(Túl)súly-algebra - csalad.hu
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

(Túl)súly-algebra

Szöveg: Dósa Anna, fotó: Förster Tamás
2021. jún. 13. 11:43
Életmód

Legutóbb a Covid-fertőzöttek tragédiái hívták fel a figyelmet arra, hogy milyen kiszolgáltatottá teszi az embereket az elhízás. Azt, hogy mi számít túlsúlynak egy felnőttnél, és kinek mi lenne az ideális testtömege, már régóta igyekeznek meghatározni.

A legegyszerűbb képletet erre egy francia katonaorvos fogalmazta meg még 1871-ben. Pierre Paul Broca úgy találta, hogy az ideális testtömeget úgy kaphatjuk meg kilogrammban számítva, ha a centiméterben mért testmagasságból kivonunk százat. Azaz egy 170 centis ember ideális esetben 70 kilogrammot nyom. Utóbb ezt túl megengedőnek találták, így bevezettek egy-egy korrekciós tényezőt a férfiakra (-10%), illetve a nőkre (-15%). A fogyókúrákhoz jó célpontot adott ez a képlet, de arról már keveset mondott, hogy az ideálistól való eltérések jeleznek-e bajt, és ha igen, mekkorát.

Elavult BMI index

A ma sokkal gyakrabban emlegetett testtömegindex (BMI, body mass index) ezt is tudja, noha még csak nem is frissebb az előbb említettnél. Ezt a formulát Lambert Adolphe Jacques Quetelet belga szociológus írta le még 1832-ben. Eszerint a testtömegindexet úgy kapjuk meg, ha a kilogrammban mért testsúlyt elosztjuk a méterben mért magasság négyzetével. Normál alkatú embernél az eredmény 18,5 és 25 között lesz. 18,5 alatt soványságot, 25 és 30 között túlsúlyt, 30 felett elhízást jelez az index.

Az eredeti Broca-index szerinti ideális test BMI-je egy 170 cm-es embernél 24,2 míg a korrigált képlettel kalkulált ideálférfié 21,8.

Az optimális testtömeg megőrzésének értékét látványosan mutatja az Oxfordi Egyetem kutatóinak egy friss tanulmánya, amely a The Lancet Diabetes & Endocrinology folyóiratban jelent meg 2021 áprilisában. Ők hétmillió ember esetében vizsgálták a kapcsolatot a Covid-fertőzés következményeinek súlyossága és az alanyok testalkata között. Azt találták, hogy a 23-as BMI-vel élőknek volt a legkevésbé szükségük kórházi kezelésre. A náluk soványabbaknak is nagyobb volt erre az esélyük, a testesebbeknél pedig ahogy nőtt a BMI értéke, úgy nőtt a rizikója a betegség súlyossá, illetve végzetessé válásának.

Az idők folyamán a testtömegindex képletét is igyekeztek finomítgatni – például kisebb korrekciókkal az alacsonyak és a magasak esetében –, de a fő fogyatékosságát nem sikerült orvosolni. Nevezetesen azt, hogy nem lát bele a testbe. Ha két ember egyforma súlyú és ugyanolyan magas, akkor azonos lesz a BMI-jük még akkor is, ha az egyik egészségesen izmos, míg a másik teste betegesen elzsírosodott. Emiatt az sem biztos, hogy például két, egyaránt 180 centis ember közül az az egészségesebb alkatú, akinek alacsonyabb a BMI-je.

Meghatározó a hasi zsír mértéke

Ezen hiányosságok miatt szokás a testtömeg számítását további testjellemzők mérésével is kiegészíteni. Mivel az tudható, hogy az egészség szempontjából elsősorban a has környékén, a zsigerek között lerakódó zsír a veszélyes, így e vizsgálódás is ide irányul.

A derékkörfogat értéke önmagában is árulkodó lehet. A nőknél a 88, míg a férfiaknál a 102 centiméternél bővebb derék már olyan hasi elhízásra utal, ami erősen fenyeget diabétesz kialakulásával, vérzsírproblémákkal, szív- és érrendszeri bajokkal. Ebből a szempontból igazán megnyugtatónak a 80, illetve a 94 cm alatti eredményeket tekintik. (A derékkörfogat-mérés akkor szabályos, ha azt egy kilégzés végén, a csípőlapát teteje és a legalsó bordaív közötti távolság felénél végzik.)

A fenti vizsgálatnál is felvethető, hogy aligha lehet helyesen megítélni ugyanazzal a konkrét derékkörmérettel az apróbb és nagyobb testű emberek állapotát. Ezért a hasi elhízás veszélyének feltárására használnak egy másik értéket is, amelynél mindenkinek a saját csípőjéhez hasonlítják a derékkörfogatát. (A csípőkörfogatot a combcsont felső kitüremkedésénél mérik, ott, ahol legszélesebb a fenék, méghozzá úgy, hogy az álló alany lábai közben össze legyenek zárva.) Jelen tudásunk szerint az egészségmegőrzés szempontjából az a jó, ha a derék-csípő hányados nem haladja meg férfiaknál a 0,9-et, nőknél pedig a 0,85-öt. Az e feletti értékeknél már nagy a hasi elhízás és az azzal járó krónikus betegségek (szív- és cukorbaj, magasvérnyomás, koleszteringondok) rizikója.

RFM az új BMI?

Bár ma már a modern orvosi képalkotó eljárásokkal jól belelátnak az emberbe, sőt a szervezet elzsírosodását is pontosan megítélhetik, ezek a módszerek egyelőre meglehetősen drágák és bonyolultak. Ezért a könnyen mérhető adatokra épülő további formulákkal is próbálkoznak a tudósok. Ilyen a 2018-ban a Nature folyóiratban bemutatott, a test zsírarányának (RFM, relative fatt mass) becslésére szolgáló képlet is, amihez csak a testmagasságot és a derékkörfogatot kell ismerni. Az RFM százalékos értéke

  • nők esetében: 76 – [20 x (testmagasság/derékbőség)]
  • míg férfiaknál: 64 – [20 x (testmagasság/derékbőség)]

A formulát tesztelték is a kutatók többezer emberen. Úgy találták, hogy nőknél a 34%, férfiaknál pedig a 23% feletti RFM-értékek igen pontosan azonosítják azokat, akiknek egészségi problémát okozhat a túlsúlyuk. E tekintetben az új képletet pontosabb vészjelzőnek találták az erre a célra leggyakrabban használt BMI-nél is.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!

Ajánljuk még: