csalad.hu - „Nem ezen az egy napon múlik a világ” – szombaton felvételi
CSALAD.HU
Ahol otthon vagy!

„Nem ezen az egy napon múlik a világ” – szombaton felvételi

csalad.hu
2020. jan. 16. 6:00
Iskolást nevelünk

A nyolcadikosoknak, illetve a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba készülő diákoknak január 18-án kell megírniuk a központi írásbeli vizsgát matematikából és magyarból. Sz. Látó Judit mentálhigiénés szakembert kérdeztük, miként készítsük fel a gyermekünket arra, hogy ne izguljon túlzottan és tudjon koncentrálni a feladatra.

Nem lehet úgy nekiindulni egy vizsgahelyzetnek, hogy abban ne legyen stressz. Nem tudjuk megakadályozni, hogy a gyermekünk ne legyen ideges. Azonban nem mindegy, hogy milyen a stressz. A rossz stressz lebénít, sokan még azt is elfelejtik, amit jól megtanultak, amiben biztosak. A jó stressz pedig kihozhatja a legjobbat a vizsgázó gyerekből.

– A mai gyerekeken több és nagyobb nyomás van a felvételi miatt, mint korábban. Egyrészt rájuk nehezedik a feladat súlya, de nyomja őket az iskola is, a tanárok azt szeretnék, ha minél sikeresebb lenne a diákjuk. A gyerekek sok esetben már az év eleje óta azt hallgatják, hogy közeleg a felvételi, muszáj sokat tanulni és jól teljesíteni. És ott vannak a szülők, a család, vannak, akik úgy érzik, most minden eldől a gyerek sorsával kapcsolatban. Ez leginkább a nyolcadikosokra vonatkozik, a kisebbeknél, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokba készülőknél talán nem olyan nagy az elvárás, legfeljebb maradnak az általános iskolában és nyolcadikban újra próbálkozhatnak.

A szülői hozzáállás a legmeghatározóbb a gyerekek életében, hiszen a család az elsődleges szocializációs közegünk, érzelmileg elsősorban onnan töltődhetünk. Jó lenne, ha akár már szeptembertől megkeresnének a szülők egy szakembert és tanácsot kérnének azzal kapcsolatban, ők hogyan segíthetnek, hogyan kezeljék a felvételi időszakot.

Lehet, hogy a szülő még jobban izgul…

– A legjobb, amit a szülő tehet, hogy megnyugszik és tudatosítja, hogy mindent meg lehet oldani, nem lesz semmi gond. Ha nem a top gimibe veszik fel a gyereket, akkor sincs semmi baj, mert bárhol le lehet érettségizni akár emelt szinten is, onnan is mehet arra az egyetemre a csemeténk, amelyikre akar. Már az is túl nagy elvárás egy 14 éves gyerek felé, hogy döntse el, mi akar lenni. Honnan tudná? 14 évesen a mai kor kihívása inkább az, hogy szeressen tanulni, kíváncsi legyen a világra, képes legyen a folyamatos fejlődésre.

Egy 8. osztályos 14 éves gyereknél, a kamaszkor közepén, teljes normális, hogy amikor hazamegy, zenét hallgat, a barátaival chatel és ALSZIK. Mindenki hajtja a gyerekét, íratja az újabb és újabb gyakorló feladatlapokat, pedig talán több haszna lenne, ha sokat olvasna, regenerálódna.

Mit tegyünk a felvételi napján?

– A szülők annyit tehetnek, hogy iszonyú erősen, pozitív megerősítő mondatokkal támogatják a gyereket. Elmondják, hogy bárhogy is alakul, ők nagyon büszkék rá, tudják, hogy mennyi mindent tanult, mennyi mindent megtett. A gyereknek éreznie kell a támogatást és a szeretetet a család részéről. Ha még tudatosabb a szülő a felvételi előtti időszakban, azt is meghallja, ha a gyerek úgy jön haza, hogy milyen nyomást kapott az iskolában a tanártól és próbálja ezt is közömbösíteni.

Felnőttként meg kell érteni, hogy egy napon, abban a kétszer 45 percben a gyereknek a legeslegjobb tudását kellene nyújtania, pedig lehet, hogy front van, menstruál, szerelmi bánata van… Annyiféle hatás érheti, nem tudhatjuk, hogy éppen ezekre miként reagál. Sokan gyakorolnak otthon, de azt azért látni kell, hogy nyugodt körülmények között, a lakásban vagy akár az iskolában teljesen más ugyanazt a feladatlapot kitölteni, mint stresszhelyzetben, idegen környezetben.

És mit tegyünk utána? Amikor kijön a felvételiről és mondjuk sír…

– Nagyon dicsérjük meg, ölelgessük meg, de ez már előtte is fontos, ne csak szavakkal támogassuk. Az ölelés, a testi kontaktus gyógyító erővel bír, növeli az önbizalmat, biztonságérzetet ad. Ha sír, hagyjuk, hogy sírjon, a felgyülemlett feszültség ilyenkor kiszakad. Az a jó, ha tud sírni és aztán engedjük meg, hogy pihenjen sokat.

Hogyan készüljön a gyerek a szóbelire, ahol a személyiséget is meg kell mutatni? Kell vagy lehet erre a helyzetre trenírozni a gyerekünket?

– Egy kamasz gyerek ebben a helyeztben a legkülönfélébb módon tud viselkedni. Most érik a személyisége. Az egyetlen dolog itt is a pozitív támogatás, hiszen nem tudjuk őt valamilyenné formálni arra az egy órára. Erősítsük meg abban, hogy nagyon ügyes lesz, jó benyomást fog tenni. Olyan ruhát vegyen fel, ami kényelmes, már azzal is elronthatjuk a napját, ha olyan ruhába kényszerítjük, amit ő nem akar. Ne erőltessük! Nem lehet megváltoztatni a gyereket azért, mert felvételizni megy! Azt gondolná az ember, hogy egy kamasznak már nem számít, mit mond anya vagy apa, de ebben a helyzetben nagyon is számít, hogy büszkék lesznek-e rá.

Ha sikerül a felvételi, a következő stresszfaktor az iskolaválasztás.

– Nem lehet mindenből jónak lenni, ezt felejtsük el! Figyeljük meg, hogy a gyereknek mihez van érzéke, ne akarjunk mindenből ötöst, mert annak betegség lehet a következménye. Ez vonatkozik a középiskolaválasztásra is: ne a rangsorok, hanem a gyerek képességei, terhelhetősége, érdeklődése alapján válasszunk!

Általános felfogás, hogy erős gimnáziumba menjen a gyerek, ami esetleg jó messze van az otthonunktól, kelhet hajnalban, órákat tölt utazással, amit a szabadidejéből veszünk el, ahelyett, hogy például pihenne, szórakozna. Lehet, hogy egy gyengébb, de közelebb fekvő iskola sokkal jobb választás. A legfontosabb, hogy a gyereket minél kevésbé terheljük!

És a végére következzen egy jó tanács, mivel indítsuk útnak a gyermeket…

– Ne kapj sokkot, ha egy feladatot nem tudsz megoldani, menj tovább! Egy jól sikerült feladat új lendületet adhat a korábbihoz is! Csak lazán, nem ezen az egy napon múlik a világ!

(fotó: Shutterstock)