Egy konferencián előadóként szerepelni mindig kiváltságos lehetőség, főleg, ha az illető alig éri el a 30 évet, ezért jóval több munkával, sőt, bizonyos esetekben még egy pályázattal is bizonyítani kell mind a maga, mind pedig a témája rátermettségét. Ilyen volt a TEDx Dunapart rendezvény Junior szekciója is. Hét olyan hazai és nemzetközi fiatalnak volt lehetősége színpadra állni, akiknek nem csak tűpontos képük és véleményük volt a saját generációjuk lehetőségeiről és nehézségeiről, de ezt akár több könyvben is megírták már, vagy épp az ENSZ közönsége előtt oszthatták meg gondolataikat.

Lehetőségek találkozása, találkozások lehetősége

Ha egy kis ember azok után is tud bízni valakiben, hogy eldobták a szülei, akkor még van remény.

Benkő Vilmos közgazdász bár nem tartozik teljesen az Y generációhoz, mégis fiatal kora ellenére gyorsan kellett megtalálnia a lehetőségeit az életben. Dallasban élte az életének egy részét, amikor egy magyarországi barátja hazacsábította A Kihagyhatatlan Üzleti Lehetőséggel, ám mire Vilmos hazaért, sem a barát, sem a lehetőség nem várta itthon. Ahelyett, hogy a következő járatra ülve meg sem állt volna Dallasig, egy stratégiát épített ki arra, hogyan szabaduljon meg az áldozat-érzéstől és tegye próbára magát. Egy ismerőse révén árva gyerekeknek kezdett segíteni, ahol az első napon, amikor megérkezett, egy ötéves kisfiú azonnal a nyakába ugrott. Az idő előre haladtával tőle tanulta meg a legfontosabb leckéket. Vagyis, ha egy ilyen kis ember azok után is tud ilyen fokon bízni valakiben, hogy eldobták a szülei, akkor még van remény. Továbbá Vilmos rájött, hogy ez a kisgyermek azért tud ennyire nyitott lenni, mert az otthonban vannak barátai és támogató nevelői, szeretet veszi körül. Így ő is elkezdte megkeresni a régi barátait és távoli családtagjait. Ma már boldog emberként él Magyarországon, mert megtalálta azt a bizalmi hálót az életében, ami erőt és boldogságot ad neki a mindennapokban.

A család az, ahol szükség van rád

A család egy olyan pozitív kötelék, ahol szeretünk lenni, és akikkel szeretünk lenni.

A család fontosságáról beszélt Réz Zsófia, korábbi ENSZ ifjúsági delegált is, aki legutóbb Washingtonban szembesült azzal, mennyire szerteágazó tud lenni az a kifejezés, hogy „család”. Négy hónapot töltött az USA fővárosában, ahol a világ több pontjáról érkező fiatallal munkálkodtak egy, a globális változást érintő program kidolgozásán. A végén annyira megkedvelték egymást, hogy szinte családtagként kezelték a többieket. Zsófia ekkor fogalmazta meg a maga számára is, hogy a család egy olyan pozitív kötelék, ahol szeretünk lenni, és akikkel szeretünk lenni. Hiszen a család egy olyan keret, amit meg kell tölteni értékekkel és célokkal, mert ez a kötelék a fenntartható fejlődés legjobb eszköze.

Információmegosztás és biztonság

Annak ellenére, hogy Rigó Bence három éve megrögzötten foglalkozik kibertechnológiával, arra hívta fel a figyelmet az előadásában, hogy alakítsuk ki az intim szféránkat az online életen túl is, és kezeljük a virtuális világot kritikusan, hiszen a kiberbiztonság is velünk kezdődik. Ugyanis sokszor bele sem gondolunk abba, hogy ha esetleg a Facebook-on elindítunk és válaszolunk egy kvízjáték kérdéseire, az összes ismerősünk adatát egycsapásra rendelkezésre bocsájtjuk. Ettől nemcsak magunkat, hanem a közvetlen (virtuális) környezetünket is meg kell védenünk.

Cherchez la femme!

D. Nagy Bence, a hazai slam poetry élet állandó tagjának és többszörös klubgyőztesének az összetartozásról és kapcsolatokról szóló előadását nézhette meg a közönség felvételről, majd Bence a legújabb versét adta elő, amit már a saját családja inspirált. Az, hogy a szekció vastapssal jutalmazta műsorszámát, bizonyítja, mennyire jól érti ma már minden generáció az online világban használt szlenget, ami az életünk minden terét átszövi, és jól felismerhető fogalmakkal halmozza el.

Előzzük meg a bajt

Az ENSZ Youth idei hazai delegáltja, Jason Sparks, a családi és kortárs közösségekben végzett munkája mentén mutatta be, milyen sokat számít, ha odafigyeléssel és a tudatosság szintjének aktív emelésével gondozzuk kapcsolatainkat. Ugyanis orvostanhallgatóként sűrűn találkozik a baráti körében is függőséggel élőkkel, akiket egy adott pillanatban ki kell emelni saját emberi gyengeségeikből. Ha ők az adott helyzetben barátként nem figyelnének egymásra, sokszor visszafordíthatatlan eredményei lennének egy-egy pillanatnak. De a munkájában is fontosnak tartja, hogy ne csak felszínesen figyeljen az emberekre, mert a prevencióra az élet minden terén szükség van. Legyen szó olyan édesanyák gondolatainak a megváltoztatásáról, akik nem akarják a gyermekeiknek beadatni a kötelező védőoltást, vagy éppen a zöldövezet védelméről.

Ember tervez

A generáció sikerre van „kárhoztatva”, akár erején felül is, kisiskolás kortól kezdve.

A HÖOK pályázat mentén beválogatott előadó, Heszterényi Réka saját élettapasztalataira építve mondta el, miért nem dől össze a világ akkor sem, ha a kitűzött célok nem – vagy máshogy – valósulnak meg, ezzel is irányt adva a hullámvölgyekben is a tovább haladásra. Mert ő is megjárta azt az utat, amit talán sokan az olvasók közül. Évekig éjt nappallá téve tanult azért, hogy az álomszakmához közelebb kerüljön, de végül nem vették fel az egyetemre. Ekkor úgy érezte, összedőlt a világ. Hogy miért érezte így? Mert a generációja sikerre van „kárhoztatva”, akár erején felül is, kisiskolás kortól kezdve. Amit csak tovább nehezít a social media jelenléte, ahol mindenki szép, sikeres, okos és már elég fiatalon elég befolyásos is tud lenni. Ilyenkor mit tehet egy olyan fiatal, akit nem vesznek fel elsőre? Összeomlik. Ezt nevezik a mai fiatalok Kapunyitási pániknak. Réka szerint meg kell minden ’89 után születettnek is tanulnia, hogy az életben nincsenek kőbe vésett dolgok. Minden eshetőséget figyelembe kell venni, mert különben fiatal korban lemaradhat az ember egy jónak ígérkező mellékvágányról. Merni kell nyitottnak lenni.

Az akadály az út

Ryan Holiday, aki maga a fiatalság nagyágyúja, hiszen 32 évesen marketing tanácsadó, író, már több könyve is megjelent, vállalkozó, a sztoicizmus újkeletű népszerűségének megalapozója, elég komoly antréval indított: ’Mindannyian meg fogunk halni. Mert bár az élettartam folyamatosan nő évtizedek óta, de a halálozási arány 100%-on van továbbra is.’ Pedig az emberek foggal-körömmel ragaszkodnak az élethez. Ezt bizonyította az előadásában a történelem nagyjainak példáival, amit Marc Montagna-val kezdett, aki leesett egy lóról, és már mindenki halottnak hitte, amikor egyszer csak felébredt és elmondta, hogy azt álmodta, nem aludhatott el, mert az a halálát jelentette volna. Ekkor megváltoztatta az életét, és híres ember lett. És ugyanígy viselkedünk a mai korban is. Ha közel kerülünk a halálhoz, akkor vagyunk képesek csak arra, hogy teljesen megváltoztassuk az életünket. Majd példaként említette többek között Epictetust is, akinek a tanulmányozásakor döbbent rá, hogy semmi sem magától értetődik az életben. Ugyanis Epictetus sok gyermekét veszítette el, ezért azt tanította, hogy minden este úgy adjunk jóéjt puszit a gyermekünknek, hogy lehet, holnap már nem tehetjük meg. Sztoikusként azt vallja, hogy a mai világban a rohanás miatt nincs elég időnk a családunkra és a barátainkra. És hogy mi felé rohanunk? Ryan szerint a halál felé, az elkerülhetetlen valóság felé. Ne hagyjuk tehát, hogy a visszafordíthatatlan veszteségeink tanítsanak meg bennünket arra, mennyire fontosak a szeretteink. Ezért neki mindig van egy pénzérme a zsebében, az alábbi felirattal: Memento mori (emlékezzünk a halálra). A legfontosabb üzenet tehát szerinte, hogy éljünk megfelelő életet.