csalad.hu - „A mai gyermekeknek már nem hősökre van szükségük”
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
„A mai gyermekeknek már nem hősökre van szükségük”
Clerget-Tasi Barbara
2019. szept. 8. 8:00
Világraszóló
Az iskolások többsége nincs oda a kötelező olvasmányokért, de vajon meg lehet-e változtatni valahogy a diákok hozzáállását? A csalad.hu Homonnay Hilda magyar tanárt kérdezte, hogyan látja ezt a kérdést 40 év tapasztalattal a háta mögött.

Hatodikos voltam, amikor az osztályunk új magyar tanárt kapott Hilda tanár néni személyében. A könyvek iránti rajongása, és ahogy a magyar nyelvért lelkesedett, gyorsan átragadt rám is. Értékké tette számomra a könyveket, nála a kötelezőt sem kötelezettségből olvastam el. Bíztam abban, hogy amit ő javasol, az csak jó lehet. Épp ezért nem volt kérdés, kit szólaltassak meg, ha arra szeretnék választ kapni, hogyan lehetne jól tálalni a kötelező olvasmányokat.

Kötelezőkkel viszont az olvasást megszerettetni már csak a neve miatt sem lehet

– Nagyon sok vélemény elhangzik a kötelező olvasmányokkal kapcsolatban – kezdi a tanárnő. – Sokan azt is megkérdőjelezik, szükség van-e még rájuk. A kötelező olvasmányoknak a célja az, hogy a gyermekek megtanuljanak értőn olvasni, és bővüljön a szókincsük. Fontos, hogy a diákok az életkori sajátosságaiknak megfelelő ifjúsági irodalmat és szépirodalmat olvassanak. Olyat, ami közel áll hozzájuk. Kötelezőkkel viszont az olvasást megszerettetni már csak a neve miatt sem lehet, hiszen automatikusan ódzkodunk attól, amit ránk akarnak erőltetni. Ugyanakkor sokat tehet az iskola, a pedagógus azért, hogy élvezetessé tegye a tanuló számára a könyvolvasást, még akkor is, ha az olvasás szeretetének alapjait a gyermek otthonról hozza.

Bárányfelhőktől az irodalmi műnemekig

A leírás megmozgatja a fantáziát, a képzelőerőt, lelket melenget, érzéseket kelt!

– Azt láttam az utóbbi időben a gyerekeken, hogy nem tudnak már azonosulni a regény cselekményével, főhősével. Távol áll tőlük például a Légy jó mindhalálig cselekménye, mondanivalója. A Pál utcai fiúk valószínűleg hamarosan szintén erre a sorsra jut. A Kőszívű ember fiai és az Egri csillagok viszont örökzöld műalkotások! Azt tapasztalom, hogy generációtól és korosztálytól függetlenül megfogják a diákokat. A Kőszívű ember fiaiban ugyan rengeteg a leírás, ami miatt unalmas lehet egy 12-13 éves kiskamasznak. Ezt elkerülendő, én már 5. osztálytól leíró fogalmazásokat írattam a tanulókkal. Először csak szóban gyakoroltunk: kimentünk az udvarra bárányfelhőket nézni, aztán megbeszéltük a látottakat. A leírás megmozgatja a fantáziát, a képzelőerőt, lelket melenget, érzéseket kelt! A 7. osztályra eljutottak a gyerekek odáig, hogy gyönyörű leíró-elbeszélő fogalmazásokat írtak. Fantasztikus szóképeket használtak! A Rómeó és Júliát szintén kivétel nélkül szeretik a tanulók. Olvasása előtt azonban meg kellett a diákjaimat tanítani a drámának vagy színműnek az olvasására, csak ezután lehetett a kezükbe adni. Minden osztállyal fogalmazást írattam a könyv elolvasása után. A fiúknak Júlia, a lányoknak Rómeó szemszögéből kellett happy enddel befejezni az alkotást. Ezzel elértem azt, hogy belehelyezkedjenek a történetbe, és valóban megértsék azt. Az irodalmi műfajok és műnemek ismerete elengedhetetlen az értő és élvezetes olvasáshoz.

Mit hozunk otthonról?

Nem lehet az iskolai kötelező olvasmányokról anélkül beszélni, hogy ne tennénk említést a gyökerekről: az otthoni meseolvasás fontosságáról.

– Már egészen pici korban érdemes könyvet adni a gyermek kezébe, hogy forgassa, nézegesse azt, barátkozzon vele! Tapasztalatból mondom, hogy az, aki így nő fel, soha nem fogja megtagadni a könyveket, talán még a kötelezőket sem. Akadnak gyengébb tanulók, velük nem lehet az egész művet elolvastatni, ilyenkor mindig kijelölök egy fejezetet, és azt kell elolvasni, megbeszélni. Lehet, hogy ezzel a módszerrel akár végig is olvassák a könyvet, mert szeretnék megtudni, mi a történet vége. Ugyanakkor annál, akinek valóban nehézséget okoz az olvasás, vagy otthon sosem látott könyvet, már annak is örülhetünk, ha elolvas egy mesét vagy egy novellát, náluk nem kellene erőltetni a vaskos kötelezőket!

E-könyv vs. nyomtatott könyv

A most felnövő generáció már a digitalizáció világába született. Minden elérhető a neten, minden letölthető. Joggal merül fel a kérdés: könnyebben elfogadnák a diákok a kötelező olvasmányokat, ha e-könyv formájában jutnának hozzá?

a szövegértés gyengül az internethasználat során

– Az utóbbi években sokan szerették volna e-könyv formájában beszerezni a kötelezőket, amit én nem engedélyeztem, hiszen a könyv varázsa nem pótolható semmivel. Épp elég időt tölt a mai fiatalság a képernyő előtt, a könyveket ne ott olvassák el! A napokban olvastam egy tanulmányt a szövegértésről, amely arra a következtetésre jutott, hogy a szövegértés gyengül az internethasználat során, automatikussá válik a szelektív olvasás. Máshogy jár a szemünk a képernyőt nézve, mint amikor könyvet olvasunk. Sajnos azt látom, hogy a fiatalok – akár az egyetemisták is – jóval kevesebbet olvasnak, mint régen, és ez az okostelefonok és a laptopok számlájára írható. Utazás közben könyv helyett is valamilyen készülék van a kezükben. Ráadásul mindenhez hozzá lehet jutni neten keresztül: a könyvekhez, a jegyzetekhez.

Ne hívjuk őket kötelezőnek!

A mai gyermekeknek arra van szükségük, hog empátiára, elfogadásra, csapatmunkára és gondolkozásra neveljék őket az olvasmányok.

– Nem a kötelező olvasmányoktól kell megszabadulni, hiszen sok gyermek csak ilyen úton vesz igazi könyvet a kezébe. Az már más kérdés, hogy nem kellene kötelezőnek hívni az iskolai olvasmányokat. El kellene felejteni azt a szót, hogy „kötelező”, nem is kellene beszélni arról, hogy egy könyv elolvasása kötelező! Ugyanúgy, ahogy a verseket, novellákat, ezeket az értékes könyveket is egyszerűen, természetes módon beépíthetnénk a tananyagba. Jó lenne többféle választási lehetőséget adni! Fontos lenne, hogy közel álljon a tanulóhoz az adott mű, valami örökké aktuális mondanivalója legyen, hogy a könyv elolvasása után tudjunk beszélgetni róla! El kellene gondolkozni azon is, hogy a mai gyermekeknek nem hősökre van szükségük, akikkel azonosulhatnak, hanem arra, hogy empátiára, elfogadásra, csapatmunkára és gondolkozásra neveljék őket az olvasmányok.


(Fotó: Shutterstock)