Számos kedvező változást hoz az ingatlanvásárlóknak ez az év, ám nem szabad megfeledkezni az olyan plusz kiadásokról, amelyek összességében akár milliós nagyságrendet is jelenthetnek – idézte az OTP Ingatlanpont elemzését a Magyar Nemzet.

Illetékmentesség

Mint írták, január 1-jével a Családi Otthonteremtési Kedvezménnyel (CSOK) vásárlókkal bővült azok köre, akik illetékmentességet élveznek, de a négyszázalékos vagyonszerzési illetéket másoknak továbbra is meg kell fizetniük. Ez egy húszmillió forintba kerülő lakás esetén is nyolcszázezer forint adót jelent.

Az összeg csökkenthető: közös ingatlanszerzéskor a résztulajdonosoknak saját részük vagyonszerzési illetékét kell csak megfizetniük, aki pedig egy korábbi ingatlantól vált meg a vétel előtt három éven belül, csupán az eladott és a vásárolt ingatlan értékkülönbözete után kell fizetnie.

Illetékkedvezmény

Ha a vevő 35 év alatti, és első lakását vásárolja, igényelhet ötven százalékos illetékkedvezményt – igaz, ez csak abban az esetben jár, ha az ingatlan vételára nem haladja meg a 15 millió forintot, ami a jelenlegi árszint mellett elég ritkának mondható. Ugyanakkor azok is teljes illetékmentességet élveznek, akik építési telket vásárolnak, és arra négy éven belül házat építenek.

Az OTP Ingatlanpont hangsúlyozta, hogy ingatlan megszerzése esetén is adóköteles bevételhez juthat, aki drágábban adja el ingatlanát, mint amennyiért azt a megelőző öt éven belül vette. Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel és a korábbi vételár különbözetét 15 százalék jövedelemadó terheli, amelyet az egy éven belüli értékesítéskor teljes egészében köteles megfizetni az eladó.

Maximum 19 500 forint közjegyzői díj

Aki ingatlanközvetítővel adja el a lakását, annak 2,5-5 százalék plusz áfa körüli ingatlanközvetítői jutalékkal is számolnia kell. A jellemzően a vevő által fizetett, s általában a vételár 0,5-1,5 százaléka közötti összegben meghatározott ügyvédi díj és a leggyakrabban ugyancsak az ügyvédnek fizetendő földhivatali ügyintézés díjai (tulajdoni lap lekérése, tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem) közismertek, de a lakáshiteleknél olyan egyszeri tételek is felmerülnek, mint a közjegyzői és folyósítási díj. Január 1-jétől azonban az állami kamattámogatott lakáshitelt igénybe vevőknek maximum 19 500 forint közjegyzői díjjal kell számolniuk – ezt korábban a hitelösszeg bizonyos százalékával határozták meg, és így akár a százezres nagyságrendet is elérhette.

(fotó: Shutterstock)