, látnivalók megismerése mellett beszélgessek a helybeliekkel. Csodálatos történetekkel találkoztam már így. Most éppen Zala megyét és részben Veszprém megyét jártuk be a múlt heti szabadságom alatt.

A Magyar Falu Program kormánybiztosaként a Falusi CSOK-ért is felel. Mit kell tudni róla?

– Fő vonalakban nem különbözik a Családok Otthonteremtési Kedvezményétől. Ebben az esetben is otthonteremtést célzó támogatásról van szó, amely a gyermekvállaláshoz-neveléshez köthető. Vannak azonban speciális szabályai. A leglátványosabb különbség, hogy míg a CSOK-ot az egész ország területén igénybe lehet venni, addig a Falusi CSOK-ot 2486, kormányrendeletben meghatározott településen igényelhetik a párok. Használt lakás vásárlására és egyidejű korszerűsítésére vagy bővítésére 1 gyermek esetén 600 ezer, 2 gyermek után 2,6 millió, 3 gyermek esetén 10 millió forintot. Ha meglévő otthonuk felújítására kérik a támogatást, akkor a felsorolt összeg felére tarthatnak igényt. Fontos megjegyezni, hogy vissza nem térítendő támogatásokról beszélünk, nem hitelről!

Kizárólag falvakban kérhetik a támogatást?

– Nem feltétlenül. Főszabály, hogy csökkenő lélekszámú, 5000-nél kevesebb lakosú településeken igényelhetik függetlenül attól, hogy városról vagy faluról beszélünk. Mondok két szélsőséges példát, hogy érthető legyek. Magyarország legkisebb lélekszámú települése, amely városi rangot kapott, az 1100 lakosú Pálháza. Ezzel szemben ott van Solymár, amely a legnagyobb lélekszámú község, több mint 10 000 lakossal. 2486 olyan település van Magyarországon, ahol az elmúlt másfél évtizedben egyre kevesebben élnek. Az a célunk, hogy javuljanak ezeknek a településeknek a demográfiai mutatói.

Tudják, mi a népességcsökkenés oka?

– A felmérésünkből az derül ki, hogy elsősorban a fiatalok költöznek el. Elkerülnek valamelyik nagyvárosba, ahol elvégzik a közép- vagy főiskolát, egyetemet. Közben megismerkednek életük szerelmével. Munkát is kapnak, gyermeket vállalnak. És máris olyan sok szállal kötődnek egy városhoz, hogy nem költöznek vissza a szülőfalujukba. Nyilván a magas szintű szolgáltatások, a közlekedés minősége vagy a bérszínvonal is a város felé billentheti a mérleg nyelvét. Mégis, amikor arra kerestük a választ, mi segíthetné a hazatérérésüket, 10-ből 7-en a közösségi életet említették, vagy azt, hogy a panel bérleményből saját tulajdonú kertes házba költöznének. A Magyar Falu Program tehát erre próbál reflektálni. Ezért van lehetőség az út- és intézmény-felújítások mellett például a közösségi élet működésének támogatására is. Ennek a programnak az egyik eleme, talán a legfontosabb része a Falusi CSOK is. Több szempontra kellett ügyelnünk. Ha lakásvásárlásra igényli egy pár a támogatást, akkor a felvehető összegnek csak a felét költheti el a vételár kifizetésére. Ezzel akartuk elkerülni a támogatás árfelhajtó hatását. Egyéves tapasztalat után mondhatom, hogy ez a szándékunk sikeres. A kezdetekkor emelkedtek ugyan az ingatlanárak, de tavaszra, nyár elejére visszaálltak a régi árak. Így annak a háromgyermekes családnak, amely talál egy felújításra szoruló 5 milliós ingatlant, még arra is marad 5 millió forintja, hogy korszerűsítse a házat.

Lehet ma 5 millióért házat venni?

– A kistelepülések jelentős részében lakható állapotú házat nagyon olcsón lehet találni. Ez persze elsősorban a nagyvárosoktól távolabbi településekre igaz. A komplett Falusi CSOK ugyan a preferált területekre szól, de ez alól kivétel a tanya, arra ugyanis akkor is felvehető a támogatás, ha akár egy megyei jogú város közigazgatási területéhez tartozik.

Vannak már adatok arról, hogy mely területen a legnépszerűbb?

– Legnagyobb számban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igényelték, a kérelmek 14 százaléka innen érkezett. Ezt követi Borsod-Abaúj Zemplén megye, de hasonlóan népszerű Baranya, Heves és Nógrád megyében is.

Az említett településeken hogyan alakul a demográfia?

– Annak tudatában vagyunk, hogy ezzel a támogatással nem 1-2 év alatt lehet látványos eredményt elérni. Ahhoz más fejlesztésekre is szükség lesz, például a hiányzó orvosi praxisok betöltésére, óvodák, iskolák felújítására, az utak, járdák javítására. Ennek ellenére eddig több mint 11 ezren éltek a lehetőséggel, összesen mintegy 60 milliárd forint értékben. Az eltelt egy év alatt pedig a korábban csökkenő lélekszámú falvak harmadában megindult a népességszám-emelkedés. Ez óriási eredmény!

A helyi lakosok igénylik inkább, vagy megkezdődött a visszavándorlás?

– Fele-fele arányban érkeznek az igénylések. A támogatást felhasználók fele ugyanis a városokból költözik a faluba – sokszor vissza, esetleg haza. De nagyon örülünk a felújítóknak is, hiszen ők potenciális elköltözők voltak. Azzal, hogy arra ösztönöztük őket, hogy újítsák fel az otthonukat, jó esélyünk van arra, hogy a közel, sőt a távolabbi jövőben sem hagyják el a falujukat. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy idén január elsejétől kizárólag a Falusi CSOK-os településeken élők élhetnek az áfa-visszatérítés lehetőségével. Ebben az esetben gyermekvállalási kötelezettség és korhatári megkötés sincs.

A kormányrendeletben meghatározott települések listája fix vagy változhat?

– Azt a vállalást tettük, hogy időközönként felülvizsgáljuk a listát, így oda utólag is felkerülhet egy település, sőt le is kerülhet róla.