A nevetés világnapja alkalmából idéztünk a Példabeszédek könyvéből, melynek üzenetét a tudomány sok részlettel kiegészítette. 

A Loma Linda University kutatói például néhány éve azt mutatták ki, hogy az idősebb emberek megnevettetése segít a szellemi hanyatlás lassításában is. 70 év körüli emberek memóriáját és tanulási képességét tesztelték egy húszperces humoros film megtekintése előtt, illetve után. Azt tapasztalták, hogy ez az élmény képes volt javítani a résztvevők szellemi teljesítményét is. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a nevetés csökkenti annak a stresszhormonként ismert kortizolnak a hatását, ami köztudottan rontja az agyi idegsejtek működését.

A Pécsi Tudományegyetem orvosi karán a hallgatóknak kifejezetten ajánlják a karbantartó nevetést. Ehhez össze is szedték annak tudományosan igazolt legfontosabb hatásait. Így megemlékeznek arról, hogy csökkenti a stresszt és a szociális feszültségeket, továbbá javára írják, hogy tréningezi az érrendszert, csökkenti a fájdalmat, fejleszti a tüdőt...

De mit csináljon az, akinek ennyi jó is kevés ahhoz, hogy ingere legyen a nevetésre?  

Rajta is segít a tudomány! 

Dr. Szabó Nikoletta, a szegedi neurológiai klinika adjunktusa ugyanis olyan eredményeket idéz az egyetem honlapján, melyek szerint akár egy mesterséges inger, például csiklandozás is ugyanott "birizgálja" az agyat, mint a spontán nevetés. Vagyis arra is megindul a keringésnek és a boldog ellazulásnak kedvező hormonok áradata. Ez a jelenség az alapja a különféle terápiáknak, melyekben a kiprovokált nevetést igyekeznek gyógyító munkára fogni.

Az ELTE kutatói az úgynevezett "hahota-jóga" élettani hatásait vizsgálták. A módszert, amelyben a résztvevők kacagtató gyakorlatokat kombinálnak a jógalégzéssel, itt bárki kipróbálhatja. De vigyázzon, ismert mellékhatás, hogy a fegyelmezett gyakorlás könnyen átfordul spontán röhögésbe!

A magyar kutatók azt állapították meg, hogy már a hahota-jógázók puszta látványa is javított a résztvevők lelki állapotán. Ha pedig részt is vettek a gyakorlatokban, akkor olyan kedvező reakciók játszódtak le a testükben, mint amilyenek egy könnyed sportmozgás alkalmával szoktak.

Valamint bizonyított tény, hogy már egy kényszermosoly is számít. Egy 19 országra, közöttük hazánkra is kiterjedt kísérletben azt sikerült – kultúrkörtől függetlenül – igazolni, hogy az akár csak puszta utánzásként felvett mosoly is képes előidézni, illetve növelni az alanyok jókedvét.

Ez is egy olyan tudományos megállapításnak látszik, ami megérdemli a többszöri otthoni tesztelést. De e téren a nyilvános kísérletezésnek is több lehet a haszna, mint a kockázata.