A műsorban számos érintett szólalt meg a hazai bölcsődei ellátással kapcsolatosan. Bardi Brigitta édesanya elmondta, titkon tartott attól, hogy a koraszülöttként világra jött Emma nem tud majd mindenben lépést tartani a társaival.  

– Nagyon gyorsan utolérte magát, sőt, iszonyatosan bő szókinccsel rendelkezik, nagyon korán elkezdett beszélni. Szerintem a bölcsődének is köszönhető, mert egyre jobban ki akarta fejezni magát, hogy tudják, mit szeretne, és ne csak apa, anya és a testvérek értsék őt. A legjobb döntés volt, hogy bölcsődébe került – mesélte Bardi Brigitta.  

 

Mennyiségi növekedés 

Magyarországon a szülőknek ma már teljesen természetes, hogy amíg ők dolgoznak, a 3 év alatti apróságokról korszerű intézményekben, gyermekbarát környezetben gondoskodnak a szakképzett nevelők. 

 – A magyar bölcsődei ellátás 170. évfordulóját ünnepeljük. 1852. április 21-én nyílt az első magyar bölcsőde, ami akkor az egész világon különlegességnek számított – mondta Hegedűsné Végvári Ágnes, a Magyar Bölcsődék Egyesületének elnöke.  

– Az elmúlt években hatalmas férőhelyfejlesztések történtek, ami segít, hogy az ország legkisebb településein is hozzáférhessenek a bölcsődei szolgáltatásokhoz – tette hozzá az egyesület elnöke.  

– 2010-hez képest jelenleg 70 százalékkal több bölcsődei ellátást biztosító férőhely van. Több mint 3,5-szer több intézmény működik az országban, és közel háromszor több településen elérhető a bölcsődei ellátás valamely formája, mint 2010-ben – fejtette ki Kovácsné Bárány Ildikó miniszteri biztos. 

Modern módszertan a minőségi fejlesztésért 

A mennyiségi növekedés mellé minőségi fejlesztés is társul: a bölcsődei nevelőket felsőoktatási intézményekben képzik, és az elmúlt 170 év hagyományait, illetve tapasztalatait felhasználva, modern módszertant dolgoztak ki.  

– A pozitív pszichológia eszköztárát használjuk. A pozitív megerősítés, az elismerés, a dicséret sokkal erősebb motivációs erő, mint ha bármi mással élnénk – fogalmazott Göncziné Sárvári Gabriella, a Kőbányai Egyesített Bölcsődék intézményvezetője.  

A bölcsődében nemcsak vigyáznak a csöppségekre, hanem fejlesztik, tanítják őket, sőt, a kisgyermeknevelők folyamatos kapcsolatban vannak a szülőkkel, és szeretettel fordulnak az egész család felé.  

– Szakmai segítségként, a kérdések megválaszolásában hiánypótló szerepe van a bölcsődének, ami segíti az édesapát és az édesanyát a gyermeknevelésben – hangsúlyozta Hegedűsné Végvári Ágnes.  

A kicsik életében az első három év rendkívül fontos, hiszen ez az alapja a további fejlődésüknek. Épp ezért a kormány arra is ügyel, hogy a bölcsődékben képzett, motivált szakemberek dolgozzanak.  

Nyitrai Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ szakmai szakértője

– 2010-hez képest 2021-ben már 2,5-szer több volt a bölcsődei szakemberek bére, és 2022. január elsejétől ez még tovább emelkedett legalább 20 százalékkal. Ezt természetesen a garantált bérminimum a minimálbér emelkedésével tovább növelte – mondta Kovácsné Bárány Ildikó. 

A színvonalas bölcsődei ellátás a kisgyermekek testi-lelki fejlődését segíti.  

– Megtanulják azt, hogyan kell egymással viselkedni, például megosztozni a játékokon, de az önállóságban is nagyon sokat adunk, és rengeteg kreatív tevékenység van nálunk – részletezte Göncziné Sárvári Gabriella, a Kőbányai Egyesített Bölcsődék intézményvezetője. 

Szakmai standardok 

A bölcsődékben a tárgyi környezet, a játékok, a napirend, illetve az ellátás átgondolt rendszer szerint, mégis személyre szabottan történik.  

– Egyéni bánásmódban részesül minden egyes kisgyermek – hangsúlyozta a miniszteri biztos.  

Azért, hogy a csöppségek a legkisebb falvakban és a nagyvárosokban ugyanolyan magas szintű ellátásban részesüljenek, szakmai standardokat dolgoztak ki, amelyek konkrét gyakorlati feladatokra lebontva határozzák meg az úgynevezett jóság-kritériumokat.  

– Sorra veszi a gondozás, az étkezés, alvás, fürdőszobai gondozás, öltözködés témakörét. Nagy fejezetet kap a játék, mese, vers, ének, zene, mondóka, a vizuális és nagymozgásos tevékenységek, illetve a szülőkkel való kapcsolattartás témaköre is – sorolta dr. Nyitrai Ágnes, a Családbarát Magyarország Központ szakmai szakértője, az átfogó szempontrendszer egyik kidolgozója.