Ennek éppen úgy lehet oka magának a szernek a károsodása, ahogy a felszívódásának a módosulása. Vagy akár az, hogy az emberi szervezet másképpen reagál ugyanarra a hatóanyagra a környezeti hőmérséklet, a folyadékhiány vagy az intenzívebb napsütés miatt. 

Ne hagyjuk az autóban!

Bár mifelénk is már egyre kevésbé tartja tiszteletben a nyár, hogy a legtöbb gyógyszer a szobahőmérsékleten (25-30 Celsius-fokon) való tárolást kívánja, ez még nem okoz komoly problémát. A gyógyszerhatóság (OGyÉI) útmutatója szerint a hőhullámok idején is elegendő, ha a közönséges tablettákat, kapszulákat nem tesszük napra, vagy nem hagyjuk egy felforrósodó autóban. Általában óvnak a túlzott óvatosságtól is, mivel a hideg ugyancsak tönkreteheti a gyógyszereket. Így azt ajánlják, hogy hűtőbe (2-8 fokra) csak olyat tegyünk, aminek a leírása ezt nem tiltja, fagyasztóba meg csakis olyat, aminek a "betegtájékoztatója" azt kifejezetten megengedi.

A betegtájékoztató az a dokumentum (minden itthon forgalmazott gyógyszerhez itt elérhető), amiben rögzítik, ha valamely medicinának különlegesek a tárolási igényei.

A tesztcsíkra is vigyázzunk

A kényesebbek közé tartoznak például a tartályos inhalátorok, amelyek legfeljebb 30 Celsius fokon tárolandók, de a lehűtésükre is érzékenyek: ha túl hideg a tartály, a gyógyszer hatása is csökkenhet. Különös figyelmet kívánnak az inzulinok is. Felbontás előtt hűtőszekrényben tárolandók, de nem fagyaszthatók. A már használatba vett adagokat pedig óvni kell a sugárzó hőtől, meg a szobahőmérsékletet meghaladó melegtől. Ez nemcsak az inzulinra, hanem a kapcsolódó kellékekre – a kontrollt segítő vércukormérőre és tesztcsíkra – is vonatkozik, azok is érzékenyek a kánikulára. A diabéteszesek helyzete azért is nehéz ilyenkor, mert nagy melegben az inzulin felszívódása is megváltozhat, azaz ugyanolyan gyógyszerből ugyanannyi nem ugyanazt a hatást váltja ki.

A hipertóniásoknál másképp okozhat zavart a hőség. A meleg az erek kitágulása és a folyadékvesztésből fakadó vértömegcsökkenés miatt önmagában is mérsékelheti a vérnyomást. Így aztán váratlan eredménnyel járhat, ha ehhez adódik hozzá a szokásos gyógyszer hatása.

Ugyancsak a hatások esetleges összeadódása miatt érdemelnek ilyenkor nagyobb figyelmet a vízhajtók. Az izzadás miatti folyadékvesztés sokkal könnyebben vezet kiszáradáshoz, annak összes kellemetlen következményével együtt, ha valaki még vízhajtót is szed. Ezért az ő esetükben duplán kell ügyelni arra, hogy a hőségben is elegendőt igyanak.

Kérdezzünk rá!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy, a kánikulára felkészítő kiadványa külön is listázza azokat a gyógyszereket, amelyek azzal okozhatnak zavart, hogy megnehezítik a szervezetnek a meleg elleni védekezését. Például úgy, hogy megzavarják a hőérzékelést-szabályozást, befolyásolják a bőrfelszínközeli erek tágulását, vagy magát az izzadást, ami szükséges a hőleadáshoz. Ide sorolhatók az éberséget csökkentő, aluszékonysággal járó gyógyszerek is, amelyek azt nehezítik, hogy az ember időben hozzon jó döntéseket, például arról, hogy ideje árnyékba, hűvösbe húzódnia. Az e szempontból különös figyelmet érdemlők között vannak sokak által szedett depresszió-, allergia-, valamint magasvérnyomás elleni szerek is.

Talán ennyi is meggyőzően igazolja, hogy hőhullámok idején az egyébként már jól kiismert, magabiztosan használt gyógyszerek is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket. Így, még ha nincs is kifejezetten szó a kánikuláról a betegtájékoztatóban, még a megszokott gyógyszerek esetében is megér egy előzetes kérdést az orvosnál vagy a patikusnál: mire kell vigyázni vele, ha jön a hőség?

 

Fontos Önnek, hogy a családot érintő egészségügyi kérdésekben otthon mozogjon? Keresse fel a Nekem szól! kezdeményezést itt és itt!