csalad.hu - Ó, azok a varázslatos családi könyvtárak!
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Ó, azok a varázslatos családi könyvtárak!
Békési Erika
2019. jún. 21. 17:55
Mese/Film/Könyv
Beszélgetni egy regényről a házastársunkkal, régi kedvenc „pöttyösünket” ajánlani a lányunknak, vagy beleszippantani a legújabb szerzeményünk nyomdafestékes oldalai közé… De jó, ha könyvek között élhetünk! Most annak jártunk utána, milyen az ideális családi könyvtár.

Régen szinte minden család nappalijában ott volt az a bizonyos szekrénysor, amelyen rendben vagy kuszán sorakoztak a regények, útikönyv-sorozatok, mesekönyvek. Akkoriban sokkal többet olvastunk, és jóval olcsóbbak voltak a kiadványok, mint ma. Szerettük is a könyveket! Persze egyáltalán nem valószínű, hogy mindenki átrágta magát a világirodalom klasszikusai sorozaton, mégis örömteli volt a tudat, hogy „nekünk megvan”. Kárpáti Miklós gárdonyi antikvárius emlékei szerint 1998 táján tűntek el a lakásbelső fotózásokról a kötetek, azóta valamiért „nem sikk” a könyv a lakásban. A ma már igen ritka, különlegesen illatos és nyugalmas hangulatú bolt tulajdonosa szomorúan tapasztalja, hogy a könyvek az utóbbi években szép lassan kivonultak a nappalinkból, aztán a hálószobánkból is, fölvándoroltak a padlásra, később jó esetben antikváriumba, rosszabb esetben a papírgyűjtésbe vagy a szemétbe kerültek.

Ha tükör van, könyv is legyen!


Ma az is kérdés, hogy van-e a családnak könyvespolca, ugyanis kissé eltűnőben van ez a bútordarab. A rávaló könyvek pedig igazán kuriózumnak számítanak, sokan drágállják, mások porfogónak tartják a köteteket. Persze lehetne sorolni még az indokokat, miért nincs könyvünk: foghatjuk az időhiányra, a helyszűkére, vagy egyszerűen az érdeklődés csekély mértékére is. És persze ott vannak a könyvtárak, meg e-könyvek, minek is kellene sajátot birtokolnunk? Az antikvárius válasza erre egyszerű és tömör: tükör nélkül is meglenne az ember, mégis jó, ha van ilyen a háznál.




Amikor még mindenkinek megvolt a maga könyvtára


Ha végignéztünk egymás könyvespolcán, tudtuk, mi érdekli a másikat, hol tart éppen, és merre visz az útja.

- Húszegynéhány évvel ezelőtt a házi könyvtárnak sok funkciója volt. Az egyik ilyen – internet hiányában – az információszerzés: ha valaki betonozni vagy csapot szerelni készült, beszerezte hozzá a megfelelő szakkönyvet, áttanulmányozta, és máris nekiláthatott a munkának. A lexikonokból szakértők által ellenőrzött, rendszerezett információkat tudott kiolvasni, a megszerzett tudás nemcsak letöltött adatok tömkelegeként lógott a levegőben. De a könyveinknek köszönhetően szórakoztunk is: szabadidőnkben sokat olvastunk. Megvettük, ami érdekelt minket, és amit mindenképpen szerettünk volna később elolvasni. Ha végignéztünk egymás könyvespolcán, tudtuk, mi érdekli a másikat, hol tart éppen, és merre visz az útja. A polcokon az emberek, házaspárok, családok személyiségfejlődését lehetett követni – csodás lehetőség! –, de ez mára megszűnt.

Milyen az ideális családi könyvtár?

Pedig az antikvárius szerint soha nem jelent meg ennyi könyv, mint manapság! Vásárolunk is belőlük, de jól meggondoljuk, hogy mit. – Sokan nosztalgiából vesznek könyvet, ők azok, akik a régen nagyon szeretett köteteket újra a kezükben akarják tartani, szagolni, nézegetni – meséli Miklós. – De a média is nagy hatással van ránk, könyvvásárlókra: meggyőz minket, és mi hiszünk neki a vásárolnivaló könyvekkel kapcsolatban is. Márpedig a jó könyvtár teljes egészében személyfüggő! Egy gyermekes család számára például mindenképpen érdemes egy jó ifjúsági- és gyermekirodalom gyűjteménynek otthon lennie. A legjobbak közülük még felnőttként is újraolvashatók, sőt, ajánlom is az újraolvasást! A huszadik századi magyar- és világirodalom sem hiányozhat a polcunkról, illetve olyan történelmi összefoglalók, amikhez szükség esetén fordulni tudunk. Nyilván rengeteg mobilapplikáció létezik a témában, de túrázásnál, kirándulásokkor használatos növény- és állathatározók, útleírások szintén kellenek a könyvespolcra. Mindenki számára ajánlom, hogy szerezzen be olvasmányt a szűkebb lakókörnyezetéről, mert jó, ha tudjuk, hol élünk! De engedjünk tág teret a hobbinknak, a családtagok kedvteléseinek: olyan jó, ha ezek a témák könyvekben is velünk vannak!

Rend a lelke a könyvtárnak is!

Teljesen mindegy, hogy új vagy használt könyveket vásárolunk, a cél, hogy örömünket leljük bennük! Témák, írók, nagyság, vagy akár színek szerint is összerendezhetjük a készletet, de kell, hogy a család minden tagja számára elérhetőek legyenek. Az olvasási kedv meg ezek után reméljük, jön magától! Fontos, hogy a könyvespolcot mindenképp rögzítsük a falhoz, gyermekekkel csak így biztonságosak a mindennapok.

És ha mégsem érkezik az olvasási kedv?

Kárpáti Miklós nemcsak remek antikvárius, de öt – ma már felnőtt – gyermek édesapja is. A lányok kiskoruktól szívesen olvasnak, persze, mit várhat az ember egy könyvszerető családban? – Pedig nálunk is voltak olyan könyvek, amiket a gyerekek valamiért nem szívesen olvastak! Ha nehéz a nyelvezet, sok az idegen szó és név, vagy hosszú leíró részekkel van tele a kötet, nem biztos, hogy másodszor is a kezükbe veszik. A Jókai vagy Verne regényeket ezért rendszeresen olvastuk fel a vacsoraasztalnál – szülő-gyerek minőségi együttlétnek is kiváló alkalmak voltak ezek az esték! A regényeket együtt hallgatta valamennyi gyermekünk, a kétévestől a tizennégy évesig. Az évek alatt a lányok szép lassan hozzászoktak a nehezebb művekhez is, ma már az ő családi könyvespolcukon is ott a Jókai sorozat…

Tíz könyv, ami az antikvárius könyvtárában biztosan elsőként szerepelne:

1. Biblia

2. Marcus Aurelius Elmélkedései

3. Augustinus (Szent Ágoston): Vallomások

4. Dante: Isteni színjáték

5. Jókai: Jövő század regénye

6. Thoreau: Walden

7. Dosztojevszkij: A Karamazov-testvérek

8. Mann: József és testvérei

9. Márai: Egy polgár vallomásai

10. Lénard Sándor: Völgy a világ végén és más történetek

+1. Az antikvárius kérdése: ön, kedves olvasó, össze tud állítani egy saját listát?


(Kép: shutterstock)