csalad.hu - „Amit a legjobban irigylek, az a család fogalmának lelki megközelítése”
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

„Amit a legjobban irigylek, az a család fogalmának lelki megközelítése”

Békési Erika, fotó: Förster Tamás
2019. szept. 6. 15:09
Budapesti Demográfiai Csúcs

Ha az ember stabilitást érez maga körül, nyitottabban, és jóval nagyobb bizalommal tekint a jövő felé, akkor gyermeket is mer és hajlandó vállalni. Egyebek mellett erről beszélt a csalad.hu-nak Maria Regina Maroncelli, az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségének elnöke, a III. Budapesti Demográfiai Csúcs egyik előadója.

Az olasz származású újságíró négy gyermek édesanyja. 2018-ban lett az Európai Nagycsaládosok Szervezetének elnöke, mely 24 nagycsaládos szervezetet fog össze 21 európai országból a nagycsaládok népszerűségét és jólétét szorgalmazva. Kinevezése óta az Európai Nagycsaládos Kártya program kidolgozásán és a Családbarát Önkormányzatok Európai Hálózatának létrehozásán dolgozik. Mint rövid bemutatkozásában fogalmaz: hisz a szépség erejében és a család szépségében.

Hogyan jellemezné az országa demográfiai helyzetét?

A 45 éves átlagéletkorral mi vagyunk Európa legidősebb országa

– Aggasztó, hogy nem tudatosan nézzük, ami történik velünk. Olaszország népessége csökken, főként az ország déli részén. Innen a képzett fiatalok vagy északra, vagy külföldre mennek: 15 év alatt 2 milliónyi fiatal gondolta úgy, hogy elhagyja Dél-Olaszországot! Aggasztó, hogy Szicíliából 4 év alatt 90.000-en mentek el! Persze a migráció egy kicsit ellensúlyozza a lakosságszám csökkenését, de sajnos így is be kellett zárnunk néhány iskolát és kórházat a gyéren lakott hegységekben, és az alacsony lakosságú vidékeken. A 45 éves átlagéletkorral mi vagyunk Európa legidősebb országa, 100 főre 168 idős ember jut – ez szintén rekordnak számít a kontinensen. A 65 év fölöttiek aránya csaknem kétszerese a 14 éves kor alatti gyermekekének. Nálunk a lakosság 23%-a idős, ez a világon Japán után a második legnagyobb arány.

a „család” még mindig ideológiai nézeteltéréseket kelt

A gazdaságunk lassul, és egyre aggasztóbb a kérdés: hogyan fogják a gyermekeink a jövőben fenntartani a jelenlegi nyugdíjrendszert? És lesz-e még egyáltalán nyugdíj? Jelenleg a politikusaink még nem eléggé elkötelezettek a problémával való szembenézésre. 2012-ben bemutattak ugyan egy nemzeti családprogramot, de a végrehajtásig nem jutottunk el. Persze nem segít a helyzeten a politikai instabilitás sem, de a legnehezebb az, hogy a „család” még mindig ideológiai nézeteltéréseket kelt, sokan szélsőjobb témának tartják. A változáshoz ezen túl kellene lépnünk, és el kellene jutnunk oda, hogy a családot szociális, emberi és gazdasági tőkének tudjuk tekinteni!

Mit tart a legnagyobb demográfiai problémának?

– A nagycsaládok eltűnését! Egy friss tanulmány szerint a német gyermekek egyharmada nagycsaládban él, ez a családok csupán 17%-át teszi ki. A helyzet többé-kevésbé hasonló Európában. Írországban, a termékenységi ráta csúcstartó országában él a legtöbb nagycsalád. De ez a téma nemcsak számok kérdése: látjuk, mi történik Kínában. Az egygyermekes politika folytán hatalmas számban magára maradt idős emberek helyzete, és a testvér nélkül felnőtt „kis császárok” miatt kialakult szociális problémák nem könnyűek… Nincsenek testvérek, nagybácsik, nagynénik, unokatestvérek! A nagycsalád lehetőségének megszüntetése komoly kulturális és szociológiai veszteség, mert ez a családmodell mindig is egy biztos és támogató kapcsolatot jelentett a társadalom felé.

Miben látja elsősorban a demográfiai mutatók javulásának lehetőségét?

– A születési ráta növekedéséhez egyrészt hosszútávú politikára van szükség, hiszen ez a ráta nem egyik napról a másikra változik. Másrészt a társadalom részéről bizalomra, pozitív gondolkodásra, megfelelő kulturális környezetre, ami pedig még nehezebben alakítható. De az Önök példája azt mutatja, hogy lehetséges a házasságok és a válások számára hatni, és a születési rátára is. Ha az ember stabilitást érez maga körül, nyitottabban, és jóval nagyobb bizalommal tekint a jövő felé, akkor gyermeket is mer és hajlandó vállalni. Emellett azt gondolom, hogy ha az életet a nagycsaládok számára könnyebbé teszik, akkor az jótékony hatással lesz a születési rátára is.

Milyen intézkedésekkel segítik a család és a munka összehangolását?

Kell, hogy az anyák szülés után vissza tudjanak menni dolgozni

– A dolgozó szülőnek igenis fontos, hogy amíg ő a munkában van, a gyermeke jó kezekben legyen. Fontos, hogy a gyermek az életkorának és a személyiségének megfelelő helyen legyen, és hogy ez ne jelentsen a családnak anyagilag túl nagy terhet. Kell, hogy az anyák szülés után vissza tudjanak menni dolgozni, ha akarnak, vagy legyenek nyugodtak afelől, hogy a gyermek növekedésével könnyedén vissza tudnak majd kapcsolódni a munka világába. Minőségi gyermekintézményekre van szükség, és a lehetőségre, hogy vagy a szülők, vagy igény szerint a nagyszülők is otthon maradhassanak a gyermekekkel, ha a családnak úgy jó. Olyan munkahelyi szabályok kellenek, amik biztosítják a dolgozót arról, hogy nem érheti őt hátrányos megkülönböztetés, ha gyermeket nevel.

A gyermekes család közös érték

A dolgozó szülőknek lojalitásra, időre és rugalmasságra van szükségük, hogy a munkahelyi és a családi egyensúlyt ki tudják alakítani. A gyermekes család közös érték, éppen ezért mindannyiunk érdekünk, hogy állami programokkal támogassuk őket. De jó, ha a vállalatok tisztában vannak azzal, hogy a családbarát, jóléti intézkedéseikkel meg tudják tartani a munkaerőt, és ez jó nekik, hiszen a stabil munkaerő mindenképpen termékenység-növekedést jelent a cégnek.

Milyen jó családpolitikai példákat lát?

Sok követendő példát lehet látni, különösen Magyarországon

– Általánosságban azt mondhatom, hogy azok a jó családpolitikai intézkedések, amelyek növelik a család jólétét, és könnyebbséget hoznak a család életébe. Sok követendő példát lehet látni, különösen Magyarországon, ahol a demográfiai változás 360 fokosnak mondható! Itt a támogatások már a kezdetektől járnak, életpályamodellt kínálva ezzel a fiataloknak: a házasságkötések számának hihetetlen mértékű növekedése is mutatja ezt. A családpolitika segítséget jelent a házépítésnél, a gyermekvállalásnál, érezhető a családok általános elismerése, és szociális támogatottsága.

Van-e a magyar családpolitikában, illetve a Családvédelmi Akciótervben olyan elem, amelyet átvenne országa támogatási rendszerébe?

– Nagyon szeretném, ha a négygyermekes anyáknak nálunk sem kellene adót fizetniük! Hogy az anyák három évig otthon maradhassanak, és hogy a nagycsaládi autóvásárlásra nálunk is kedvezmény járjon! De amit a legjobban irigylek, az a család fogalmának lelki megközelítése, a családokhoz való pozitív hozzáállás, és a családdal foglalkozó szervezetek szoros együttműködése.

Ön szerint a mostani és az ehhez hasonló találkozóknak mi a célja, feladata?

Kell, hogy a családok is elmondhassák, mire van igazán szükségük

– Ez a konferencia nagyon fontos nekünk: megmutatja, miért fontos a családtámogatás kultúrájának kialakítása és elterjesztése. A résztvevők kapcsolatokat építhetnek, véleményt cserélhetnek, tanulhatnak egymástól. Ami a mi szervezetünket, az Európai Nagycsaládos Szervezetek Szövetségét illeti, fontos, hogy mi is hallathatjuk a hangunkat, hogy meghallgatnak minket a témában. Kell, hogy az államvezetésen és a tudományos kutatásokon kívül a családok is elmondhassák, mire van igazán szükségük, és hogy kik is ők valójában. Hogy megmutathassuk: mi, családosok vagyunk az ország legerősebb társadalmi tőkéje.