Francia családpolitika a járványügyi helyzetben: Emmanuel Macron március 16-án bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggesztik a lakbérek és közüzemi díjak beszedését. Hajléktalan családok elszállásolására készítenek fel tornatermeket és szállodai szobákat Párizsban. Az általános iskolai étkeztetés adagjait humanitárius célokra használják fel.

A francia férjemnek irigylésre méltó családja van: három Franciaországban élő testvére rendszeresen hazajár a szülői házba, ergó a hétvégéken – néha még a hétköznapokon is –, a négy kint élő unoka vagy épp a sok-sok barát nevetésétől hangos a ház. Együtt ünneplik a karácsonyt, a szülinapokat, a húsvétot. És ezen 2020-ban sem hajlandók változtatni, „csupán” a karantén idejére a találkozások, örömködések áttevődtek a virtuális térbe. Az én „Belle Famille”-om azt vallja, pozitív hozzáállással, szeretettel, odafigyeléssel így is egyben lehet tartani a családot.

Bernadette (61), „Belle Maman”

Bernadette számára ez a reggel is úgy indult, mint már hetek óta minden reggel: kereken 30 perc közös torna a férjével, Gilberttel. Fontos, hogy legyen valamiféle napirend, mert anélkül képtelenség lenne átvészelni ezt az időszakot. Annak ellenére, hogy kíváncsi volt, mi minden történt koronavírus-fronton az elmúlt órákban, tartotta magát az előre megbeszélt szabályhoz: hírnézés és hírolvasás szigorúan napi egyszer – máskülönben a hírekbe bolondulna bele az ember. Helyette inkább kinézett az ablakon, hogy lássa, kinyitotta-e már az ablaktábláit Monsieur Boyer. Ez egy új szokásukká vált a karantén alatt. Csak így győződhetnek meg arról, minden rendben van-e idős szomszédjukkal.

Mégis elkészül az a torta!

Azon 16 évesnél fiatalabb gyereket nevelő szülőknek, akik nem tudnak otthonról dolgozni, a munkáltató kérésére automatikusan betegállomány jár március 16-tól. A turizmusban, a vendéglátásban, a közlekedésben, a kulturális életben és a szórakoztatóiparban tevékenykedő vállalkozások alkalmazottai kényszerszabadságát teljes egészében kifizeti munkanélküli segély formájában a kormány. A francia kormány 45 milliárd eurós támogatást nyújt a vállalatoknak és a munkavállalóknak.

Bernadette azon gondolkozott, ha ez egy „normális” nap lenne, akkor mostanra már kihúzták volna a nagy asztalt a nappaliban, és előkerült volna az ünnepi étkészlet. Gilbert is behűtötte volna már a habzóbort és jó pár üveg Givry-t. Caroline már átjött volna a gyerekeivel segíteni a díszítésben, a sütőben pedig sülne Elyna unokája gyümölcsös szülinapi tortája. Helyette most kenyérsütéssel próbálkozik, ami hasznos tudomány lehet az elkövetkezendő hetekre nézve. Na jó, mégis megsüti azt a tortát is. Majd ő és Gilbert elfújják együtt a szülinapi gyertyákat, pontosan akkor, amikor Elyna is elfújja az ő tortáján. Ebéd, hírnézés letudva. Jöhet egy kis szobabicikli, na meg a nélkülözhetetlen olvasás. Az kicsit olyan, mint a levegővétel. Kell a túléléshez. Na, persze nem Camus Pestisét emeli le a polcról, hanem Cedric-Charles Antoine: La petite Hongroise au manteau vert regényét (A zöldkabátos magyar kislány – a szerk.).

Szigorúan 1 óra séta

Már csak 2 óra, és hívhatják facetime-on az ünnepeltet egy közös gyertyafújásra. Előtte meg belefér egy kis fényképalbum rendezgetés, majd a szokásos napi séta a férjével. Szigorúan egy óra, szigorúan 1 kilométerre az otthonuktól, és persze nehogy megfeledkezzen a személyi okmányokról, ami igazolja, hogy valóban egy fedél alatt élnek Gilberttel. Még a végén úgy járnának, mint a múltkor, amikor megállította őket a rendőr, hogy miért sétálnak együtt.

Gilbert (65), Beau Papa

Miután befejezték a közös reggeli tornát, Gilbert azon gondolkozott, mindent felírt-e a listájára, amit szeretne aznap befejezni a házon. A lista nem volt hosszú, a barkácsboltok ugyanis mind zárva tartanak, így ő sem szerezhet be új dolgokat, abból kell felújítani, amit már korábban beszerzett. Hiszen kijárási tilalom van. Gilbert napjai nem változtak sokat a karantén bevezetése óta: nyugdíjazása után többnyire egyedül, a ház bővítésén, felújításán munkálkodva töltötte a napok nap részét. Van, ami mégis megváltozott: az a szorító érzés a gyomorban teljesen új. Jellegzetessége, hogy akkor jelentkezik, amikor azokra a hírekre gondol, amiket egyszerűen képtelenség figyelmen kívül hagyni, kikerülni.

Megváltozott világ

Ez egy teljesen más élethelyzet. Nincsenek rá mintái, amikhez vissza lehetne nyúlni. Még több korlát közé szorul a szabadság. Arra gondol, milyen károkat okoz a világjárvány az unokái életében. Amikor fiatal volt, Gilbert bejárta egész Afrikát, és azóta is szenvedélyes utazók Bernadette-tel. A világ azonban egyre kevésbé biztonságos hely, ezzel a járvánnyal pedig valószínűleg megváltoznak a legfiatalabb generáció utazási szokásai is. Gilbert leült az íróasztalához, elővette a régi diáit. 16 000 darab! Végre van ideje digitalizálni őket! Közben Bernadette a közös utazásaikon készült képekkel foglalatoskodott: egy számítógépes program segítségével albumba rendezi őket, majd elküldi egy cégnek, akik csodás fotókönyvet készítenek belőle. Még egy kis séta is belefér, aztán végre láthatják a családot – igaz, csak számítógépen keresztül.

Guillaume (26), Beau Frere

Az első hét még olyan volt, mintha nyaralna. Szerencsés, hiszen vidéken él, a barátaival bérel egy nagy, régi házat, ami korábban vízimalomként funkcionált. Saját malmuk van, kis patakkal a kert végében, kedvükre horgászhatnak. Ráadásul kapás is akad bőven, mert senki más nem fogja ki előlük a halakat a kijárási tilalom miatt. Az első hét szinte elrohant. Aztán a második héttől minden megváltozott: Guillaume ráébredt, hogy ez minden lesz, csak nyaralás nem. Hosszútávú hatása lesz az életükre, mind politikai, mind gazdasági szempontból, az egészségügyi részéről nem is beszélve. Tehetetlennek, haszontalannak érezte magát. A korábbi munkáját nem végezheti, muszáj hát kitalálni valamit, mert a sörözés a haverokkal nem lehet opció. Ahogy telnek a napok, egyre jobban aggódik. Ma végre visszajeleztek a segítők oldaláról, ahol regisztrált! Guillaume még nem tudja ugyan elkezdeni az önkéntes munkát, de legalább már megírták neki, miben lehet a későbbiekben mások segítségére: vigyázhat az egészségügyben dolgozók gyerekeire, bevásárolhat azoknak, akik nem mozdulhatnak ki, vagy nincs idejük a vásárlásra. Igen, egy ilyen hír után sokkal jobb lesz csatlakozni a családi videóhoz, hogy ő is felköszönthesse az egyik unokahúgát.

Emilie (31), Belle Soeur

Tegnapelőtt papírhalakat gyártottak és online gyerekjógáztak, tegnap kenyeret sütöttek uzsonnára, aztán papírsárkányt készítettek, amiből egyet jól el is vitt a szél. Elynának ma még házit kellene írnia, de azt majd inkább holnap. Nehogy most utálja meg az iskolát, amikor olyan jól megy neki! Kell a napirend, de a rugalmasság is. A 3 éves Lya úgyis túl izgatott, mert Emilie közös tortasütést ígért mára a lányoknak. Nagy nap a mai: a nagyobbik lánya, Elyna 7 éves lett. Emilie mindent megtett, hogy a lehetőségekhez képest boldogan teljen a nap. Persze elmagyarázta a lányának, miért nem mehetnek Papyhoz és Mamyhoz, hogy az unokatesókkal, nagynénikkel, nagybácsikkal ünnepelhessenek, és persze Elyna okos kislány, meg is értette, hogy a vírus miatt idén más lesz a szülinap. Szomorú volt, de elfogadta, hogy a biztonságuk érdekében ez a helyes döntés. Ahogy azt is elfogadta, hogy a közös ajándékra még várni kell: ha majd vége a karanténnak, közösen elmennek mind, és megveszik azt a szépséges biciklit, amit már ki is nézett az interneten.

A szülinap

Minden elkészült: a tortára felkerültek a gyertyák, az asztal is ünneplőben, előkerül a tablet is, ami nélkül ezúttal nem ünnep az ünnep. Mamy, Papy, Tata-k (nagynénik), Tontonok (nagybácsik), unokatesók. Mind itt vannak. Nagyszerű, mindenki lát és hall mindenkit! Nahát, Mamy is sütött tortát, meg Tata Caro is! Nézd, Elyna, egyszerre fújhatjátok el a gyertyát! Joyeux anniversaire, Joyeux anniversaire, Joyeux anniversaire, Elyna! Joyeux anniversaire! Zeng a facetime a francia Boldog szülinapot-tól. Aztán előkerül mégiscsak a francia habzóbor, a magyar rokonoknál egy pohár Kéknyelű. Indul az „aperoskype”, ami a virtuális iszogatással egyenértékű. A család próbál beszélgetni, nevetgélni, a gyerekek játszani. „Jó volt azért ez a szülinap. Csak furcsa, hogy mindenkit láthattam, de senkivel sem játszhattam együtt” – mondta az ünnepelt. Mindenki elköszön, mindenki „hazamegy”, azaz megérinti a hívás vége gombot.

„Néha délelőtt is. Néha délben is. Néha délután is.”

Egyes üzletekben reggel 8:00 és 8:30 között csak 70 évesnél idősebb ügyfelek vásárolhatnak. Az összes nagy élelmiszerüzlet lehetővé teszi az egészségügyi dolgozóknak, hogy a nap bármelyik szakaszában azonnal sorra kerüljenek.

Bernadette-nél és Gilbertnél hirtelen nagy lesz a csönd. Most a közösségi média jelenti a kapcsolatot a barátokkal, rokonokkal és persze a gyerekekkel. Beesteledett. Itt az ideje csatlakozni az esti tapshoz. Mint hetek óta minden este, ma is kimennek az udvarra, hogy megköszönjék az emberfeletti munkát azoknak, akik segítenek abban, hogy az országuk továbbra is működhessen. Vége a tapsnak. Még egy kis hangos „Hogy vagytok? Hogy bírjátok?” eszmecsere az út túloldalán álldogáló szomszédokkal, aztán odabent Bernadette újra bejelentkezik a családi facebook csoportba, hogy megosszon néhány képet, gondolatot az aznapjáról. Ahogy teszi ezt minden nap. Néha délelőtt is. Néha délben is. Néha délután is. Néha tart attól, hogy esetleg sok a gyerekeinek, de számára ez most mindennél értékesebb: ilyenkor kicsit azt érzi, újra velük lehet. A hat unokájával és az ő szüleikkel. A válaszaikból pedig édesanyaként azt is érzi, hogyan érzi magát a négy gyermeke. Gilbert szól, hogy most már menjenek aludni. Mostanában mindig egy időben fekszenek le. Így jó eséllyel egyszerre indulhat a következő nap is.

Olvassa el a szerző korábbi cikkeit is: