– Van néhány tünet, ami egyértelmű jel arra, hogy ideje időpontot kérni a fogorvostól. Ilyenek például a rágási, harapási nehézségek, a fogak torlódása, a csattogó állkapocs, az ujjszopás, az ajkakra, szájpadra való harapás vagy az éjszakai fogcsikorgatás – hívja fel a figyelmet Dúl Zoltán szombathelyi gyermekfogorvos.

– Ideális esetben a felső fogak fedik az alsó fogsort. Ha a fogak szabálytalanul záródnak, néhányra aránytalan terhelés jut. Ez torzíthatja a fogazat normális ívét. Hasonló problémát okozhat egy vagy több maradandó fog elvesztése, mivel a megmaradók megpróbálják kitölteni az üresen maradt két fog közti rést. Ezzel szintén torzul a fogsor íve és aránytalanul tud terhelődni az egyik oldal. Fogszabályozásra lehet szükség azoknál a kisgyerekeknél is, akik hosszan, évekig nem tudják letenni a cumit, vagy szopják az ujjukat. A cumizással, illetve az ujjszopással a felső fogsor torzulhat annyira, hogy a végén már csak a fogszabályozó segíthet. Fogzáródási rendellenességet okozhat a fogak, vagy a felső és alsó állkapocs méretének különbözősége is. Ez a fogak összetorlódását és egyenetlen harapást eredményezhet. A helytelenül illeszkedő koronák, tömések, de még rosszul felhelyezett fogszabályozó készülékek miatt is alakulhat ki fogzáródási probléma – magyarázza a szakember, hozzátéve: a fogszabályozás célja egyebek mellett a normál rágóképesség visszaállítása, az állcsontok pozíciójának megfelelő kialakítása.  

Dúl Zoltán szerint, ha addig nem járt a gyerek fogorvosnál, legkésőbb 6-8 évesen érdemes elvinni egy első fogszabályozó vizsgálatra. Ebben a korban már látszódnak az állcsont- és a harapási eltérések.  Fontos, hogy a fogszabályozó orvos, még ha nem is kezdi el a kezelést rögtön, rendszeres – pár havonkénti – kontrollal kövesse a fogváltást, a fogak rendeződését, a harapás változásait, egészen addig, ameddig a kezelés ténylegesen elkezdődik. Az orvos megjegyzi: a fogszabályozás gyakorlatilag korfüggetlen, bármikor el lehet kezdeni szükség esetén, akár még 40-50 éves korban is érdemes belevágni.  

– A szülő nagyon-nagyon ritkán veszi magától észre, hogy a gyerekének fogszabályozó készülékre lenne szüksége. Legtöbbször az iskolai fogászati szűrések után az orvos jelzi, hogy baj van.  A leggyakoribb a nyitott harapás, főként az óvodásoknál, akiknek a cumija gyakorlatilag belülről nyomja kifelé a fogaikat. Ilyenkor az elülső felső fogai nem tudnak rácsukódni az alsókra. Ott marad a rés, ahol korábban a cumi volt. Előfordulhat keresztharapás is. Normál esetben a felső fogak fedik az alsókat, de keresztharapás esetén valamelyik oldalon, vagy akár mindkettőn az alsók fedik a felsőket. Már egészen kicsi korban is alkalmazható olyan kivehető fogszabályozó készülék, ami gyakorlatilag megpróbálja visszavezetni a fogakat a megfelelő helyükre. De a beavatkozásnak akkor lesz értelme, ha a fogzáródási rendellenesség okát szüntetjük meg, azaz rá tudjuk venni a gyereket, hogy felejtse el a cumit. Sokkal nagyobb a probléma, ha az ujját szopja, mert azt nehezebb kontrollálni, és miután az ujja mindig kéznél van, könnyebben felejtkezik meg arról, hogy nem szabad azt a szájában vennie – mondta a gyermekfogorvos.

Dúl Zoltán azt is hangsúlyozta: fogszabályozót csak szakorvos rendelhet és ez az ellátás, noha közfinanszírozott, de nem ingyenes. A fogszabályozó (kivehető vagy rögzített) készülék árának 50-80 százalékát állja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a 18 éven aluliaknál. Azaz a szülőknek csak részleges térítési díjat kell fizetniük, miközben a havi kontroll térítésmentes. Az egyszerűbb eszközök 50-100 ezer forintos költséggel járnak a számukra, a drágábbakért több százezer forintot is elkérhetnek. Ám még így is lényegesen olcsóbb, mint felnőtt korban, amikor a számla akár a milliós összeget is elérheti. 

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt