A Családbarát Magyarország Központban Dr. Kereki Judit szakmai vezetésével fut A kora gyermekkori intervenció ágazatközi fejlesztése, a Gyermekút elnevezésű projekt. A program elsődleges célja, hogy a fogantatástól az iskolába lépésig tartó időszakban támogassa azokat a családokat és gyermekeket, akik segítségre szorulnak és keresik az ellátórendszer megfelelő állomásait. 

– Noha mindig elég erőteljes volt a humán érdeklődésem, a továbbtanulás előtt azt a tanácsot kaptam, hogy ne szorítsam magam keretek közé a bölcsészettudományt illetően, válasszak olyan területet, ahol szélesebb lehet a lehetőségeim palettája – kezdi Dr. Kereki Judit. – Így végül a Közgazdaságtudományi Egyetemen diplomáztam, itt ismerkedtünk meg a férjemmel, akivel viszonylag hamar megfogalmaztuk, hogy nagy családot szeretnénk. Először a lányunk, majd a három fiunk született meg, és abban a kivételes helyzetben voltunk, hogy otthon lehettem a legfiatalabb gyermekünk 8 éves koráig. Követtem a gyerekek fejlődését és mindannyiuknak igyekeztem megadni mindazt, amiből később tudnak építkezni. Élveztem az együtt töltött pillanatokat, sokat játszottunk és kirándultunk, figyeltem a fejlődésüket, életem egyik legboldogabb időszaka volt, kizárólag az anyaságnak élhettem. 

– Miközben cseperedtek a gyermekeim, másokhoz hasonlóan menet közben tanultam bele a „szülőségbe” és láttam, mennyi kérdés merül fel a többi a szülőben is – folytatja a szakember. – Erős volt az érzékenységem a téma iránt, tudtam, hogy az első évek rendkívül meghatározóak a későbbi életlehetőségekre nézve. Már nagyobbak voltak a gyerekeink, amikor elvégeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán a pszichopedagógiai képzést. Elég hamar feltűnt, hogy a korai életszakaszról milyen keveset tanulunk az egyetemen. Egy ismerősömnek egy beszélgetésünk alkalmával említettem, hogy ezt milyen komoly hiánynak tartom. Milyen az élet, ennek hatására néhány héttel később kaptam egy hívást a TÁRKI-TUDOK kutatóintézettől, hogy indítanak egy kutatást a korai ellátórendszer feltérképezése céljából és érdeklődtek, hogy elvállalnám-e a téma vezetését. Utólag derült ki, hogy ez mennyire meghatározó pillanata volt az életemnek, akkor ismerkedtem meg a korai ellátórendszerrel, sok elkötelezett szakemberrel és érintett szülővel. Összeért a személyes élmény és a szakma, és összeért a két végzettségem is, a kutatói-fejlesztői munkám, így nem csoda, hogy rendkívül erős elköteleződés alakult ki bennem és komoly hajtóerőt éreztem, hogy a munkámmal segítsem a különböző szakemberek rendszerszintű együttműködését, és ezzel az érintett gyermekek és családjaik mielőbbi ellátásba kerülését. 

A szakemberek képzése a kulcs 

A 2017-ben indult Gyermekút projekt keretében eddig 23 könyv jelent meg a kora gyermekkori intervenció három nagy szakaszához – a felismeréshez, a diagnosztikához és a fejlesztésterápiához – köthetően, 22 képzés indult és 12 ezer szakembert képeztek ki, kialakítva ezáltal egy országos kapcsolati hálót. A projektben a szakemberek képzésére helyezték a hangsúlyt, illetve olyan módszertani tananyagokat dolgoztak ki, amelyek a legkorszerűbb szakirodalmát adják a területnek. Az ernyőprojekt keretében csaknem 60 kisebb-nagyobb fejlesztőprojektet valósítottak meg. Protokollokat, irányelveket fejlesztettek ki a lehető leghatékonyabb eljárásrend érdekében. Kiemelt cél volt az is, hogy a graduális képzésben tanuló hallgatók és oktatóik számára elérhetővé váljon a tudásanyag, amely ennek megfelelően az már számos hazai felsőoktatási intézményben a mindennapi tananyag része lett. 

– A közgazdászkutatók, köztük a Nobel-díjas James Heckman már régen megállapították, hogy a korai beavatkozáson átesett gyermekeknek jobbak lesznek az életlehetőségeik – mutat rá Dr. Kereki Judit. – A korai gyermekévekbe való befektetések, intervenciós beavatkozások tehát a későbbiekre nézve komoly hatást váltanak ki. A kutatások szerint az első életévekbe való befektetés az életút során komoly megtérülést hoz, sokkal többet, mint ha a későbbi életkorokban történtek volna. A fogantatástól kezdve, a várandósság alatt végzett preventív beavatkozásoknak pedig még magasabb a megtérülési rátája. Ennek is megvannak a közgazdasági vetületei. Nőként közelebb áll hozzám az emocionális megközelítés, de azt kombinálni kell a racionális tudománnyal, a jelenlegi feladataim során mindkettő hasznos és segíti a tevékenységemet. Azt szoktam mondani, hogy a gyermek a gondolattal kezdődik, már akkor energiát adunk az elképzelésnek. Nem mindegy, milyen körülmények között fogan és születik a gyermek. Ez az élet eleje és a gondoskodás ereje. 

Öröklődő gének, átadott értékek 

Talán nem meglepő, Judit határtalan gondoskodása és odaadása mintaként is szolgál. Mind a négy gyermek örökölte édesanyja elhivatottságát, érzékenységét és segítőkészségét. Az önzetlenség és a tudományos munka mindegyikük életében tetten érhető. 

– Az elmúlt években fokozatosan repültek ki a gyerekeink, és szerencsére mindegyikük megtalálta a számításait – meséli Judit. – Az egyik fiam Magyarországon él, a másik kettő Dániában tanul, a lányom pedig Japánban tanít magyart. Ennek tudatában talán érthető, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet. Mindegyikükkel van olyan mélységű a kapcsolatunk, hogy meg tudtam érteni és el tudtam fogadni, hogy ha ott érzi jól magát, ott találja meg a boldogulását a munkája, a tanulmányai vagy a párja miatt, akkor menjen. Nekem az a fontos, hogy jó legyen nekik. Nagyon sokat tanultam és tanulok tőlük mind a mai napig, de ők is sokat tudnak a kora gyermekkori intervencióról. Korábban szívesen meséltem nekik a témáról, gyakran meghallgatták az előadásaimat, így nem is lepődtem meg, amikor a lányom ehhez kapcsolódó témából írta a szakdolgozatát Japánban, az egyik fiam pedig ilyen jellegű kutatásban dolgozott. Amikor meglátogattam őket, jó volt látni, milyen ügyesen tartják a saját kezükben az életüket. Érdekes, ahogy hirtelen megváltoztak a szerepek, ők voltak a házigazdáim és ők mutatták meg a helyi életmódot, szokásokat, kultúrát. Egy kicsit gondoskodtak rólam. Az utóbbi időben sajnos ritka alkalom volt a találkozás, az utazási nehézségek miatt az is előfordult, hogy a húsvétot és a karácsonyt is online vacsora keretében ünnepeltük. 

Tervek a jövőre 

A Gyermekút projektben dolgozó elhivatott szakemberek Tudásmorzsa címmel összeállítottak egy 21 részes videósorozatot, amellyel a szülők nyomon követhetik gyermekük egyes fejlődési lépéseit. Emellett a gyermekut.hu honlap és a Google Play és az App Store felületekről is letölthető Gyermekút applikáció is hasznos segítség a mindennapokban. 

– A Gyermekút projekt az ötödik gyermekem. Ennek megvalósulásával egy nagyon komoly álmom vált valóra és azt érzékeljük a kollégáimmal, hogy az ellátórendszerre gyakorolt hatása is jelentős – összegzi az elért eredményeket Dr. Kereki Judit. – Mindazok az elemek, amelyek megvalósultak, összefüggő modellt képeznek, egymásra épülnek, ezeknek a dimenzióknak a keresztmetszetét mutatjuk majd be a projekt májusi zárókonferenciáján. A tervek már a folytatásra is megvannak, szeretnénk rendszerezni, továbbvinni és elmélyíteni a meglévő tudást. Beépíteni a rendszer működésébe a mozgó, komplex szolgáltatásokat, kialakítani a regionális központokat. Eddig is sokat foglalkoztam a témával, de bőven vannak még feladataink. Köszönöm a családtagjaimnak, hogy ilyen türelemmel és szeretettel, végig támogatóan álltak a háttérben, egyszerre motiváltak és inspiráltak. Nagyon hálás vagyok nekik.