Az utóbbi években ez a nap egyre inkább a „műanyagmentes július” nyitányává nőtte ki magát. Egyre többen csatlakoznak a kezdeményezéshez, és mondanak nemet az egyszer használatos műanyagokra – legalább egy hónapra.

A közösségi médiát ilyenkor elárasztják a buzdító üzenetek: vigyél magaddal vászontáskát, dobozt, hálós zsákot a zöldségekhez, és ne kérj felesleges csomagolást! Bár apró lépésnek tűnik, de együtt hatalmas eredményt hozhat.

Egy világjárvány tanulságai

A COVID-19 járvány alatt megtapasztalhattuk, milyen, amikor lelassul a világ. Csökkent a forgalom, a környezetszennyezés is visszaesett, és az emberek egy része nyitottabbá vált a tudatosabb fogyasztásra. Ugyanakkor a műanyagipar gyorsan alkalmazkodott: sokáig próbálta elhitetni, hogy a műanyag csomagolás biztonságosabb, higiénikusabb – pedig ez nem így van.

A kutatások szerint éppen a műanyag felületeken maradt életben legtovább a vírus. Ráadásul sok műanyag csomagolóanyag olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek – ha étellel, itallal érintkeznek – a szervezetbe jutva egészségügyi kockázatot is jelenthetnek.

Mit tesz az állam?

Szerencsére nemcsak az egyének próbálnak változtatni: a szabályozás is egyre szigorúbb. Magyarországon már elindult a folyamat, amely az egyszer használatos műanyagok fokozatos visszaszorítását célozza. A gyártóknak bizonyos termékek esetében – például nedves törlőkendőkön, italos poharakon, cigarettás dobozokon – fel kell tüntetniük, hogy a termék nem lebomló, és komoly környezeti hatása van. Emellett nyilvántartást is kell vezetniük a gyártott mennyiségről, és a hatóságoknak adatot kell szolgáltatniuk.

Az italos PET-palackok esetében pedig konkrét célokat tűztek ki: 2025-re ezeknek legalább 77 százalékát, 2029-re pedig már 90 százalékát elkülönítve kell gyűjteni, és idővel egyre nagyobb arányban újrafeldolgozott anyagból kell készülniük. 

Bár ezek a szabályok elsősorban a gyártókra vonatkoznak, a hatásuk visszagyűrűzik a mindennapokba is – hosszú távon nekünk, fogyasztóknak is könnyebb lesz környezetbarát megoldásokat választani.

És mi mit tehetünk?

Sokat. Már azzal is, ha nem kérünk nejlonzacskót a boltban. Ha viszünk magunkkal vászontáskát, dobozt, hálós zsákot. Ha újratölthető kulacsot használunk, és elkerüljük a felesleges csomagolásokat. A papírzacskó sem ideális, de ha többször használjuk, már tettünk valamit.

A legfenntarthatóbb megoldások hosszú távon működnek: a fémdoboz, a textilzsák, a betétdíjas rendszer – mind segítenek csökkenteni a hulladékot.

A műanyagmentes július nem arról szól, hogy egyik napról a másikra minden szokásunkat megváltoztatjuk. Inkább arról, hogy elkezdjük átgondolni, mi az, amin tudunk változtatni – egyénenként, családonként, közösségként.

Kezdhetjük ma egy zacskóval kevesebbel. Holnap pedig újra nem kérünk.