Az Egyesült Államokban kezdtek el először klímaberendezéseket használni, azonban hamar rájöttek, hogy nem elég beszerelni a gépeket, tisztítani is kell azokat, ha nem akarnak súlyos tüdőbetegséget elkapni a koszos szűrőkben megtelepedő baktériumoktól és gombáktól. A klíma ugyan tényleg „életmentő” találmány azok számára, akik nem bírják a nyári nagy meleget, azonban a nem megfelelő használattal többet árt a készülék, mint használ.

1. Miért kell a rendszeres karbantartás?

A lerakódások súlyos egészségügyi problémákat idézhetnek elő az egyszerű megfázástól kezdve az allergián és asztmán át egészen a veszélyes tüdőgyulladásig.

A klíma belsejében a használat során többféle káros anyag rakódik le. Vegyszermaradványok, por, ártalmas baktériumok és különböző gombák is megtapadnak a berendezésben, amiket aztán a klíma szépen beáramoltat a lakótérbe, így betegítve meg az ott élőket. A lerakódások súlyos egészségügyi problémákat idézhetnek elő az egyszerű megfázástól kezdve az allergián és asztmán át egészen a veszélyes tüdőgyulladásig. A légtechnikai berendezések tisztításával kivédhetjük az egészségkárosító hatásokat, hiszen a karbantartó megszabadítja a készüléket a lerakódásoktól, így újra tiszta levegő keringhet a lakásban. Nem mellesleg az áramszámlánknak is jót tesz a jól karbantartott szerkezet. Az autók klímája ugyan lényegesen kisebb rendszer, mint egy épületklíma, de esetükben is megfigyelték már, hogy a rendszeres tisztítás el nem végzése egészségügyi problémákhoz vezet.

2. Milyen gyakran célszerű kitisztíttatni a klímát?

Az épület klímatisztítását a fűtési/hűtési időszak megkezdéséhez kell igazítani, autóknál ez a klímaszezon eleje és vége, melyek jellemzően tavaszi és őszi időszakra esnek. Az autóklíma esetében egyes gyártók évi egyszeri klímakarbantartást javasolnak, míg más gyártók minimum évi két alkalmat szorgalmaznak. Létezik egy olyan megközelítés is, hogy akkor kell az autóklímát tisztítani, ha koszos, amire egyértelmű jelekből következtethetünk: dohos, büdös szag árad szét az utastérben közvetlenül a klíma bekapcsolása után. Azt vesszük észre, hogy a jármű utasai gyakran megfáznak vagy állandó fáradékonysággal küzdenek. Egyre több allergiás tünet jelentkezik, mint például a tüsszögés, a szem-, és orrfolyás. Ha egyértelműen a klímahasználathoz köthetők a felsorolt egészségügyi problémák, akkor ne várjuk meg a gyártók által javasolt időpontot! Ha szükségesnek ítéljük, tisztíttassuk ki a berendezést! A pollenszűrő cseréjével sem éri meg takarékoskodni, a tiszta levegőről ugyanis ez az apró alkatrész gondoskodik.

3. Hogyan ne használjuk a klímát?

Soha ne állítsuk közvetlenül az arcunkra vagy bármely más testrészünkre!

A nem megfelelő klímahasználat akkor is megbetegíthet, ha rendszeresen kitisztíttatjuk a berendezést. Kellő elővigyázatossággal kellemetlen betegségektől óvhatjuk meg magunkat! A klímát soha ne állítsuk közvetlenül az arcunkra vagy bármely más testrészünkre! Ez ugyanúgy igaz az épületklímára, mint az autóklímára. A közvetlen hideg levegő drasztikusan hűti le az adott testrészt, ízületi gyulladást okozva a klíma használójának, ami rendkívül fájdalmas és elhúzódó tud lenni. Ne hűtsük le nagy hőségben 20 fok alá a levegőt! Egyrészt, mert megfázáshoz vezethet, másrészt a szervezetet sokként éri a hideg helyiségből kilépve a kinti forróság.

4. Ártalmas a klímahasználat a gyermekekre nézve?

Önmagában a klíma nem okoz egészségügyi problémákat a kicsiknél, ha betartunk néhány szabályt. Ne irányítsuk a klímaberendezést a kisgyermek felé! Ne akkor kezdjük el hűteni az autót, amikor beülünk, hanem pár perccel azelőtt, hogy beszállnánk. Ez alatt a kis idő alatt lehet intenzív a hűtés. Mindenképpen figyeljünk, hogy miután beültetjük a gyermekeket, már vegyük lejjebb a fokozatot, és csak pár fokkal legyen bent hűvösebb a kinti levegőnél! Ez utóbbi érvényes a lakásban használt klímaberendezések használatánál is. Az így lehűtött jármű és lakótér kevésbé ártalmas a kicsikre nézve, mint ha huzatban tartózkodnának, vagy ha túlhevülne a testük a nagy melegben.