1992 óta a világon mindenütt augusztus 1-jén tartják az Anyatejes táplálás világnapját. Augusztus 1. és 7. között pedig a szoptatás világhetét ünneplik. A szakértők régóta hangsúlyozzák, hogy az anyatej a lehető legtökéletesebb táplálék egy kisbaba számára, és a gyermeknek élete első 6 hónapjában semmi másra nincs szüksége, csak anyatejre.  A szoptatás ugyanakkor több, mint táplálás: szoros kötelék édesanya és gyermeke között. Nem véletlen, hogy hosszú évszázadok óta megannyi művészt megihletett ez a bensőséges kapcsolat. A korábban négy fal közé szorult anyatejes táplálás egyre növekvő társadalmi elfogadottságát is jelzi, hogy manapság már egyáltalán nem ritka Magyarországon sem a gyermekét teljesen természetes módon, igény szerint szoptató édesanya látványa. Sőt, a szolgáltatók és munkáltatók is követik a szemléletváltozást: bababarát szolgáltatásokkal, például kényelmes, igényeknek megfelelő szoptató sarkok kialakításával segítik az anyukákat. 

Hazánkban népszerű a szoptatás 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a csecsemő születésének első órájától egészen féléves koráig kizárólag, később a hozzátáplálás részeként a gyermek kétéves koráig, vagy igény szerint akár tovább is javasolja az anyatej fogyasztását. Világviszonylatban mégis a félév alatti kisbabáknak mindössze 41 százaléka kap kizárólag anyatejet.  A magas jövedelmű országokban minden ötödik csecsemőt soha nem szoptattak.  

„Magyarország nemzetközi szinten is az élvonalba tartozik az anyatejes táplálás elterjedtsége kapcsán. A hazai kórházakban jelenleg az édesanyák 90%-a kezdi el szoptatni gyermekét. Ez jóval magasabb arány, mint az Európai Unió átlaga (60%). Ugyancsak pozitív fejlemény, hogy a tápszerrel táplált csecsemők aránya évek óta 7% körül állapodott meg. Mindebben a védőnőknek, gyermekorvosoknak és a laktációs szakembereknek jelentős szerepe van.” hangsúlyozta Hornung Ágnes államtitkár. 

Magyarországon a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért végzett felmérése alapján gyermekek 94%-a kap élete első hat hónapjában – legalább a szülést követő napokban – anyatejet. A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján az anyatejes táplálás nemcsak az első hat hónapban kiemelkedő, mert a kisbabák 37%-a az egyéves kor betöltésekor is kap még anyatejet a hozzátáplálás közben.

„Az anyatejes táplálás a nyolcvanas évek közepétől vált egyre népszerűbbé, többek között a szoptatást népszerűsítő programoknak, a bababarát szülészeteknek, valamint civil kezdeményezéseknek köszönhetően. Ebben a sikerben megkerülhetetlen szerepe van a hungarikumnak számító, több mint százéves védőnői ellátás hatékony működésének, de segítenek a gyermekorvosok és laktációs tanácsadói képesítéssel rendelkező szakemberek is”  – mondta az államtitkár. Hornung Ágnes hozzátette: „A védőnők már a várandós kismamákat is tájékoztatják az anyatej és a szoptatás fontosságáról, valamint arról, hogy ha a szoptatással kapcsolatban nehézségeik lennének, kihez fordulhatnak. Később a gyermekágyas időszakban tanácsokkal segítik az anyukákat, szükség esetén tanítják őket a szoptatás helyes technikájára, a tejelválasztás fokozásának és fenntartásának módjaira. Ha pedig az édesanya valamilyen okból nem tud vagy nem akar szoptatni, segítenek az anyatej beszerzésében.”

A hazánkban egyedülálló védőnői munka hosszú távú sikerességét támasztja alá az is, hogy a szülészeti intézményekben dolgozó védőnők a Nemzeti Népegészségügyi Központ számára jelentett adatai alapján a kórházból hazabocsájtott és kizárólag anyatejjel szoptatott újszülöttek aránya megnőtt. 2022-ben az otthonukba hazaengedett kisbabák csupán 71%-a kapott anyatejet, míg 2015-ben ez a szám „csak” 53, 6% volt.



Hornung Ágnes kiemelte: „A családügyi szakterület célja a szoptatás témakörében kettős: egyrészt szeretnénk elérni, hogy minden kismama már a kórházban kapjon segítséget valamilyen laktációs tanácsadó képesítéssel rendelkező szakembertől, másrészt, hogy az anyatej gyűjtés rendszerét szeretnénk mindenki számára elérhetővé tenni, hogy azok a csecsemők, akiket édesanyjuk nem tud szoptatni, szintén anyatejhez jussanak azon édesanyáktól, akiknek többlet tejük van.”
 
Hornung Ágnes kétgyermekes édesanyaként személyesen is elkötelezett az anyatejes táplálás mellett.  

„A szoptatás kiemelten fontos téma számomra. Szeretném, ha minél többen átélhetnék az anyatejes táplálás örömeit. De azt is fontos tudatosítani az édesanyákban, hogy a szoptatás lehet nehéz, azonban ilyen esetekben számos helyről kérhetnek segítséget. Ha valakinek problémája merül fel a szoptatással kapcsolatban, mert fáj vagy mert nincs elég teje, bátran kérjen tanácsot a védőnőtől, gyermekorvostól, vagy keressen fel egy szoptatási ambulanciát, esetleg ossza meg aggodalmát az önsegítő csoportok valamelyikében, ahova ellátogathat,  vagy kérje laktációs tanácsadó segítségét. Ne féljen segítséget kérni, mert az édesanyák 97%-a képes arra, hogy szoptassa gyermekét, ezért ha valaki úgy dönt, hogy szeretne szoptatni,  akkor ez segítséggel sikerülhet.

A másik fontos üzenet, hogy azok az édesanyák, akik nem tudják – megfelelő mennyiségű – anyatejjel táplálni gyermeküket, donor tejet vehetnek igénybe. Erről szintén a védőnőnél vagy a gyermekorvosnál tudnak tájékozódni az anyukák. 

Harmadrészt pedig azok az édesanyák, akik nem tudnak, vagy úgy döntenek, hogy nem szoptatnak, szintén teljes értékű édesanyák tudnak maradni, mert a gyermeket szeretni anyatej nélkül is lehet, hiszen a szoptatás nem a szeretet kifejezése, hanem egy táplálási forma. Tehát senkinek sem szabad rosszul éreznie magát akkor, ha nem szoptat” – mondta az államtitkár. 

Miért jó a szoptatás a babának? 

Az anyatejes táplálásra irányuló kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 97%-a szerint az anyatej a lehető legjobb táplálék egy kisbabának. 84 % szerint pedig az anyatejes szoptatás egy életre megalapozza a szoros anya-gyermek kapcsolatot is. Tízből nyolc magyar szerint az anyatejes táplálással alakul ki a gyermek és az anya közötti ősbizalom.   (forrás: KINCS kutatás 2022. július) 

Az anyatej rendkívül gazdag immunanyagokban, zsírt, szénhidrátot, fehérjét, vitaminokat, ásványi anyagokat és vizet is tartalmaz, tápanyagtartalma pedig mindig a kicsi életkorának és igényeinek megfelelően változik, ezáltal is védi a csecsemőt a megbetegedésektől. Bizonyított tény, hogy a szoptatott babák kevesebbet betegek, és ha meg is betegszenek, hamarabb meggyógyulnak. Mindemellett azoknál a gyermekeknél, akiket az édesanyjuk hosszabb ideig szoptatott, 13%-kal csökken az elhízás, 35%-kal pedig a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélye, sőt, a legújabb kutatások még bizonyos rákfajták megelőzését is valószínűsítik.  

A szoptatott csecsemők és gyermekek körében csökken az alábbi betegségek és rendellenességek, fertőzések kialakulásának kockázata: asztma, allergia, akut légzőszervi betegségek, gyermekkori rák, szívbetegségek, cukorbetegség, középfülgyulladás, bélfertőzés, fogállási rendellenességek, szennyezett vízből származó fertőzés, táplálkozási elégtelenségek, elhízás. 

Miért jó a szoptatás a mamának? 

A szoptatás közben felszabaduló oxitocin fontos szerepet játszik abban, hogy a méh minél hamarabb összehúzódjon. Kutatások bizonyítják, hogy a szoptatásnak zsírbontó hatása is van, valamint védi az anya szívét, csökkenti a rák, a cukorbetegség és a csontritkulás kialakulásának kockázatát is.  A szoptatás megnyugvást, fájdalomcsillapítást és biztonságot nyújt nemcsak a baba, hanem az édesanya számára is.   

Az anyatej ráadásul mindig “kéznél van”, tökéletesen steril, és pont megfelelő hőmérsékletű. Nem kell előkészíteni, melegítgetni, edényeket fertőtleníteni, amivel többek között éjszaka is hosszú perceket spórolhatnak az édesanyák, amit pihenésre fordíthatnak.  Nem utolsó szempont az sem, hogy ha szoptat az anyuka, nem szükséges a tápszer és cumisüveg biztosítása sem. 

A szoptató édesanyák körében csökken az alábbi betegségek kockázata: mellrák, petefészek rák, elhízás, csontritkulás, cukorbetegség, stressz és szorongás. 

Szoptatás az aranyórában 

Az aranyóra meghatározó az anya és a gyermek kapcsolatának, érzelmi kötődésének alakulásában. Ebben a szülés utáni első órában a kisbaba az édesanyja testén piheni ki a születés közbeni fáradalmakat, miközben bőr-bőr kontaktusban vannak, hallja és érzi a jól ismert szívhangot. A felszabaduló hormonoknak köszönhetően a kisbaba egyre éberebbé válik, mozgolódni kezd és nagyjából fél óra elteltével az anya melle felé kúszik, körülbelül egy óra múlva pedig önállóan képes a szopásra, amely serkenti a tejtermelést. Az előtejből minden csepp kincs a baba számára, hiszen fontos immunerősítőket tartalmaz. Ráadásul enyhe hashajtó hatása is van, amely segíti a magzatszurok és a felhalmozódott bilirubin távozását, így segíti elkerülni az újszülöttkori sárgaságot. 

Ha nincs elég anyatej 

Ha egy édesanya valamilyen okból nem tudja szoptatni a babáját, vagy segítségre van szüksége, bátran kérjen segítséget védőnőtől, szoptatási, vagy más néven laktációs tanácsadótól, vagy kisbabája gyermekorvosától!

Esetenként a kisbabáknak, különösen a koraszülötteknek szükségük lehet anyatej pótlásra, amikor nem elég az anyatej vagy a kisbaba nem tud szopni. Ideális esetben a pótlás lefejt tejjel vagy más anya hőkezelt (pasztörizált) tejével történik. 

Az ingyenesen biztosított donor anyatejet igénylő 0-8 hónapos gyermekek szülei a gyermekorvos által felírt recepttel kereshetik fel a lakóhely szerinti illetékes anyatej elosztókban dolgozó védőnőket.

Jelenleg az ország 11 vármegyéjében és Budapesten összesen 18 anyatejgyűjtő állomáson adhatják le az édesanyák a fölösleges anyatejet, és segíthetnek ezzel más anyáknak és kisgyermekeiknek, hogy megkaphassák az értékes táplálékot, valamint országosan 41 db anyatejelosztó állomás működik. Azokon a területeken pedig, ahol távol esik az anyatejgyűjtő állomás, a területileg illetékes védőnő és a gyermeket ellátó háziorvos együttműködésével és közreműködésével szervezik meg, hogy a többlet anyatejjel rendelkező anyák és a rászoruló újszülöttek találkozzanak.

A gyermekek fejlődésével kapcsolatos témákról bővebben a gyermekut.hu oldalon olvashat.