Jobban sikerült az idei egyetemi felvételi a 2018-asnál, háromezerrel többen kerültek be a képzésekre. Bódis József oktatásért felelős államtitkár tájékoztatása szerint összesen 78 900 jelentkezőt vettek fel a 112 ezerből.

Az elmúlt évekhez hasonlóan most is alapképzésre vették fel a jelentkezők zömét, 54 ezer főt. Osztatlan képzésben több mint hétezren, mesterképzésben tizenegyezren vehetnek részt az ősztől – sorolta. A legtöbb leendő elsőéves az alapképzésben mérnökinformatikus, gépészmérnöki, programtervező informatikus, illetve gazdálkodási és menedzsment szakokra iratkozhat be. Mesterképzésen pszichológia szakra vették fel a legtöbb jelentkezőt, és sokan jutottak be a vezetés és szervezés, valamint a kommunikáció szakokra is.

A maximálisan elérhető ötszáz pontra egyik képzésen sem volt szükség. Ponthatárban a Pécsi Tudományegyetem (PTE) germanisztika alapképzése lett a csúcstartó, ahol 490-nél szabták meg a határt – ezt Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese mondta a Kossuth rádió reggeli műsorában, hozzátéve: igen magas pontokra volt szükség például a mechatronikai mérnöki (440), valamint az ápolás és betegellátás–gyógytornász (439) szakokon is – idézte a Magyar Nemzet.

A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) kezdheti meg tanulmányait ősztől, ahová rekordszámú gólyát vettek fel. Második a Debreceni Egyetem, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) lett, negyedik pedig a Műegyetem.

A felvételizők közel harmada, mintegy 33 ezer fiatal sajnos egyik megjelölt helyre sem jutott be, számukra a pótfelvételi biztosíthat egy második lehetőséget. Aki az elutasító döntés ellen jogorvoslattal szeretne élni, tizenöt napon belül indíthat közigazgatási pert az OH eljárása ellen. Gloviczki Zoltán, az OH elnöke a pótfelvételivel kapcsolatban jelezte: a második körös jelentkezéseket július 29. és augusztus 7. között lehet benyújtani elektronikus úton.