Minden évben egy városnyi ember lesz asztmás
Szerző:GSK2019. 05. 07.Életmód
Évente egy közepes méretű városnyi, azaz 15-20 ezer új beteggel bővül az asztmában szenvedők száma, pedig már ma is mintegy 300 ezer diagnosztizált beteg él hazánkban, és feltehetően további 150 ezer ember életét nehezíti meg a betegség – hívták fel a figyelmet tüdőgyógyász szakorvosok az asztma világnapján.
A szakemberek szerint nagy problémát okoz az a világjelenség, hogy a betegek körülbelül fele nem használja rendszeresen az asztmagyógyszereit. Pedig a legtöbb asztmásnak tünetmentes időszakban is folyamatosan alkalmazni kell a megelőző gyulladásgátló terápiát.
Magyarországon mintegy 450 ezer embert érinthet a betegség, és évente egy közepes méretű városnyi, azaz 15-20 ezer új beteggel bővül az asztmában szenvedők száma. A fejlett országokban pedig már minden tizedik embert érint élete során az asztma, amellyel legalább 300 millióan küzdenek világszerte, és további 100 millió új asztmás betegre számítanak a következő években. Fiatal felnőttkorban a leggyakoribb az asztma, ám a gyermekek között is a leggyakoribb krónikus betegség.
– A gyermekkori asztmát sokan kinövik, a betegség azonban felnőttkorban kiújulhat, és nem lehet előre tudni, hogy kinél fognak visszatérni a tünetek – hívta fel a figyelmet Tamás Lilla professzor asszony, tüdőgyógyász szakorvos. – Az asztma egyébként is igen változékony betegség: akár több évig is tarthat egy tünetmentes periódus, sok beteg ilyenkor azt hiszi, hogy meggyógyult – tette hozzá.
Pontosan ma sem ismert, hogy miért alakul ki a betegség egyeseknél, de azt tudjuk, hogy a fő kockázati tényező a genetikai hajlam és a belélegzett anyagok kombinációja, amely allergiás reakciókat idézhet elő, vagy irritálhatja a légutakat. Az asztmát kiváltó anyagok elsősorban a beltéri allergének (például a háztartási poratka vagy a háziállatok szőre), a különféle kültéri allergének (pl. a pollenek), továbbá a dohányfüst és a légszennyezés. A kiváltó okok között gyakran megemlítik a hideg levegőt, a stresszt, egyes gyógyszerek hatását, illetve a testmozgást, a fizikai aktivitást is.
A légutak tartósan fennálló gyulladása a beszűkülésükhöz vezet, ennek következtében zihálás, fulladás, légszomj, nehézlégzés jelentkezik, gyakran éjszaka, illetve fizikai terhelés, sportolás hatására. A tünetek naponta vagy hetente többször is jelentkezhetnek, ezek súlyossága és gyakorisága betegenként eltérő.
„Ha felmerül, hogy asztma okozza a panaszokat, a háziorvos tüdőgyógyász szakorvoshoz utalja a beteget, aki a tünetek alapján, valamint légzésfunkciós vizsgálatok segítségével diagnosztizálja a betegséget. A vizsgálat sem fájdalommal, sem kockázatokkal nem jár” – tette hozzá a professzor asszony.
Az asztma világnapján, minden május első keddjén a szervezők a betegségre és kezelésére igyekeznek felhívni a figyelmet.