Családi összefogás a környezetünkért

Idén már 32. alkalommal ad otthont az erdélyi Tusnádfürdő a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor névre hallgató rendezvénynek, amely 2023-ban A béke ideje alcímet kapta. A komoly hagyományokkal bíró eseményen a kulturális élet szereplőinek előadásai, kiállításai és népszerű zenekarok nagyszabású koncertjei mellett politikusok és közéleti szereplők osztják meg gondolataikat aktuális témákban. A Széll Kálmán sátorban a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője, dr. Szuromi-Kovács Ágnes is részt vett a Környezetvédelem és családügyek kapcsolódás pontjai című pódiumbeszélgetésen.

– Mindannyiunk előtt ismert: a bolygónkat a saját unokáinktól kaptuk kölcsön. Így nem véletlen, hogy négygyermekes édesanyaként különösen fontosnak érzem a környezettudatosságot – kezdte a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője, dr. Szuromi-Kovács Ágnes. – A munkánk során rendszeresen tapasztaljuk, hogy a fiatalokat rendkívüli módon érdekli a környezettudatos életmód. A pénzügyi tudatosság az egyik szívügyem, és ennek része a tudatos vásárlás. Társaságunk ilyen témában indított képzésére időről időre hatalmas az érdeklődés a fiatalok részéről, mert a tudatos szemlélet nem csak a környezetünk védelme miatt hangsúlyos, de a pénzzel való takarékos bánásmódra is tanít.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett, és a Gazdaságfejlesztési és Szolgáltatási Igazgatóságuk vezetője, Kerékgyártó Gábor által moderált tanulságos pódiumbeszélgetésen a Családbarát Magyarország Központ ügyvezetője mellett Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubja és a Zöld Követ Egyesület alapítója, Mátyus Enikő, a Kovászna megyei KKV-k Szövetségének mentora, Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője és a Budapest Újratöltve képviseletében Szatmáry Lénárd startup vállalkozó, egyetemi hallgató vett részt.

– A környezettudatosság jegyében az emberi társadalom azt tűzheti ki célként maga elé, hogy az általunk alkotott világ minél inkább harmóniában legyen a teremtett világgal – folytatta dr. Szuromi-Kovács Ágnes. – Ez elvárható cél, amely ráadásul saját, jól felfogott érdekünk is, nem beszélve a bolygónk megóvása és megvédése miatti felelősségünkről. A felmérések is azt mutatják, minél több gyermek van egy családban, annál fontosabb kérdéssé válik a környezet védelme.

A beszélgetés során elhangzott: kutatások bizonyítják, hogy a magyar családok elsöprő többségének fontos a környezetvédelem, és a szülők gyermekeiket is ebben a szellemben nevelik. Adott esetben pedig a generációk együttműködését is a gyermekek hozzáállása segíti elő, akik a szüleiket, nagyszüleiket támogatják a tudatos megoldásokban. Az is igaz viszont, hogy általánosságban nagyon sokan tartják fontosnak a környezet védelmét, de konkrét lépésekre már csak kevesebben hajlandóak, ha a saját kényelmük a tét.

– Hazánkban 1998 óta része a Nemzeti alaptantervnek a környezettudatos nevelés, 2006 óta pedig kötelező, azaz a gyerekek már az iskolában hallanak erről – tette hozzá az ügyvezető. – Abban a korban, amikor elképesztően nyitottak a természetre. Nem beszélve arról, hogy a szabad levegőn eltöltött idő a koncentrációjukra, a lelki egészségükre is nagyon jó hatással van. Ez pedig visszahat a családokra. A szemléletformálás már ott elkezdődik, és sokszor éppen a gyerek ösztönzésére kezdenek el a családok is foglalkozni a környezetvédelemmel.

Szó esett a beszélgetés során arról is, hogy két álláspont jelenik meg napjainkban a gyermekvállalás ellen: “féltem a gyermekemet attól, milyen világban kell felnőnie”, vagy a másik, “féltem a világot a gyerek által kibocsátott káros anyagoktól”. A szüleink, nagyszüleink születésének körülményeihez képest ugyanakkor jóval kedvezőbb lehetőségek állnak a mai kor gyermekének rendelkezésére, a technológia és a környezetvédelem kapcsolatának fejlődésével pedig a bolygóra gyakorolt káros hatásunk is csökkenthető. A gyermekvállalás elleni kifogások ezek alapján nem állják meg a helyüket – hangzott el a szakemberektől.

A pódiumon egyetértettek abban, hogy ami ma hulladék, az holnap már alapanyag. Több olyan startup vállalkozás hódít a világban, amely az el nem adott, de még felhasználható élelmiszereket újrahasznosítja. A környezettudatosságban megvannak az üzleti lehetőségek, de még bőven van hova fejlődni.

– Ha visszagondolok a nagymamám háztartására, ott nem volt hulladék. Ami a nap során feleslegként keletkezett, az valamilyen módon felhasználásra került. Ha valamivel végképp nem lehetett mit kezdeni, akkor azt a palántázáshoz használtuk vagy tárolóedény funkciót kapott. Az volt a lehető legtermészetesebb dolog, hogy mindent hasznosítottunk. Ha a környezettudatosságról beszélünk, néha elég csak a gyökerekhez visszanyúlni… – zárta gondolatait dr. Szuromi-Kovács Ágnes.