A magyar népmeséket, az alapokat ismerniük kell a gyerekeknek – véli Bárdosi Sanyi, aki a Magyar Kultúra napja alkalmából azt is elárulta a Bárdosiék legfrissebb részében, hogy melyik a kedvenc népmeséje.
Mikor került előtérbe a család témája a magyar irodalomban? Mennyire változott meg a családról bemutatott kép mostanra? A Magyar Kultúra Napján Nényei Pál íróval, középiskolai tanárral beszélgettünk „csalóka” hitvesi költészetről, a férfi-nő viszony ábrázolásáról, valamint versbe és prózába foglalt fontos pillanatokról.
Akkor még nem volt Magyar Kultúra Napja. Ott ültem a trópusi melegben valahol Dél-Amerikában egy hatalmas fesztiválsátorban többezer forróvérű ember között. A színpadon könnyed karibi táncosok, a tömeg tapsolt, kiabálva nyilvánította a tetszését. Utánuk következtünk mi, a Forrás névre hallgató magyar néptánccsoport…
Idén decemberben a megszokottnál jóval csendesebben telnek a napjai, ami sok szempontból elszomorítja. A karácsonyt viszont nagyon szereti. A művésznő szívet melengetően mesélt hagyományokról és kedves gyermekkori emlékekről, no meg a szüleitől kapott útravalóról, miszerint az ünnep varázsa a szeretteinkkel töltött pillanatokban rejlik. Halász Judittal beszélgettünk.
Oberfrank Pál szakmai élete 2010-ben vett komoly fordulatot, amikor a népszerű színész színidirektornak állt a Veszprémi Petőfi Színházban. Jelenleg már a harmadik ciklusát tölti a teátrum élén, így érthetően egyre jobban kötődik a munkahelyéhez. Meg Veszprémhez is persze, bár saját bevallása szerint a városban még mindig rengeteg felfedezni való vár rá.