A gimnáziumi kínálat meglehetősen sokszínű. Létezik négy-, hat- és nyolcosztályos, állami, egyházi és alapítványi. Számos intézmény indít 0. évfolyamos nyelvi előkészítő képzést is. A középiskolák egyrészt az általános iskolából hozott eredményekre támaszkodhatnak a döntésnél, másrészt a központi írásbeli felvételi eredményére, emellett pedig szóbeli vizsgát is szervezhetnek.

A jó iskolaválasztás hosszú időre befolyásolhatja a gyermek, és persze a szülők életét is, és természetes, hogy a család a legjobbat akarja, nevezetesen azt, hogy a gyermek minél eredményesebb és sikeresebb legyen. Gőzerővel be is indultak a felvételi előkészítők, tehetséggondozó szakkörök és ezekkel együtt a stressz is, szülőknél, gyerekeknél egyaránt.

Figyeljünk a gyermek lelkére is!  

Melyek a legfontosabb stresszkezelési módszerek?

- időben elegendő és megfelelő minőségű alvás,

- egészséges táplálkozás,

- sport és fizikai aktivitás,

- meditáció, relaxáció, mindfulness gyakorlatok végzése,

- tudatos napirend kialakítása, megfelelő időbeosztás,

- pozitív emberi kapcsolatok fenntartása,

- közösségi média-tartalom és hírfogyasztás mérséklése

– Az iskolaváltást érdemes alaposan meggondolni a 10-12 éves korú gyermekeknél, vannak, akik alkalmasak erre a fajta a képzésre, de vannak, akik nem – tanulmányi eredménytől függetlenül – mondta a csalad.hu-nak Szabó Krisztina, a Fóti Garay János Általános Iskola tanára. – Nemcsak a felnőttek érveit, szempontjait kell figyelembe venni, hanem a kisgyermek lelki, érzelmi és fizikai állapotát is. A legtöbb esetben az szól a hat-nyolcosztályos gimnáziumok választása mellett, hogy a gyermek kiemelkedik tanulásban a többiek közül, érdeklődő, könnyedén, játszva, gyorsan tanul. Olyan iskolai, közösségi csoportba, környezetbe kerülhet, amelyben magának a tanulásnak fontos értéke van. Ha képes eleget tenni a megnövekedett elvárásoknak is, akkor azt gondolom, lehet értelme az iskolaváltásnak – fejtette ki a pedagógus.

Szabó Krisztina hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben gyermekünk átlagos teljesítőképességű, vagy tanulási nehézségei akadnak, ragaszkodik eddigi iskolájához, tanáraihoz, barátaihoz, akkor nem biztos, hogy jó döntés az iskolaváltás. A tanárnő kiemelte azt is: ismerni kell a gyermeket, és a személyisége alapján kell mérlegelni, hogy a jó tanuló, de szorongó, halk szavú gyermek is megállja-e majd a helyét az új körülmények között.

Inspiráló lehetőség vagy nyomasztó teher?

– Különösen fontos ugyanakkor, hogy a szülő elég jól ismerje a gyermekét, és rá tudjon hangolódni az igényeire, lássa a különböző irányokban rejlő lehetőségeket – emelte ki Kovács Mónika pályaorientációs szakértő, tehetséggondozó szaktanácsadó, aki maga is két gyermekét kíséri ebben a folyamatban.

– A nagyobbik lányom jó tanuló, de igen csendes volt általános iskolában, így 6. osztályban mindenképpen úgy éreztük, hogy érdemes megpróbálni a felvételit. Sokat beszélgettünk róla, elmentünk, megnéztük az iskolát, szisztematikusan elkezdtünk feladatlapokat megoldani, de az volt az irány, hogy mindez próba, aminek az eredményét követően dönthetünk majd közösen a „hogyan tovább-ról”. Sikeres felvételit tett, és hat osztályos gimnáziumban folytatta a tanulmányait, ami elsőre rengeteg új tapasztalatokat hozott, hisz nem volt már elég a korábbi rutin. Az új helyzet kihívásaiban viszont megtalálta a saját hangját, az új, inspiráló közegben a maga erősségei szerint nagyon jól tudta pozícionálni magát, jól helyt áll. A kisebbik lányomnál a felvételi esetében már az első lépéstől mindössze a tapasztalatszerzésre fókuszáltunk, és mindenképpen hasznos volt, hogy rutint szerzett, de maradt még ideje a további tájékozódásra, a döntésre.

Mivel a feladatlapok összeállításának szempontjai, a feladattípusok belső arányai a korábbi évekhez képest alapvetően nem változnak, így az Oktatási Hivatal honlapján – www.oktatas.hu – megtalálható korábbi feladatsorok kitöltése segíti a sikeres felkészülést.

– A felkészüléshez azonban a feladatlapok kitöltése mellett a mentális felkészítés is rendkívül fontos, hiszen stresszes helyzetben mindenkinél más lehet a működésmód – hangsúlyozta Kovács Mónika.  A szakértő szerint a felvételi feladatok megírásához az is nagy segítség, ha tudja a gyermek, milyen feladat az, amivel könnyebben boldogul, melyikre kell több időt hagyni. Jó gyakorlatot lehet szerezni az önellenőrzésben is a feladatlapok megoldásával.

VERSENYISTÁLLÓ?

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat gyakran vádolják azzal is: jó eredményeiket annak köszönhetik, hogy elcsábítják az általános iskolákból a legjobb tanulókat. A középiskolai rangsorok valóban azt mutatják, hogy az ezekben a gimnáziumokban végzett diákok csaknem 90 százaléka egyetemen folytatja tanulmányait, több mint 90 százalékuk nyelvvizsgát szerez, és sikeresen szerepel az országos középiskolai tanulmányi versenyeken.

Gyors recept, ha beüt a baj

Íme a 4 másodperces stresszoldó légzéstechnika:

Belélegzünk 4 másodpercen keresztül.

Bent tartjuk a levegőt 4 másodpercig.

Kifújjuk az összes levegőt 4 másodperc alatt.

Visszatartjuk a lélegzetünket 4 másodpercig.

Érdemes a gyakorlatot legalább 5 percen keresztül végeznünk, vagy egészen addig, amíg meg nem nyugszunk. 

A csalad.hu-nak nyilatkozó pályaorientációs szakértő, tehetséggondozó szaktanácsadó is azt mondja, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok klasszikusan a tehetséggondozás formái, és a kiemelkedő képességű tanulók valóban számos lehetőséget kapnak tehetségük kibontakoztatásához. Ez a fajta támogatás azonban általános iskolai vagy iskolán kívüli keretekben is hozzáférhető, és a kisgimnazisták esetében sem törvényszerű, hogy folyamatosan versenyekre járnának. Kovács Mónika kiemelte azt is, hogy a nyelvi felkészüléshez a 4 évfolyamos gimnáziumok nyelvi előkészítő osztályai jelentősen hozzájárulnak. Bár úgy tűnhet, hogy egy év elvész, de az nagyban megtérül a középfokú tanulmányokra való ráhangolódás és emelt nyelvi órák nyújtotta lehetőségeknek köszönhetően.  

Nem élet-halál kérdés!

A gimnáziumi felvételikre készülni kell, még a kitűnő tanulóknak is. Szakértők véleménye megoszlik arról, jót tesz-e a gyermekeknek a versenyhelyzet. Ráadásul külön nyomás a vállukon, hogy sok szülő „élet-halál kérdésnek” tartja a bejutást.

Szabó Krisztina azt ajánlja: – Az akár kudarccal végződő feladatok, a korai váltás előtt figyeljünk, és ha kell, várjunk, amíg a gyermek érettebb lesz a felvételi vizsgák teljesítésére. Előfordul, hogy ha nem megfelelő időpontban történik a váltás, a gyermek sírva jár iskolába, pszichológus segítségére kell támaszkodni, majd pedig visszatér eredeti általános iskolájába.

A pedagógus ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar oktatási rendszer nyitott, van megoldás az ilyen helyzetekre. Az intézmények „büntetlenül”, szívesen visszafogadják a tanulókat és újabb esélyt adnak nekik, hogy megtalálják a saját személyiségüknek megfelelő oktatási formákat.

Kovács Mónika azt is hozzátette, bármelyik utat is választja a gyermek, fontos kiemelni, hogy a pályaorientációs folyamatban meghatározó a szülői támogatás tudatossága, amelyben kiindulópont, hogy a gyermek igényeihez illeszkedő forma azonosítása történjen meg, és a szülő elfogadása és támogatása kísérje ezt.

MIT, MIKOR, MIBŐL?

  • A központi írásbelit 2024. január 20-án, 10 órakor rendezik, a vizsga feladatlaponként – magyar nyelv, majd matematika – 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell tartani. A pótírásbeli január 30-án lesz, az eredményeket február 9-éig tudják meg a felvételizők.
  • Az általános iskola 8. évfolyamán tanuló jelentkező esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok begyűjtése, ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszer általános iskolák számára készült felületén állítja elő.
  • A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Hivatalnak. A határidő 2024. február 21.
  • Az esetleges szóbeliket a központi írásbeli után, 2024. március 4. és március 20. között tarthatják meg a középiskolák. Az intézmények csak azt kérhetik számon, ami szerepel a nemzeti alaptantervben.
  • Az egyeztetett felvételi jegyzék április közepén készül el, az iskolák ezek alapján 2024. május 2-ig kiküldik az értesítőket arról, kit vettek fel, és kit nem.

Minden a középiskolai felvételi eljárásról itt!