Azokból az időkből, amikor a kövérséget legtöbben még a jó kedély, a módosság, illetve a tekintély megtestesítőjének tartották. Mint a lap emlékeztetett: bár akkoriban nők is alakítottak olyan klubokat, amelyekbe csak egy bizonyos súlylimitet meghaladók kérhették felvételüket, ezekből kevesebb volt. Az ő köreikben ugyanis már akkor sokkal népszerűbbek voltak a különféle fogyókúrás és diétás csoportok.

Az azóta eltelt jó száz évben számos különbség megmaradt a két nem között a túlsúlyhoz való viszonyukban.  Dr. Rurik Imre és munkatársai a honi helyzet felmérése során szerzett tapasztalataikról az Orvosi Hetilapban számoltak be 2016-ban. Ők arra jutottak, hogy "az elmúlt évtizedekben a túlsúly és főleg az elhízás aránya jelentősen megnőtt, különösen látványos mértékben a férfiaknál". E különbség kivált a fiataloknál mutatkozik meg: hatvan év alatt minden korkategóriában a férfiak között nagyobb az elhízottak (BMI>30 kg/m2) aránya: a 18-29 évesek között 14,9% vs. 13,5%, a harmincasoknál 25,8% vs. 20,8%, a negyveneseknél 33,3% vs. 28,9%, az ötveneseknél 38,1% vs. 36,4%, a hatvanasoknál 39,8% vs. 41,2%, míg a 70 felettieknél 31,9% vs. 36,9%. Ezek a számok azt is jól mutatják, hogy az elhízottaknak igencsak kisebb az esélyük a hosszabb életre.

Bár az egészséget fenyegető súlyos elhízásra ez aligha lehet magyarázat, a férfiak és a nők között számottevő különbség van az ideális alkat megítélésében.  Erről Soós Mihály "Az élelmiszer-fogyasztói magatartás és a testtömeg-menedzselés összefüggése" című doktori dolgozatában közölt kutatási adatokat. Az eredmény elég meghökkentő: a nők és a férfiak nem csak a saját ideális testtömegükről gondolnak mást, hanem még azt is félreértik, hogy a másik mikor látná őket vonzóbbnak.  Így egyrészt, a férfiak számára ideális testtömeget a férfiak nagyobbnak gondolják, mint a nők. Másrészt, ha az a kérdés, hogy melyik férfialkat a vonzóbb, akkor a nők az ideálisnál is vékonyabbra szavaznak, míg a férfiak azt gondolják róluk, hogy az ideálisnál testesebbeket favorizálják (A férfiak "tömegfetisizmusa" nem is csupán önmagukra szorítkozik: a kutatás szerint a nők számára is a teltebb alkatot tartják ideálisnak.).

Ez a fajta testkép-zavar akadályozhatja azt is, hogy a túlsúlyos férfiak eléggé motiváltak legyenek a testtömegük normalizálásában, mert ahogy dolgozat szerzője is írja: "a fogyni vágyók elsősorban önmaguknak és nem a külső környezetüknek akarnak megfelelni".  

Nemi sajátosságokkal azoknak is számolniuk kell, akik belevágnak egy egészségmentő terápiába.  Ugyanis ennek során az egyes módszerek és gyógyszerek sem ugyanazt az eredményt hozzák a nőknél, illetve a férfiaknál. 2022 végén számolt be az OTSZ Online az ICO 2022 nemzetközi obezitás konferencia egy előadásáról, amelyben Alyssa Susanto, a Sydney Egyetem kutatóorvosa gyógyszervizsgálatok eredményeit vetette össze. Ezekben 4 különféle gyógyszerrel folytatott vizsgálat esetében is ugyanazt találták: azok jobban működtek a nőknél, náluk átlagosan nagyobb arányú testsúlycsökkenést értek el, mint a férfiaknál. Az okokat egyelőre csak találgatják. Az Elhízás Világszövetség korábbi elnöke, dr. John Wilding például azt vetette fel, hogy a kísérletekbe bevont nők általában kisebbek voltak, mint a férfiak, viszont ugyanakkora gyógyszerdózist kaptak a vizsgálatok során, így esetükben a relatív "túladagolás" is magyarázhatja az erőteljesebb hatást. A különbségek forrása talán mégsem ilyen egyszerű, ugyanis Alyssa Susanto említett hat olyan tanulmányt is, ami viszont azt igazolta, hogy az életmód-korrekciók hatásosabbak lehetnek a férfiak lefogyasztásánál, mint a nőkénél. Ezekben a kutatásokban olyan módszerek eredményességét vizsgálták, mint az áttérést az alacsony szénhidrát/zsír/kalória-tartalmú étrendek valamelyikére, vagy a mediterrán konyhára, valamint a rendszeres testmozgásra. E módszerek mindegyikével többet adtak le (testsúlyarányosan) a férfiak, mint a nők.

“A férfiak számára is létezik sikerrecept, de az kérdéses, hogy élnek-e vele?”

Azaz, a férfiak számára is létezik sikerrecept, de az kérdéses, hogy élnek-e vele? Általánosnak tűnő tapasztalat, hogy számukra nem eléggé vonzóak a szokásos életmód(javító) programok. Például az Egyesült Királyság állami testsúlycsökkentő szolgáltatásait igénybe vevők között mindössze 23% a férfiak aránya. Ezért is kísérleteznek olyan programokkal, amelyek speciálisan a férfiaknak szólnak, s ezért igyekeznek kifejezetten számukra vonzó formákat találni. Egy ilyen sikeres kísérletről számolt be tavaly az Egészségfejlesztés folyóirat. Ebben a skót professzionális futballcsapatok túlsúlyos szurkolóit célozták meg a klubok bevonásával. A 12 hetes programban a fizikai aktivitást és a táplálkozással kapcsolatos tanácsadást kombinálták. A résztvevőket a stadionokban toborozták, a foglalkozásokat a kedvenc csapatuk pályáin tartották, s a túlsúlyos szurkolókkal is a klub edzői csapata foglalkozott.  Mindennek meglett az eredménye. Csekély volt a lemorzsolódás, s a végén a mérleg is kevesebbet mutatott a résztvevőknél (átlagosan mintegy 5,5 kilóval). Összegzésként azt állapították meg, hogy a férfiak is bevonhatók tartós súlycsökkenést eredményező programokba, csak ehhez számukra vonzó kereteket kell találni. S úgy vélték, jelen esetben ezeket "az ismerős, férfias környezetben, hasonló jellemzőkkel bíró társak körében végzett, közösségi tevékenység" teremtette meg. 

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt