Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója

Egyebek mellett erre a kérdésre keresték a választ a szakértők az Ifjúságkutató Intézet rendezvényén. Székely Levente, a szervezet igazgatója számolt be a csalad.hu-nak a konferencia tanulságairól.  

Mi a tendencia? Gondolkodnak egyáltalán a fiatalok abban, hogy saját lakásuk legyen, vagy egészen más a hozzáállásuk ehhez a kérdéshez, mint a korábbi generációknak?      

– Intézetünk kutatásában több témával foglalkozott, egyebek mellett a fiatalok lakhatásával is. Abban az ifjúsági célcsoportban, ahol mi vizsgálódtunk, a 15-39 éves fiatalok és a fiatal felnőttek körében a megkérdezettek 32 százaléka már saját tulajdonú otthonban él. 35 éves kor felett pedig gyakorlatilag a többségnek (61 százaléknak) saját tulajdonú lakása van. A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatalok túlnyomó többsége, 10-ből 9-en, vágynak a saját tulajdonú otthonra, fontosnak tartják, hogy a felnőtt életükben házuk, lakásuk legyen. Minden második fiatal úgy tartja, hogy valószínűleg a következő 10 évben ez meg is valósul. 10 százalék körüli azok aránya, akik azt mondják, hogy nekik nem lesz saját ingatlanuk.

Ez az attitűd nem teljesen egyezik a külföldi felmérésekben tapasztaltakkal...

– Az biztos, hogy Magyarországon nagyon fontos a fiatalok körében is a saját otthon. Közép-Európában hagyományosan az emberek a saját tulajdonú házukban, otthonukban laknak és a fiatalok is viszik tovább ezt a mentalitást. Nyilván érzékelhetőek a nyugati trendek, ahol nagyobb a bérlakások aránya, de ez nálunk nem jelentős. Ha valaki nem tervez saját   tulajdonú lakást, az inkább abból fakad, hogy anyagi okokból nem engedheti azt meg magának, és kevésbé az életmódból adódik. Világszinten is probléma egyébként az első lakás megszerzése, Magyarország ebben egyáltalán nem kirívó példa, sőt, nagyon érdekes azt látni, hogy az európai országokban, különböző okokból, de sokszor ugyanabban a csapdában vannak a fiatalok.  

Székely Levente példaként a jól prosperáló Írországot, illetve a lassabb gazdasággal bíró Olaszországot említette. Az Ifjúságkutató Intézet igazgatója szerint mindkét országban jellemző, hogy sok fiatal költözik vissza a szüleihez, vagy egyáltalán el sem költözik a szülői házból, mert a lakhatási költségeket nem tudják kigazdálkodni.  

– Fontos látni, hogy a fiatalok Magyarországon nem a lakhatási nehézséget nevezik a legégetőbb problémájuknak. Elsősorban a bizonytalanság, a kiszámíthatatlan jövő, az anyagi nehézségek, a céltalanság, a baráti társaságok, közösségek hiánya szerepel kiemelt helyen a problématérképen. A lakásszerzésnél még előrébb találjuk az olyan ügyeket, mint a család válsága, a bűnözés, a munkanélküliség, a drogok, az alkoholfogyasztás. Persze, ha azt kérdeznénk a magyar fiataloktól, hogy mennyire jelentős probléma a saját otthon megteremtése, minden bizonnyal azt mondanák, hogy nagyon jelentős. Ha viszont azt kérdezzük, hogy mi az ifjúság legégetőbb problémája, akkor a fiatalok túlnyomó többségének nem a lakhatás jut az eszébe.   Mi a fiatalok hozzáállása a hitelfelvételhez? Be merik vállalni, látják úgy a jövőjüket, hogy reális alternatíva, hogy a lakásvásárlásukat hitelből valósítsák meg?  

– A kutatásainkból látjuk, hogy a fiatalok vágynak a saját otthonra, és a lakáspiaci árak azt vetítik előre, hogy ez egyre kevesebbeknek oldható meg pusztán önerőből. Az otthonteremtés hosszútávra kiható döntés, ezért a hitelfelvétel sokak számára szükséges. A kulcs a kiszámíthatóságban van. Manapság, amikor a fiatalok a legégetőbb problémának a kiszámíthatatlanságot, a bizonytalan jövőt tartják, egy államilag garantált feltételeket kínáló hitel reális alternatíva, ahol arra is van esély, hogy a gyermekvállalással csökkenjen a tartozás.

Ugyanakkor egyre jobban kitolódik a gyermekvállalás időpontja.  

– Valóban, egyre későbbre tolódik a családalapítás, és ezzel az is együtt jár, hogy bár fejlődik az orvostudomány, a biológiai keretek azért nem meghaladhatók. Akik később vállalják az első gyermeküket, ott valószínűleg a testvérek száma is alacsonyabb lesz, mint azoknál, akiknél korábban születik az első baba. Nyilván ezért is próbálja a kormányzat ösztönözni a fiatalokat, hogy minél korábban vállalják az első gyermeküket.  Az első CSOK megjelenésével egy nagyon jelentős, a korábbiakhoz nem fogható, látványos és bőkezű családtámogatási megoldást mutattak be. Az Ifjúságkutató Intézet konferenciáján megjelent ingatlanpiaci szakértők beszámolóiból kiderült, hogy az ilyen támogatás jó, de árnyoldala, hogy a piac hamar be is árazza, azaz drágulást eredményez. Az új konstrukció viszont véleményük szerint abból a szempontból is érdekes, hogy ez vélhetően nem jár majd árfelhajtó hatással. Hiszen ez egy hitel, amit vissza kell fizetni (bár a vállalt gyermekek száma csökkenti a tartozást), így azt másképpen tudja majd kezelni piac, és a támogatásnak a szakértők szerint várhatóan lesz egy piacélénkítő hatása is.