A családokért felelős miniszter az interjúban elmondta, hogy két célkitűzést szeretnének megvalósítani az Otthonteremtési programmal.

– Az egyik demográfiai jellegű: szeretnénk, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek. Ez távlatosan azt jelentené, hogy a gyermekvállalási kedv olyan szintre emelkedik, hogy újra fiatalodó, gyarapodó nemzetté válunk. Hiszen a magyar fiatalok átlagosan minimum két gyermeket terveznek, ha ez ténylegesen megvalósulna, akkor demográfiai értelemben rendben lennénk. A másik cél az, hogy a már gyermeket nevelő családok minél jobb körülmények között élhessenek, vagyis a gyermekvállalás ne jelentsen hátrányt anyagi értelemben, de másképp sem. Az elért eredményeket szeretnénk tovább javítani: 2010-ben 5 vágyott gyermekből 3 született meg, most viszont már 4, és jó lenne, ha mindegyikük megszülethetne. A házasságok száma 40 éves csúcson van, a válásoké 60 éves mélyponton. A demográfiai mutatók mindegyike pozitív irányba mutat, mindez reménykeltő – fejtette ki.

5%-os áfakulcs és illetékmentesség

Arra a kérdésre, hogy ha valaki saját maga építkezik, miért nem vonatkozik rá az 5 %-os áfakulcs illetve áfa-visszaigénylés, úgy válaszolt, hogy közel 2500 településen és a tanyákon a Falusi CSOK igénybe vehető, ahol a saját építkezésnél 5 millió forintig élhetnek az áfa-visszatérítési lehetőséggel. Hozzátette: korábban sem volt az építkezéseknél ötszázalékos áfa. A lakásvásárlások esetében is a végső, értékesítési áfa csökkent. Az 5 százalékos áfa egyébként így is elérhető lesz azok számára is, akik családi házat építenek: generálkivitelezőt kell megbízniuk, és megvásárolniuk tőle a lakást – tette hozzá a miniszter.

– Akik pedig CSOK igénybevételével vásárolnak, azok számára január 1-jétől még az 5 százalékos áfa is visszaigényelhetővé válik. Ne feledjük el a lakásvásárlási illeték elengedését sem: aki vásárolt már életében ingatlant, az pontosan emlékszik arra a gyomorszorító érzésre, amikor megérkezik az illeték kivetéséről szóló határozat. Egy 30 milliós lakás esetében 1,2 millió forintot fogunk elengedni ezzel, ami egy egygyermekes, akár egyszülős család esetében az igénybe vehető CSOK dupláját jelenti. A lakáspiac élénkítéséhez az illeték elengedése is hozzájárulhat – tette hozzá Novák Katalin.

Otthonteremtési program

„A célkitűzésünk az, hogy egyaránt gondoljunk az első otthonukat építőkre, a gyermekvállalás előtt álló fiatalokra, azokra, akik beépítenék a tetőterüket, és azokra is, akiknek alapvetően rendben van a lakásuk, de szeretnék felújítani a konyhájukat vagy a fürdőszobájukat.”

A családokért felelős miniszter hangsúlyozta: a célkitűzésünk az, hogy egyaránt gondoljunk az első otthonukat építőkre, a gyermekvállalás előtt álló fiatalokra, azokra, akik beépítenék a tetőterüket, és azokra is, akiknek alapvetően rendben van a lakásuk, de szeretnék felújítani a konyhájukat vagy a fürdőszobájukat. Két évre teremtettük meg a lehetőséget az Otthonfelújítási támogatás igénybevételére, és bízom abban, hogy ez elég lesz a megnövekedett igények kielégítésére.

Elmondta, hogy elképzelhető a határidők meghosszabbítása is: „Nagyon bízom benne, hogy mi leszünk azok, akik a hosszabbításról döntenek majd 2022 második felében.”

Otthonfelújítási támogatás

Arra a kérdésre, hogy nem túlzott megszorítás-e az, hogy az Otthonfelújítási támogatáson belül az anyagköltségek és a munkadíjak aránya kötelezően 50-50 százalék, Novák Katalin úgy válaszolt: ez a szabály nem azt jelenti, hogy az összes benyújtott számlának fele-fele arányban kell anyagköltséget és munkadíjat tartalmaznia: csak a támogatási összegnél igaz ez az arány. Ha például valaki 1,5 milliót költött munkadíjra és 3 milliót anyagra, azaz összesen 4,5 millió forint kiadása volt, akkor annak a felét, azaz 2,25 millió forintot tud visszaigényelni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy az 1,5 milliós munkadíjból 1,125 milliót, a 3 milliós anyagköltségből is ugyanennyit tud elszámolni, így megkaphatja a kiadásai felét, 2,25 millió forintot. A kérdésre visszatérve: kiindulhatnánk abból is, milyen nagy engedményt tettünk azzal, hogy felerészben anyagköltségekre is igénybe lehet venni a támogatást, nem csak munkadíjra. A kettő ugyanis teljesen más: a munkadíjnak van egy gazdaságfehérítő hatása, ha viszont például egy importáru áfatartalmát engedjük el, az sokkal kevésbé járul hozzá a gazdaság élénkítéséhez.

A miniszter elmondta, hogy számításaik szerint az új Otthonteremtési program egésze nagyjából 300 milliárd forintba fog kerülni jövőre, és ebből valamivel több, mint a felét felújításra fordítják majd.

– A felülről nyitott költségvetési keret azért lehet megnyugtató, mert nem kell attól tartani, hogy elfogy a pénz, és a programnak idejekorán vége szakad. Nincs tehát ok az aggodalomra és a kapkodásra. Ahogy eddig, a jövőben is megteremtjük a fedezetét a bővülő lehetőségeknek. Családtámogatásra a kormány 2010-ben 960 milliárd forintot fordított, 2021-ben 2300 milliárd forint lett volna, de ez az új programokkal 2600 milliárd lesz. Tíz év alatt tehát több, mint két és félszeresére tudtuk emelni az anyagi elköteleződésünket – fogalmazott Novák Katalin.