A határon túli magyar gyermekek ellátása akkor lehet igazán hatékony, ha a szakmai tudás, a tapasztalat és az elkötelezettség is találkozik. 

Ennek jegyében valósult meg az az ötnapos szakmai program, amelyet a Gyermekút Módszertani Központ szakemberei tartottak a szlovákiai Révkomáromban, az Artis Centrum meghívására az Erasmus+ Mobilitas program keretében.

A budapesti központ és a révkomáromi intézmény között nem új keletű az együttműködés: a felek már korábban is dolgoztak közösen, most azonban egy új szintre lépett a partnerség. A megállapodás értelmében a Gyermekút Módszertani Központ vállalta, hogy az Artis Centrum és partnerintézményei szakembereinek képzését segíti, elsősorban a korai fejlesztés területén.

Szenzorosság, reguláció, ellátási utak

– „A képzés fókuszában a szenzoros integrációs fejlődési zavar felismerése, diagnosztikája és terápiája állt, valamint az, hogy milyen szenzoros integrációs sajátosságok állnak a regulációs zavarok kialakulása mögött.” – fogalmazott dr. Kereki Judit, a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója.

A szakmai napokon szó esett arról is, hogyan működik a Nyitra megyei régióban a kora gyermekkori ellátórendszer és milyen ellátási utak léteznek. A helyi szakemberek arról beszéltek, hogy Szlovákiában nincs a magyarországihoz hasonló védőnői hálózat, amely már a legkisebb gyermekek esetében segítené a korai felismerést. A tanácsadó központok leterheltek, a szakmai tudás elavult, kevés a magyar ajkú szakember. 

Az Artis Centrum létrejötte éppen erre a hiányra adott válasz: egy magyar nyelven működő fejlesztőközpontként jött létre, ahol a magyar családok anyanyelvükön kaphatnak segítséget. Ez különösen fontos ott, ahol korábban sok esetben szlovák nyelvű ellátásban részesültek a magyar gyermekek, ami a fejlesztés hatékonyságát is csökkentette. A szakemberek folyamatosan keresik a továbbképzési lehetőséget, szolgáltatásaik és szakmai felépítésük szempontjából egyedülállónak számítanak Szlovákiában, ahol módszereik kevésbé ismertek vagy egyáltalán nem elérhetők.

Megélhető tudás, valódi tapasztalat

Az ötnapos szakmai program négy napos, intenzív képzésből állt, amelynek részét képezte egy délutánt felölelő, külön, csak pedagógusoknak szóló képzési alkalom. 

A képzés érzékenyítő tréninggel indult: a résztvevők saját élményeiken keresztül tapasztalhatták meg, mit élhet át egy gyermek egy szenzoros integrációs terápiás helyzetben, hogyan működik annak hatásmechanizmusa.

Ezt követték az elméleti és gyakorlati blokkok, ahol részletesen bemutatták a Gyermekút Módszertani Központban kifejlesztett Szenzoros és Mozgásos Élmények kérdőívet, amely a szakemberen keresztül jut el a szülőhöz, aki kitölti,  a szakember pedig a kapott adatok alapján azonosítja a problémát. A résztvevők videós esettanulmányokon keresztül ismerkedhettek meg a dinamikus szenzoros integrációs terápia (DISZIT) működésével.

A bemutatott dinamikus szenzoros integrációs terápia egyik kulcsa a nondirektív szemlélet. A gyermek nem utasításokat követ, hanem belülről jövő indíttatás alapján történik a mozgásos élménykeresése, felfedezése, a terapeuta pedig biztonságos keretek között kíséri és támogatja a folyamatot.

„A gyermek így élheti meg az önállóságát, ő fedezi fel a teret, ő találja ki a következő lépést. Fejlődnek a motoros készségei, képes lesz a környezetből jövő érzékek gyorsabb és pontosabb feldolgozására. A terápia nemcsak a mozgásfejlődésre, az ingerfeldolgozásra, hanem az egész személyiségére hat.” – emeli ki dr. Kereki Judit.

Evés, alvás, tisztaságra szoktatás – a mindennapok kérdései

A képzés egy része a kisgyermekkorban gyakran megjelenő regulációs, szabályozási nehézségekre fókuszált. Az alvásproblémák, az evési nehézségek, a megnyugvás zavarai, valamint a szobatisztaságra szoktatás körüli elakadások mind olyan kérdések, amelyekkel a szülők nap mint nap szembesülnek és amelyek hátterében gyakran szenzoros feldolgozási nehézségek állnak.

A szakmai munkát magyarországi szakemberek segítették. A képzésen részt vett dr. Szvatkó Anna klinikai szakpszichológus, gyógypedagógus, valamint Arató Domonkos klinikai szakpszichológus, akik saját tapasztalataikat, tudásukat osztották meg a részt vevőkkel, gazdagítva a közös gondolkodást.

Egészségügyi fókusz és szakmaközi párbeszéd

A programban külön egészségügyi részre is sor került, amelyet vendégelőadók, dr. Fogarasi András gyermekneurológus, gyógypedagógus, egészségügyi szakmenedzser és dr. Vendégh Lejla gyermekneurológus szakorvosjelölt tartottak a Bethesda Gyermekkórházból. Előadásuk a korai intervencióra szoruló gyermekek körében előforduló Ieggyakoribb neurológiai betegségekre világított rá, hangsúlyozva az orvosi, pedagógiai és pszichológiai megközelítések együttműködésének fontosságát.

A beszélgetések valódi szakmaközi párbeszéddé alakultak. Többször szóba kerültek az ellátórendszer hiányosságai, valamint az a kérdés, hogy a gyermek joga az ellátáshoz miként érvényesülhet akkor, ha a fejlesztés igénybevétele kizárólag a szülő döntésén múlik.

Erősödő együttműködés, új tervek

A négynapos, kisebb létszámú képzés lehetőséget adott az elmélyült beszélgetésekre, míg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségénél tartott fél napos bemutatón több mint harminc óvodapedagógus és iskolában dolgozó pedagógus vett részt. Az érintett szakemberek napi munkájukban rendszeresen találkoznak szenzoros nehézségekkel vagy mozgásos eltérésekkel küzdő gyermekekkel. 

A találkozó célja az volt, hogy gyakorlati útmutatást adjon a szakemberek kezébe: mikor, hogyan és mire használható az online szenzoros kérdőív, és hogyan segíti a gyermekek fejlődésének pontosabb megértését.

A műhelymunka szakmai tartalmát a Gyermekút Módszertani Központ igazgatója, dr. Kereki Judit vezette be, aki évek óta a koragyermekkori intervenció egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Előadásában bemutatta, hogyan illeszkedik a kérdőív a Gyermekút rendszerébe, amely országosan több ezer családnak nyújt támogatást a fejlődési eltérések korai felismerésében és kezelésében.

Dr. Szvatkó Anna klinikai szakpszichológus, gyógypedagógus és DISZIT terapeuta előadásában a Szenzoros és Mozgásos Élmények kérdőív bemutatása mellett konkrét esetpéldákon keresztül ismertette, hogyan lehet a kérdőívet beépíteni az óvodai és iskolai élet mindennapjaiba. A résztvevők tapasztalatot cserélhettek, megvitathatták a saját intézményükben felmerülő nehézségeket, és új módszereket ismerhettek meg a szenzoros válaszok értelmezésére.

Az öt nap összegzése: A résztvevők együttműködése, aktivitása tiszteletreméltó volt, elkötelezettségük, érdeklődésük, kíváncsiságuk jelentősen befolyásolta a közös tudáselsajátítás hatékonyságát. Nagy igény mutatkozott további képzésekre, különösen a szabályozási zavarok témakörének további elmélyítésére, a genetikai háttér és a szülőkkel való kommunikáció témájában.

– „A bemeneti és kimeneti kérdőívekre adott válaszok alapján is látszik, hogy a résztvevők rövid idő alatt jelentős szakmai fejlődést éltek meg.” – mondta dr. Kereki Judit.

A program végére egyértelművé vált: az együttműködés nemcsak folytatódik, hanem új közös projektek alapját is megteremti. A cél változatlan: olyan tudás és szemlélet átadása, amely hosszú távon segíti a kisgyermekeket, a családokat és az őket körülvevő szakmai közösségeket – határokon innen és túl.