A Parkinson-kórral kapcsolatban ma már egyre többet halljuk azt a kifejezést, hogy Parkinson-komplex, ami azt jelenti, hogy a korábban mozgászavarnak tartott betegségben nagyon sok olyan tünet jelent meg, amely nem a mozgást érinti – mondta Takács Annamária, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa, ideggyógyász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.


A Parkinson-kór tünetei

Ezeket a tüneteket az orvostudomány nem motoros tüneteknek nevezi, és ezek a beteg életminőségét sokkal jobban befolyásolják negatív értelemben, mint például a lelassult mozgás. Kiemelte, a nem motoros tünetek akár 10–20 évvel korábban is megjelenhetnek az embereknél.


Az egyik ilyen tünet a szagok érzékelésének a csökkenése és a székrekedésre való hajlam. De ide tartoznak a különböző alvási problémák is (ha valaki túlságosan rúgkapál álmában, vagy felsikít éjszaka). Gyakori tünet még a depressziós hangulatzavar és a pánikroham is – sorolta a főorvos.


Tévedés azt hinni, hogy a Parkinson-kór csak a remegéssel vonható össze - hangsúlyozta Takács Annamária. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy a betegek egyharmada sohasem remeg, de jelentősen lelassul a mozgásuk vagy például ügyetlenebbé válik az egyik kezük. Nem tudnak például keverni, tojást felverni, nem sikerülnek hajmosás közben a ritmikus, körkörös mozdulatok, vagy fogmosásnál át kell térniük a másik kéz használatára – sorolta.


Fiataloknál is előfordulhat

A betegség leggyakrabban 65 éves kor körül alakul ki, mivel azonban meghosszabbodott az átlagéletkor, ezért sokkal később is megjelenhet. Hozzátette, vannak esetek, amikor már fiatal korban jelentkezik a betegség, legutóbb egy 27 éves páciensüknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt.

Jelenleg még nincs olyan gyógyszer a kór kezelésére, amelyre azt lehetne mondani, hogy megelőzi, lassítja a betegség kialakulását, esetleg megállítja azt - mondta Takács Annamária.


Műtéti kezelés

A tünetek első fázisában gyógyszeres kezeléseket alkalmaznak, ha pedig ez már nem segít a betegnek, akkor kezdik meg a műtét előtti kivizsgálásokat – közölte Erőss Loránd, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet idegsebésze.

A műtét során magas frekvenciás stimulációt alkalmaznak az agy idegrendszerében. Egy célzó készülék segítségével elektródát ültetnek be az agymagba, így a beteg érintett testrészeinek a túlműködését csökkentik és egyensúlyba hozzák. Ezt az elektródát egy neuropacemakerrel kötik össze, amely folyamatosan szabályozza a helyes működést.