Kiss Gergely a medencében mindent elért, amit egy játékos elképzelhet, ráadásul pályafutása végeztével sincs oka a panaszra. Tudatosan épített civil karrierjének köszönhetően kiegyensúlyozott és boldog életet él feleségével, Kissné Valkai Annával és három lányukkal. 

A 22 éves Viktória a tánc és a judo után végül vízilabdára váltott, mint ahogy pontosan ezt az utat járta be a 19 éves Patrícia is. Viki jelenleg egyetemista. A legkisebb 9 éves Olívia egyelőre még csak kacérkodik a sportágválasztással, de éppen a legjobb helyen kezdi. A vízilabdás család trófeagyűjteményéhez pedig a középső gyermek, Patrícia járult hozzá utánpótlás szinteken kétszeres Európa-bajnoki aranyérmével és világbajnoki bronzérmével.

– Ahogy a két nagyobbiknál sem erőltettük a sportot, Olíviánál sem tesszük – meséli Kiss Gergely. Annyit kértünk tőlük az édesanyjukkal, hogy bármit csinálnak, azt koncentráltan, teljes erőbedobással tegyék. Korábban nem szerettem volna, ha vízilabdáznak, mert óhatatlanul rajtuk van a teher, hogy a szüleik is válogatott szinten sportoltak, de ha már a vízilabda mellett döntöttek, az a dolgom, hogy támogassam őket. Megértem őket és örülök, hogy szeretik ezt a gyönyörű sportágat. Nagyon jó testvérek, motiválják egymást és követik a másik sikereit. Az tisztán látszik, hogy óriási bizonyítási vágy él bennük, de nem szabad összehasonlítani őket a mi generációnkkal, az egy másik korszak volt. Törekszünk rá, hogy ne érezzék tehernek a felmenőik nevét.

A három lány logisztikája a hétköznapokon komoly kihívás volt régen. A szadai családi ház, az uszoda és az óvoda, iskola közötti fizikai távolság áthidalása, a budapesti ingázás, különösen akkor okozott fejtörést, amikor Gergelyt elszólította a munka.

 – Ma már sokkal könnyebben mennek a dolgok. A két nagy lányunk, Viki és Patrícia már teljesen önjárók – magyarázza a családapa. – A legkisebb, Olívia még csak általános iskolás. Korábban igazi logisztika, csapatmunka volt a napi beosztás, anyukám is sokat segített nekünk. Ugyanakkor a munkámat mindig igyekeztem úgy szervezni, hogy én vihessem óvodába a lányokat és minél inkább kivegyem a részem a gyerekek mindennapjaiból. A kiskori élményeket nem lehet visszahozni, az volt az elvünk, hogy ebéd után jöjjenek haza a lányok az óvodából, hogy minél többet lehessünk együtt. Elég hamar leszoktak a délutáni alvásról, így megoldható volt a hazaút.

A családi ház és a hozzátartozó kert bőven ellátja feladattal a családot. Anna, Gergely felesége családmenedzserként rengeteget dolgozik a háttérben a gyerekek és a férje nyugalmáért. Ő az, aki kézben tartja, felügyeli és igazgatja a szálakat, az ügyintézést, a papírmunkát és a háztartást is szívvel-lélekkel végzi, a kemencéhez a tűzifát viszont a ház ura pakolja a helyére, aki kikapcsolódásként néha gazolni is szokott.

– Nincs a kerti munkában akkora küldetéstudatom, mint a feleségemnek, de néha kikapcsol és talán meglepő, de sok kalóriát el is éget – meséli Gergely. – A sport az életem része maradt a pályafutásom lezárultával is, akkor érzem jól magam, ha minél több mozgást be tudok építeni a mindennapokba. Heti 5-6 órát igyekszem sportolni, de a munka és a család miatt jóval kevesebb időm jut rá, mint aktív koromban. Kétszer azért szeretek lejárni az uszodába edzeni, vagy a jó időben beiktatok egy evezést a SUP-deszkán, egy futást az erdőben vagy néhány óra kerékpározást a terepen. Évente szervezünk családosan is néhány túrát, de a lányok edzőtáborai miatt több nem fér bele a programba. Jelenleg a MATE-GEAC-MSA gödöllői férfi vízilabda szakosztály vezetése az egyik új feladatom. A gödöllői munkámban 220 fiú és felnőtt sportol nálunk 4-40 éves korig, 12 bajnokságban indulunk, illetve sportolói kettős életpálya-modellt építettünk ki, melyet fontosnak tartunk. 

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: a MATE-GEAC–cal közösen, annak vízilabda szakosztályaként ennek fokozatos felépítésében vállalunk fontos szerepet. Várjuk azokat a diákokat, akik szívesen sportolnának tovább egyetemi tanulmányaik mellett.

„Leginkább azoknak ajánlunk ezt a lehetőséget, akik vagy nem találták meg a számításaikat más, elsősorban fővárosi klubokban, vagy az OB I-es keretekbe már nem kerültek be, de szeretnének tovább vízilabdázni, miközben diplomát is szereznének. A csapatban rendszeresen edzhetnek, indulhatnak az egyetemi bajnokságban, majd tagjai lehetnek az idővel az OB I/B-ben induló csapatunknak."- mondta Kiss Gergely.

„Együttműködési megállapodást kötöttünk korábban a gödöllői Hajós Alfréd Általános Iskolával, a Török Ignác Gimnáziummal, most pedig a saját tanmedencével rendelkező veresegyházi Árnyas Óvoda vezetésével is, illetve a jövőben további, elsősorban gödöllői óvodákat is szeretnénk beépíteni életpálya modellünk rendszerébe, hogy a tehetséges, a városban idővel akár egyetemi diploma megszerzését is célul kitűző fiatalokat mielőbb kiszűrhessük a versenysport számára.” – teszi hozzá. 

Ugyanakkor Kiss Gergely már aktív pályafutása alatt tudatosan építette a civil karrierjét, szeretett volna egy versenyképes végzettséget, így 2005-ben megszerezte a jogi diplomáját. Ügyvédbojtárkodott, de nem akart egész életében egy irodában dolgozni, így az edzések mellett beindított egy vállalkozást és megszerezte a vízilabda szakedzői képesítést is.

– Szándékosan terveztem úgy, hogy a vízilabdázás után nagyon lassú folyamat legyen a hétköznapokra való átállás – magyarázza Kiss Gergely. – Nem egyik napról a másikra történt a pályafutásom lezárása, így volt időm építkezni. Amikor 35 évesen eljöttem a Vasastól, hívtak külföldre, vidékre és a fővárosból is volt ajánlatom, de nem akartunk belevágni egy újabb költözésbe. Úgy döntöttünk, hogy Gergely Pistivel visszatérünk a régi sikereink színhelyére és próbálunk segíteni az akkor nehéz helyzetbe került Honvédon – ehhez az akcióhoz csatlakozott régi harcostársunk, Steinmetz Barna is. Igyekeztünk támogatókat találni és kibontakoztatni a fiatalokat. Azt hittem, ez 3-4 év lesz, de végül több mint hét szezonon át tartott a folyamat. 2016-tól a Nagy Sportágválasztó szóvivője lettem és akkor született meg a legkisebb lányunk is. Az egy erős év volt a változások szempontjából.

Azóta pedig csak még színesebb lett a paletta, hiszen a Nagy Sportágválasztó kommunikációs igazgatói teendők mellett jótékonysági nagykövetként, motivációs előadóként és filmproducerként is néha akad feladata, de jelenleg a MATE-GEAC-MSA gödöllői férfi vízilabda szakosztály vezetésére fókuszál.

 

A sok munka azért olykor többlet erőfeszítéseket igényel, de a tartalmas kikapcsolódás segíti a feltöltődést.

– Vannak olyan napok, amikor sok dologba belekapok, és azt érzem, hogy nem voltam eredményes, de általában sikerül jól koordinálnom a napi programot – jegyzi meg. – Ha van egy kis szabadidőnk, azt igyekszünk a családunk mellett a barátainkkal is tölteni. Szeretek olvasni, színházba, koncertre járni és a természetbe. Sokszor az is kikapcsol, ha a három lánnyal vasárnap leülünk társasjátékozni, vagy Olíviával rajzolni, színezni és hallgatni, ahogy csacsog, vagy éppen magyaráz valamit.

A sportnak köszönhetően sok helyen éltek már családként hosszabb-rövidebb ideig a világban, mindenhol jól érezték magukat, megtalálták az ország és a kultúra szépségét. Szerették Nápolyt, Bolognát és Montenegrót is, de mindig itthon képzelték el az életüket.

– Mindannyian odavagyunk az utazásért, jártunk New Yorkban, Sri Lankán, Ausztráliában, a világ számos pontján, de mindig vártuk, hogy hazatérjünk – meséli. – Szeretünk minél többet megmutatni a lányoknak ebből a sokszínű világból. Nagyon sokat kaptam a vízilabdától, szerettem a csapattársaimmal lenni, de az edzéseken kívül, a szabadidőmet igyekeztem másokkal tölteni, hogy ezáltal is több legyek, amikor visszatérek az uszodába. Ez családapaként is mind a mai napig jelentős motivációt jelent számomra.