– Nincs is gyerek, aki fel tudna nőni úgy, hogy nincs tapasztalata e tünetegyüttesről – mondja dr. Krivácsy Péter, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Sürgősségi Betegellátó Osztályának főorvosa. Rögtön hozzá is teszi: egy nyári hasmenés vagy hányás miatt még nincs ok pánikra, de a szülőknek résen kell lenniük, hogy időben kapcsoljanak, ha már el kell indulni a háziorvoshoz vagy a sürgősségi osztályra. Akik túl későn érkeznek, azoknak szinte esélyük sincs megúszni infúziós kezelés nélkül.  Ilyenkor ugyanis a legnagyobb bajt a súlyos folyadékveszteség okozza.

A hányásos-hasmenéses tüneteket leggyakrabban vírusok, kisebb arányban baktériumok okozzák. A láz, a hányás, a hasmenés gyermekkorban szinte vezető jelei a betegségeknek. Aki hány, az nem tud folyadékot fölvenni, illetve akinek hasmenése van, az sok vizet veszít. Olykor rapid módon, egyik óráról a másikra száradhat ki a gyerek. Ha ez megtörténik, már sürgősségi ellátásra van szükség. Azaz a szülőnek egyértelműen fel kell ismerni a szervezet folyadékhiányának jeleit. Dr. Krivácsy Péter szerint ahogy a gyerekből fogy a folyadék, úgy egyre bágyadtabb, gyengébb, aluszékonyabb lesz.  Ez a folyamat visszafelé is működik: amint kellő mennyiségű folyadék kerül vissza a szervezetébe, megélénkül. A kiszáradásra utalhat, ha a nyálkahártyák szárazabbakká válnak, azaz kevésbé csillog a szeme, a nyelve lepedékes, az ajkai cserepesek.  Az ilyen gyereknek kevesebb, sűrűbb és sárgább lesz a vizelete. Az egészen kicsi csecsemőknél egyértelmű folyadékhiányra utal, ha a még be nem csontosodott koponyatető (kutacs) besüpped.  

A folyamatosan hányó gyereknél meglehetősen nehéz szájon át pótolni a folyadékot, hiszen amint lenyeli, már jön is vissza belőle.  Ha pedig természetes módon, azaz itatással nem juttatható folyadék a gyerek szervezetébe, orvosi segítségre van szükség. A főorvos szerint a súlyosság megítélése szempontjából jó tudni, hogy a hasmenés akár hetekig is fennállhat, és attól, hogy a gyereknek van naponta három-négy hígabb széklete, még nem fog kiszáradni. De előfordulhat az is, hogy a baj akár 24 óra alatt bekövetkezhet.  

– Tehát olyat nem tudok mondani, hogy hány órát, vagy napot lehet várni az orvoshoz fordulással. Ennél a betegségnél inkább a kiszáradás kockázatát kell mérlegelni. És minél kisebb egy gyerek, ez annál gyorsabban bekövetkezhet – figyelmeztet a főorvos. – Egyszerűen azért, mert arányaiban jóval nagyobb a folyadékigényük, mint a nagyobb gyerekeknek, illetve a felnőtteknek.

Példaként említi, hogy míg egy 1 éves, tízkilós gyermeknek naponta egy liter folyadékra van szüksége, addig egy 75 kilós felnőttnek is csak kettő és fél literre, ami az arányokat tekintve óriási különbség.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság ajánlása szerint átlagos esetben a 2-3 éveseknek 1,3 liter, a 4-8 éveseknek 1,6 liter, a 9-13 évesek közül pedig a lányoknak 1,9, míg a fiúknak 2,1 liter folyadékbevitelre van szükségük naponta. 14 éves kortól pedig már indokolt annyit fogyasztaniuk, mint a felnőtteknek, azaz a nőknek 2, a férfiaknak 2,5 litert. Ezek amolyan minimumértéknek tekintendők, mert melegben, vagy sportolás, illetve egy mozgalmasabb játék közben (valamint előtte és utána) folyadékból is több kell. A gyerekek napi szükséglete így két-háromszorosra is felszökhet. Különösen így van ez a lázas, hányásos, hasmenés betegségeknél.

Dr. Krivácsy Péter osztályán protokollok alapján dolgoznak, a kezelési szabályokat pedig nemzetközi vizsgálatok és ajánlások alapján állítják össze. A hányós-hasmenéses gyerekek kezelésében újdonság, hogy a gyógyítást az esetek többségében nem azonnal infúzióval, hanem egy szájon át beadható gyógyszerrel (többnyire sziruppal) kezdik.  

– Akiben ez a gyógyszer megmarad, annál nagy az esélye, hogy a folyadékpótlás is megúszható infúzió nélkül – mondja. – Ha sikerül a hányás-sorozatot megszakítani és újra tud inni, a folyadékkal lehet cukrot, sót bevinni, akkor ez az esetek 80-90 százalékában sikeres megoldás. E protokoll alkalmazása előtt a hányós gyerekek nagyobb része infúziót kapott. Az új eljárással viszont a gyerek megkímélhető a tűszúrással járó stressztől, fájdalomtól, és egyúttal az egészségügy ökológiai lábnyoma is csökkenthető.

– Természetesen ez a módszer nem mindenkinél válik be – teszi hozzá a főorvos –, van olyan gyerek, akinek beadjuk ezt a gyógyszert, és rögtön kihányja. Ő infúziót kap, azaz tudomásul kell venni, hogy ez az eljárás nem 100 százalékban hatásos.  

Arra a kérdésre, hogy e gyógyszert lehet-e otthon alkalmazni, Dr. Krivácsy Péter egyértelműen nemmel felel.  A készítmény jelen pillanatban a fekvőbeteg-ellátásban alkalmazható. Szerinte ez jól is van így, mert egy kiszáradással fenyegető állapotban fontos, hogy orvos is lássa a gyereket.

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt