Időben érdemes a visszatérésről értesíteni a munkaadót, világos kereteket kell meghatározni a munkavégzés mennyiségéről, és a megváltozó napirendhez is fontos igazodni – ezek a tényezők lehetnek az alapjai annak, hogy a GYED-ről, GYES-ről visszatérő kismamák folytathassák korábbi munkájukat. Ez derült ki a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom felkérésére végzett felmérésből.

A fokozatosság lehet a sikeres visszatérés kulcsa

A kutatásból kitűnik, hogy a szülők 46 százaléka ugyanannál a munkáltatónál folytatta a munkáját, ahonnan szülési szabadságra ment. Közülük 68 százalék ugyanabba, 17 százalékuk más, 10 százalék viszont alacsonyabb pozícióba tért vissza. A válaszadók 43 százaléka biztos abban, hogy visszaveszik, 23 százalékuk viszont egyáltalán nem biztos ebben. A munkavállalók legnagyobb része úgy véli, hogy a gyermek 2 éves kora utáni visszatérés lehet sikeres. A visszatérés záloga pedig szerintük a fokozatosság és a rugalmas munkavégzési formák lehetősége, valamint a több bölcsődei kapacitás megteremtése.

Kismamákkal enyhíthető a munkaerőhiány

Hasonlóan vélekednek a cégvezetők is, ők a sikeres visszatérést ugyancsak fokozatosságban és a részmunkaidő lehetőségében látják. A többműszakos munkarend alóli felmentés lehetőségét is ide sorolják. A cégeknek egyébként 75 százaléka tartja nyilván a GYED-ről, GYES-ről visszatérő szülőket, akik a munkáltatók 47 százaléka szerint elkötelezettek, jól gazdálkodnak az idejükkel, és 44 százalékuk szerint hatékonyan dolgoznak. A cégek 60 százaléka úgy vélekedik, a munkaerőhiány enyhíthető, ha több, gyermekgondozásból visszatérő embert tudnak foglalkoztatni. A válaszadók 84 százaléka szülő, háromnegyedük jelenleg is dolgozik, míg az otthon lévők négyötöde szülési szabadságon van.

Eltérő vélemények a fővárosban és vidéken

A megkérdezettek 45 százaléka úgy véli, a gyermek 3 éves koráig mindenképpen maradjon otthon egy szülő a gyermekkel, míg 19 százalékuk szerint elég 2 éves korig otthon maradni. A válaszadók 27 százaléka viszont az „ameddig csak lehet” opciót választotta. A budapestieknek csupán 30 százaléka maradna otthon 3 éven át, míg falun erről gyökeresen másképp gondolkodnak, 54 százalékuk döntene a hosszabb otthonlét mellett.

(fotó: Shutterstock)