Halloween, Mindenszentek, és Halottak napja a naptárban egymást követik. A Halloweent, ami magyarul "mindenszentek előestéjét" jelenti október 31. napján ünnepeljük. A Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) hagyományköre mintegy 1600 éves múltra tekint vissza, és a keresztény hagyományokra épül. A katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor, november 1-jén.

Az ezt követő Halottak napja, november 2-án, fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés napjává. Ilyenkor gyertyákat gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére.

A lelkecskék visszatalálnak a maguk sírjába

A népi hiedelmek szerint a világító mécsesek fényénél a „véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálnak a maguk sírjába és nem kísértik tovább az élőket.

A szokáshoz kapcsolódó egyes népi hiedelmek szerint a világító mécsesek fényénél a „véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszatalálnak a maguk sírjába és nem kísértik tovább az élőket. A sírok megszépítése is azt szolgálja, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben, előfordul, hogy ennivalót is készítenek számukra.

Az ételeket a délszláv katolikusok hozzátartozóik sírjára teszik. Van, ahol adományokat gyűjtenek a szegények számára, miközben a lélekharangot kongatják. Göcsejben, a család otthonában éjszakára terítenek az elhunyt hozzátartozóknak. Az ételt azután koldusoknak, szegényeknek ajándékozzák.

A Halloween hiedelmeihez hasonlóan tehát a keresztények is abban bíznak, hogy ezen a napon az égi és a földi szférák között valamiféle átjárhatóság nyílik, és az élők befolyással lehetnek halottaik lelki békéjére.

Mindenszentek napja

Mindenszentek napja a nevében őrzi az ősi kelta hagyományt. (A Halloween elnevezés, ugyanis az „All Hallows Eve”-ből ered, ami magyarul annyit tesz: Mindenszentek előestéje.)

Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

Magyarországon a 19. század elejétől német katolikus hatásra terjedt el, hogy a sírokat virágokkal és koszorúkkal borítjuk be. Mivel a krizantém fehér és színes változatai Mindenszentek és Halottak napja körül nyílnak, Magyarországon ez lett a halottak virága.

Halloween legendája

Az utóbbi években azonban sokkal inkább a tök lett az ősz jelképe, köszönhetőn a Halloween-hez kapcsolódó legendának. A történet főhőse, Jack, aki átverte az ördögöt. A monda egyik változata szerint a részeges kovács versenyre hívta fára mászásban az ördögöt, de amikor az felmászott, Jack keresztet karcolt a kéregbe, így az ördög már nem tudott lejönni. A csíny miatt viszont bosszúból nem engedte be Jacket a pokolba, amikor a férfi meghalt.

Életvitele miatt a mennyországba sem mehetett, így lelke örök bolyongásra ítéltetett. Ezért egy izzó széndarabot tett egy kivájt karórépába és azóta is annak fényénél keresi nyugvóhelyét. Jack nevét a töklámpás amerikai elnevezése (Jack-o'-lantern) is őrzi. A karórépa pedig akkor vált a ma is ismert töklámpássá, amikor az ír bevándorlók a 19. század közepén Amerikában meghonosították a zöldséglámpás szokását.

A Halloween elnevezés valamikor a 16. században alakult ki, keveredve benne a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény Mindenszentek napja hagyományai.

Közös jelképek

Mindhárom ünnepben észrevehetjük a démonűző és sötétség elleni harc szimbólumait, a fényt, legyen az töklámpás, mécses vagy gyertya. A hervadó növény pedig – a krizantém éppúgy, mint a tök – a mulandóság jelképe.

(fotó: Shutterstock)