Fellélegezhetünk, a vérplazma-terápiával megvan a koronavírus ellenszere?

– Nem, semmiképp. Egyelőre annyit jelenthetünk ki, hogy van egy engedélyezett eljárás, amely alkalmazható az egészségügyi intézményekben, és a legtöbb betegnél hatásos.

Hogyan működik?

– Azoktól a páciensektől kérünk segítséget, akik már átestek a betegségen, és meg is gyógyultak. Akinek elég magas szintű ellenanyag termelődött a vérében, abból kinyerjük a vérplazmát, és átadjuk egy súlyos állapotban lévő betegnek. Így az ő szervezetében is megindulhat a gyógyulás folyamata.

Nézzük előbb a donor oldaláról a folyamatot. Mi az, amit az ő szervezete termel, és azt miként hasznosítják önök?

– Aki kap egy fertőzést, annak az immunrendszere különböző szinteken reagál. Olyan sejtek alakulnak ki, amelyek megeszik a vírust. A szervezet felkészül egy későbbi támadásra is, ezért termelni kezdi a vírust felismerő molekulát. Ez az ellenanyag akár élethosszig kering a gyógyultban. Nekünk most magas koncentrátumú ellenanyagra van szükségünk, tehát az az igazán jó donor, akiben a gyulladás már megszűnt, de még jó magas szinten vannak benne a vírust semlegesítő ellenanyagok. Ez nem mindenkiben alakul ki. Van, akinél az immunválasz mondjuk már a nyálkahártyában megtörténik és ott helyben, a torokban legyőzi a vírust. Ilyenkor nincs is szüksége a szervezetnek arra, hogy ellenanyagot termeljen. De olyan is előfordul, hogy a páciensben keringő, vele született, vagy akár korábbi betegségeiből szerzett ellenanyagok jól kapcsolódnak a vírushoz, és semlegesítik azt. Az is lehet, hogy azok az ölősejtek, amelyek egyébként is azért vannak, hogy közvetlenül kapcsolódjanak és pusztítsák el a vírusokat, ezt segítség nélkül megoldják. Ezekben az esetekben nem alakul ki tartós immunválasz, vagyis az így gyógyultak vérplazmáját nem használhatjuk a szérum előállításához.

Mindenki meggyógyul, akit ezzel a terápiával kezelnek?

– Nem. Az lenne a jó, ha megelőzésként olyan pácienseket kezelnénk vele, akik nem tudták, hogy koronavírusos emberrel találkoztak, vagy védőeszköz nélkül kezeltek ilyen beteget. Ilyenkor a szérummal a betegség durva lefolyását akadályozhatjuk meg. Ám mivel egy világjárvánnyal állunk szemben, most kizárólag súlyos betegeken alkalmazzuk. Eddig 10 páciens kapott vérplazmát, kettő kifejezetten jól van, hárman viszont már olyan rossz állapotban voltak, hogy rajtuk nem segített. Nehézséget jelent, hogy hiába van jelenleg is 10 ilyen szérumunk a hűtőszekrényben, minden vércsoportból rendelkezésre áll az anyag, a kórházak jelentkezését hiába várjuk. Idegenkednek tőle, pedig nem egy új, idegen eljárásról, és nem is különleges tudást igénylő terápiáról van szó. Jelenleg csak a SOTE és a székesfehérvári kórház alkalmazza.

Azt mondja, nem új eljárásról van szó. Miben más mégis, mint az eddig alkalmazott vérplazma terápia?

– Azt már tudjuk, hogy a koronavírus citokin vihart okoz. Kiderült, hogy szinte éppen olyat, mint amilyet a térdízületi kopásnál látunk. Mivel én ortopédus vagyok, tudom, hogy ha ilyenkor egészséges vérszérumot adunk a sejtekhez, akkor az helyreállítja a kóros folyamatot. Innen jött, hogy érdemes lehet egészséges vérplazmát adni a koronavírusos betegeknek, olyat, amelyben már ellenanyag is van. Vagyis kétpontos támadást indítunk a vírus ellen.

Mi az a citokin vihar?

– Citokinoknak azokat a molekulákat nevezzük, amelyeket a sejtek termelnek, hogy a környezetükben lévő többi sejttel kommunikáljanak. Jellemzően akkor teszik ezt, amikor gyulladás alakul ki a szervezetben. Azt az előzetes vizsgálatok alapján már tudtuk, hogy a koronavírusnál melyik citokinokat kell keresni. Ha ezt még a tünetek előtt, vagy a betegség elején vizsgáljuk, azt is megtudhatjuk, ki az a beteg, akinél elindult a fokozott gyulladásos mechanizmus. Rájuk kell jobban odafigyelni, ők biztosan kezelést igényelnek, hiszen náluk túlzott immunreakció alakul ki. Erre utal a vihar kifejezés. Tehát nem is a vírus bántja a szervezetet, hanem ez a nagyon intenzív immunválasz, amely elhasználja a szervezet energiáit.

Ön ortopédszakorvosként vette fel a harcot a vírusokkal?

– Elsősorban térdekkel foglalkozom, és tulajdonképpen nem értek a vírusokhoz. A mi kutatócsoportunk 10 éve foglalkozik vérszérum alapú terápiákkal, mozgásszervi betegségekre készítjük az anyagokat. Szérummal impregnált csontimplantátumot például a fogorvoslásban vagy a gerincgyógyászatban alkalmaznak. Tehát a citokinekhez értek, a vírusokhoz nem. Találnom kellett egy olyan szakembert, aki viszont a vírushoz ért. Megkerestem a pécsi egyetemen Jakab Ferenc professzort, írtam neki az ötletemről egy sms-t. Utána elmentem futni, és mire visszaértem, 20 perc múlva már szólt is a telefonom. Azt mondta, na, végre, szerinte is ezt a gyors reagálású terápiát kellene megcsinálni, álljunk össze. Három nappal később már kész volt a közös kutatási terv, három héttel később pedig az alkalmazható szérum.

Ahhoz, hogy legyen elegendő vérplazma, gyógyult koronavírusosokra van szükség. Hogyan találnak egymásra?

– Önkéntes alapon lehet jelentkezni. A 06 70 363-87-68-as telefonszámon azoknak a segítő szándékú embereknek a hívását várjuk, akik igazoltan gyógyultak, és legalább 5 hete nem észlelik magukon a tüneteket. Őket visszahívják a kollégáink, és kérdésekkel szűrik a potenciális donorokat. Ezt követi egy vérvizsgálat, amelynek célja, hogy egyes betegségeket kizárjunk. Ha ezen a szűrőn is átmegy a jelentkező, akkor egy centrumban leveszik tőle a vérplazmát, ami a véradásnál is kisebb terhelést jelent a szervezetnek. Megmérjük a citokin és az ellenanyag szintet, és ha ezek megfelelőek, akkor szérumot, vagyis egy friss, fagyasztott plazmát készítünk belőle.

A mű elkészült, most hátradőlve pihen a kollégáival?

– Nem, dehogy. Azt szeretnénk, hogy ebből legyen egy mobil termék. Már ne három hétbe kerüljön kifejleszteni egy hasonló szérumot, hanem ha kitör egy járvány bárhol a világban, akkor ott helyben, speciális konténerben azonnal le is tudjuk gyártani. Azon is dolgozunk, hogy gyógyszert készítsünk belőle. Szóval, van még munka bőven.

(fotó: Testnevelési Egyetem, privát)

További cikkek a témában: