Az oltás államilag támogatott, térítésmentes, a nyilatkozatot az iskola által megküldött formanyomtatványon tehetik meg a szülők.  

Magyarországon meglehetősen sikeres a kamaszok ingyenes HPV elleni oltása. Iskolai kampányoltásként a 12. évüket betöltött hetedikeseknek ajánlják fel ezt a vakcinát.  Miután a védettség kialakulásához két oltásra van szükség, az első dózist idén októberben, a másodikat pedig jövő év áprilisában kapják meg a 12 évesek. Hazánkban a lányok 2014 óta kaphatnak ilyen vakcinát, a fiúkat a 2020/2021-es tanévben oltották először.  A Nemzeti Népegészségügyi Központ portálunknak küldött válasza szerint eddig az érintett lányok szüleinek 80 százaléka, a fiúkénak 70 százaléka kérte a vakcinát. Minden évben szeptember végéig gyűjtik össze a védőnők a szülőktől azt a nyilatkozatot, amellyel az érintettek beleegyeznek gyermekük beoltásába.  

Még mindig nem vagyunk elég tájékozottak 

Egy, 8 európai országban több mint 7000 szülővel készített interjúból (Ipsos) az tűnt ki, hogy a szülői döntés jórészt attól függ, milyen alaposak az ismereteik a HPV-ről.  

Bár az összegzés szerint egyértelműen javult e témakörben a szülők tudatossága, azt is megállapították, hogy a HPV-vel és a méhnyakrák, illetve egyéb, HPV okozta megbetegedések kialakulásával kapcsolatban még vannak félreértések. A megkérdezett szülők több, mint negyede állította, hogy nincs tisztában a HPV okozta kockázatokkal, noha a szexuálisan aktív lakosság élete során legalább egyszer biztosan megfertőződik a vírussal. A vizsgálatban csak minden második szülő mondta azt, hogy tájékozott a témakörben. Alig kevesebb, mint felük (48 százalék) állította: tisztában van azzal, hogy ez a vírus rákot is okozhat. Mintegy 42 százalékuk nem tudta, hogy létezik olyan védőoltás, amely segít megelőzni egyes ráktípusokat. 

Mi az a HPV?  

Egy vírus, amely csak a hámsejtekben képes szaporodni, elváltozásokat okozhat a bőrön, illetve a nemi szervek nyálkahártyáján.  Előbbit például a kézfejen vagy a talpakon, utóbbit a nemi szerveken. Ezek többnyire jóindulatú szemölcsök, ám a méhnyakon az elváltozás már rákmegelőző állapotnak is tekinthető. A vírusfertőzés nyomán kialakulhat továbbá száj- és garatrák is. 

A HPV a leggyakoribb szexuális úton terjedő kórokozó, a világ lakosságának 80 százaléka életében legalább egyszer megfertőződik vele. Sokaknál ez szinte észrevétlen, gyakran egy-két hét alatt legyőzi az immunrendszerük, és a fertőzés magától elmúlik. A tünetmentes HPV-fertőzést csak szűrővizsgálattal lehet diagnosztizálni. A vírus átadásához nincs szükség konkrét nemi aktusra, az intim bőrkontaktus is elegendő. A vírus a szexuális partnereiket gyakran váltogatókra, az óvszer nélkül szeretkezőkre jelent erős kockázatot. Talán kevesen számolnak azzal is, hogy az óvszer önmagában nem nyújt biztonságot a vírus ellen, hiszen azokon a testfelületeken, amelyeket az óvszer nem fed, ugyancsak átvihető a kórokozó. Gyakran tünetmentes férfiak fertőzik meg/vissza a nőket.  A megelőzés legbiztosabb módja a védőoltás.  

Hogyan hat az oltás? 

A vakcinában a vírus egy fehérjedarabkája van, amely ellen a szervezet ellenanyagot termel, az immunrendszer pedig megjegyzi. Így, ha találkozik a vírussal, amelyben ott van ez a fehérje, akkor azt azonnal megsemmisíti.  

A leghatékonyabb védelem az oltás hatására akkor alakul ki, ha valaki a vakcinát még azelőtt megkapja, mielőtt elkezdene szexuális életet élni. Ekkor még elegendő két dózis.  Az oltás bármely életkorban, akár a nemi élet kezdete után is kérhető, de ebben az esetben a szakemberek már három oltást javasolnak. A másodikat 2-6 hónappal az első után kell beadni, és a harmadikat is meg kell kapni egy éven belül.  

A WHO vakcinabiztonsággal foglalkozó bizottsága 2007 óta figyeli a HPV elleni vakcinát, egy 2017-es jelentésben pedig kiemelkedően jónak minősítette. 

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthonosan mozogjon? Keresse fel az Egészségértés Díj kezdeményezést itt és itt!