csalad.hu - Megváltoztak a farsangi szokásaink
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

Megváltoztak a farsangi szokásaink

hirado.hu
2020. febr. 10. 15:36
Életmód

A farsangi időszak a hagyományok szerint a mulatságok, a pártalálás és a lakodalmak ideje. A jelmezbálok és a nagy evések manapság is népszerűek, a házasságkötések azonban már korántsem ilyenkor a leggyakoribbak.

A farsangi időszak január 6-án a vízkereszttel kezdődik, a vége pedig mindig húsvét időpontjának függvényében alakul, húsvétvasárnaptól kell visszaszámolni negyven napot, de úgy, hogy a vasárnapokat kihagyjuk. Idén a farsang vége február 25-re esik, így az időszak igencsak hosszúnak mondható.

– A fiatalok számára jelentette a legtöbbet a farsang, mert ilyenkor volt lehetőségük az ismerkedésre – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató a hirado.hu-nak.

A házasságkötések ideje is ekkor jött el. A magyar néphagyományban – a keresztény egyházhoz viszonyítva – tilos volt lakodalmat tartani a nagyböjt és az adventi időszak alatt, míg nyáron egyszerűen azért nem esküdtek az emberek, mert dolgoztak, és ezért nem volt rá módjuk.

Ma nem sok házasság köttetik februárban

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 első negyedévében – melybe a nagy farsang esik – országosan 6133 házasságkötés történt, míg a teljes évben 50 828 pár kelt egybe, ami azt jelenti, hogy csupán a frigyek 12,07 százaléka köttetik meg a hagyományos pártalálási időszakban, farsang időszakában.

Régebben fontos volt a pártalálás, mivel rendkívül fiatalon, 18 évesen vénlánynak bélyegezték azokat a hajadonokat, akiknek nem kötötték még be a fejét.

A néprajzkutató hozzátette, a falu népe akkor sem ijedt meg, ha épp nem volt esküvő a farsangi időszakban.

– Mindenképpen kellett lakodalom, így ha nem volt, akkor állakodalmakat rendeztek. Most is vannak a Dunántúlon, Vas megyében olyan helységek, ahol rönkhúzást rendeznek. Ilyenkor kivágnak egy nagyobb fát és a farönköt az utcán végiggörgetve, a faluból kiválasztott leányok, illetve legények férjnek és feleségnek öltözve vonulnak végig az utcán. Még álpap is kíséri őket, miközben a falu többi tagja alkotja a násznépet – tette hozzá.

Farsangi bálok

A hagyományok szerint a jelmezes felvonulásokat és a bálokat az utolsó három napban – farsangvasárnap, farsanghétfőn, valamint húshagyókedden – rendezték.

A bálokat és mulatságokat a húshagyókedd zárta. Amikor húshagyókeddel véget ér a farsang, egy kis kitérővel megkezdődhet a nagyböjt időszaka. Csonkacsütörtökön – a nagyböjtöt felfüggesztve – fogyasztották el a maradék ételt ez ma a Torkos csütörtök néven él tovább.

(fotó: Shutterstock)