Kezdünk belefáradni a főzőcskébe... – de mi lesz helyette?

Tortát vagy kenyeret sütni a gyerekekkel, nokedlit szaggatni, nap mint nap táplálni a szeretteidet persze jó dolog, vicces is egy darabig, de mostanra a legtöbb háztartásban vélhetően alábbhagyott a kezdeti lelkesedés, és egyre többen gondolkodnak azon, hogy legalább néha-néha rendeljenek valamit a neten. De vajon biztonságos ez? A házhozszállítás lehetősége pedig tényleg segítheti az éttermesek túlélését?

„Ezt is átvészeljük valahogy”

– Március közepén két hétre mi is teljesen bezártuk az üzletet, de amikor már látszott, hogy ez egy elhúzódó állapot lesz, muszáj volt beindítanunk a házhozszállítást, mert az alkalmazottakat nem akartam elküldeni – meséli Auguszt-Arató Auguszta, az egyik legrégebbi hazai cukrászdinasztia ötödik generációjának tagja.

A család az elmúlt 150 évben sok mindenen keresztülment már.

– Államosítás, kitelepítés, lebombázott üzlet újjáépítése, hadifogság. Ha a nagyapám, Auguszt Elemér tudott a semmiből bejglit sütni a rabtársainak, rajtunk sem foghat ki ez a vírus, át fogjuk vészelni ezt az időszakot is valahogy! – fogalmazott.

– Nagyon nehéz persze kiszámítani az adagokat, hogy miből mennyit süssünk. Az első időszakban teljesen bezárkóztak az emberek, a házhozszállítás is épphogy csak döcögött. De még mindig óvatosak, pontosabban a többség. Vannak persze olyanok is, akiket egyáltalán nem rettent vissza a vírus attól, hogy rendszeresen betérjenek a kedvenc sütijükért a korlátozott nyitvatartási időben. A húgom, Flóra vezeti a rendeléseket, a férjem viszi házhoz a sütiket, és a gyerekek is már szépen besegítenek, amibe csak tudnak.

Népszerű az érintésmentes átadás

Az elővigyázatosabbak inkább az elviteles rendelés iránt érdeklődnek – meséli. Nemcsak a szállításnál, hanem a műhelyben is maximális biztonságra törekszenek, tovább szigorították az előírásokat, hogy bárki nyugodt szívvel vásárolhassa meg a cukrászkészítményeket.

– Nálunk az a protokoll, hogy a cukrász, mielőtt elkezd dolgozni a műhelyben, tetőtől-talpig átöltözik. A sapkán túl mindenki maszkot és kesztyűt visel, sokkal többször mosunk kezet, és extra takarításokat, fertőtlenítéseket is beiktattunk a munkamenetbe. A kiszállítás is különleges óvintézkedések mellett történik, természetesen maszkban, kesztyűben. De ha a vendég az „érintésmentes átadást” választja, akkor átutalással fizet, mi pedig biztonságosan becsomagolva letesszük a süteményt az ajtaja elé, tehát még a szállítóval sem kell találkoznia. Mostanra egyébként a rendelések kissé alábbhagytak, főként az idősebbek élnek ezzel a lehetőséggel. A fiatalabbak már inkább elsétálnak a sütiért az üzletbe és hazaviszik.

Óvatos nyitás, óvatos vendégekkel

Vidéken május 4-től újraindult az élet, hiszen már időkorlát nélkül lehetnek nyitva az üzletek, és a vendégek is, betartva a biztonsági intézkedéseket, birtokba vehetik az éttermek, kávézók teraszait, kerthelyiségeit. Egyelőre viszont nincs nagy tolongás, a két hónapja otthonukba zárt emberek zöme, bár mehetnékje van, egyelőre kivár.

– Nem vagyok benne biztos, hogy idén lesz olyan, hogy az emberek őszinte nyugodtsággal le tudnak majd ülni vadidegenek mellé egy étteremben – gondolta ezt még egy hete Horváth Csongor séf, egy zánkai étterem tulajdonosa. Mostanra viszont kicsit már ő is optimistább, mikor a nyári szezonnal kapcsolatos reményeiről kérdezem.

– Mi is megnyitottuk három éttermünk teraszát. Az első napok tapasztalatai reménykedésre adnak okot, de arra is készülünk, hogy sokan továbbra is inkább elvitelre kérik majd az ételt.

„Próbálunk a helyzethez képest okosnak lenni”

Csongor rendszeres kapcsolatot ápol a helyi éttermesekkel, borászokkal, pékekkel, így van némi rálátása arra is, mennyiben segíti a vállalkozásokat, ha házhoz viszik az ételt.

– Nagyon vegyesek a tapasztalatok, keresni rajta nem nagyon lehet, maximum a túlélését segíti annak, aki jól csinálja. A rendeléssel az is a bajom, hogy a kiszállított étel csak kb. 70 százalékban tudja azt az élvezeti értéket nyújtani, mint amit az éttermeinkben megszokott a vendég. Persze mi is átalakítottuk az étlapot, és igyekszünk elsősorban olyan fogásokat kínálni, melyek praktikusan dobozolhatók és otthon is könnyen melegíthetők, de nem vagyok tőle boldog. Én március közepén az egy hónapos teljes bezárkózás mellett döntöttem, szabadságra küldtem a kollégákat, de két hete az egyik éttermünkben mi is elkezdtünk elvitelre főzni. A zöldség- és gyümölcstermelő beszállítóinkat tovább nem tarthattuk bizonytalanságban. Egyelőre nem árasztanak el a megrendelések, ami nem meglepő. Bár sokan panaszkodnak, hogy belefáradtak az otthoni mindennapos főzőcskézésbe, az még odébb van szerintem, hogy csurig legyen a teraszunk. Mindenki puhatolózik, figyeli a rendeletek iránymutatásait, és próbál a helyzethez képest okos lenni.

Ki marad talpon?

Mint meséli, ők minden biztonsági előírást betartva dolgoznak, különösen ügyelnek a fertőtlenítésre az árubeszerzésnél és a kiszállításnál, a szakácsaik természetesen maszkban főznek, a vendégtérben pedig egyesével van lehetőség az elviteles csomagok átvételére.

– Ennek az időszaknak a pozitív hozadéka szerintem egyfajta szakmai megtisztulás lesz. Csak azok fognak tudni túlélni, akik eddig is a minőségre törekedtek, és nem csak egy szezonális kincsesbányaként tekintettek a Balaton környéki vendéglátásra, hanem hivatásként.

(fotók: Shutterstock, privát)