Talán saját tapasztalatból is ismerős: sokkal könnyebb figyelni és koncentrálni egy-egy feladatra, ha előtte mozogtunk. Elgondolkozott már azon, hogy miért van az órák között szünet? Millyen mozgás lehet a leghasznosabb a nebulók számára? Jó-e a hinta, a színezés vagy válasszuk inkább a jó levegőn való szaladgálást, bandázást? Ennek próbáltak utána járni a Physiological Society, az Edinburgh Egyetem és a Stirling Egyetem együttműködésében végzett kutatás során, ami a BBC Learning’s Terrific Scientific kampányának égisze alatt zajlott.


A sorozatban összesen 6 kutatást végeztek, ezek során több mint 11 ezer gyermeket kérdeztek meg az Egyesült Királyságban, azt vizsgálva, hogy milyen hatása van a szabad testmozgásnak a hangulatukra és a kognitív képességeikre a tanteremtől távol, az órákat rövid szünetekkel megszakítva.

„Anekdotikus bizonyítékok sugallják, hogy a fizikai aktivitással járó rövid szünetek fokozhatják a gyermekek koncentrációját és boldogságérzetét. Bár ez teljesen pozitív, a bizonyítékok nem voltak meggyőzőek, ezért kértük meg a gyermekeket, hogy segítsenek megvizsgálni a kérdést” – mondta a kutatás egyik vezetője, Dr. Naomi Brooks. „Végső soron azt az eredményt kaptuk, hogy egy 15 perces szabad testmozgás jelentősen javíthat a gyermekek hangulatán, a figyelem koncentrációján és az emlékezőkészségén is. Ezen keresztül növeli a tanulási képességüket is” – tette hozzá a tudós. A testmozgás előtt és után is számítógépes figyelem- és memóriafeladatokat oldattak meg a gyermekekkel, majd megkérdezték őket, mennyire érzik ébernek és boldognak magukat.



Túlterhelni sem kell!

Három típusú testmozgás során vizsgálták a gyermekeket:

1. adott jelre egyre gyorsabb, a kifulladásig tartó rohanás

2. futás, sétálás

3. Üldögélés vagy álldogálás az udvaron (ez volt a kontroll csoport)

Ami az eredményeket illeti, a gyermekek a rövid testmozgás után éberebbek lettek, a futás és a séta bizonyult a leghatékonyabbnak, de jobban érezték magukat a testmozgás mindkét típusa után.

Gyorsabban válaszoltak a figyelmet vizsgáló feladatokra a futás, séta után, mint a megterhelő testmozgást követően. Séta és futás után jobban működött a memóriájuk is, a megterhelő és a passzív testmozgásnak egyforma volt a hatása.

„A legtöbb feladatnál a sétának és a rövid ideig tartó futásnak volt a legtöbb haszna, de nem a megerőltető futásnak, ahol a gyermekek a kimerülés közelébe jutottak. A legtöbb esetben a kimerítő testmozgásnak a kontroll csoport álldogáló, üldögélő tevékenységével azonos hatása volt” – fogalmazott a másik kutató, Dr. Colin Moran.


Mindebből az következik, hogy nem megterhelő testmozgásokat kell velük végeztetni parancsra , hanem a saját ütemükben, a saját tempójukban és kedvükre való mozgásra kell őket motiválni a legjobb eredmények elérése érdekében. Meg persze azért, hogy boldogabbak legyenek.