Babos Eszter négygyermekes anyuka 12 éve álmodta meg a Bábos Mesekuckó baba-mama foglalkozást. Színészetet és bábozást tanult a főiskolán, majd kisgyermekei nagy örömére a mindennapokba is becsempészte a bábjátékokat. Ma már az ország számos pontján tartanak foglalkozásokat. Lázár Szilvia 3 éve csatlakozott a csapathoz.

– 2008 szeptemberében indult útjára a Bábos Mesekuckó baba-mama foglalkozás, akkor még csak Budapesten – kezdi Eszter. – A bábozás szeretete számomra már a főiskolán elkezdődött, Józsa Évától sajátítottam el ezt a mesés művészetet, Mikó István színitanodájában pedig színészetet tanultam. Három kisfiú anyukájaként a bábjáték segített a napirend kialakításában és a különböző feladatok elsajátításában. Később jöttek a bábos mesék, amiket már a szomszéd gyerekek is örömmel néztek. Ekkor született meg az ötlet, hogy talán érdemes lenne ezt a tevékenységet rendszeresen és más keretek között is végezni. Felkerestem a Wekerlei Kultúrházat, ahol Szabó Mária igazgatónő biztosította a lehetőséget, így heti egy alkalommal elindulhattak a Bábos Mesekuckó foglalkozások.

"A gyerekek megnyílnak a báboknak"

Eszter úgy látja, hogy a bábos foglalkozásoknak különleges erejük van: óriási változást hozhatnak a családok életébe.

– A Bábos Mesekuckó foglalkozás négy részből áll. Az első rész a bábos mese a kicsikre „hangolva”, jellemzően asztali bábjáték keretében, majd a meséhez kapcsolódóan egy mozgásos rész, azaz „mesetorna” következik, utána pedig végigdaloljuk a látott bábos mesében elhangzott dalokat. A foglalkozást végezetül mindig kézműveskedéssel zárjuk, amely szintén a meséhez kapcsolódik. A szülők több – kifejezetten a kicsiknek való – mesét és gyerekdalt tanulhatnak meg, sőt, a saját gyermeküket is jobban megismerhetik egy-egy új szituáció által. Fontosnak tartom a közösen eltöltött minőségi időt, erre ad lehetőséget a foglalkozás. Közös mesehallgatás, mesenézés, dalolás, mozgás és alkotás. A foglalkozás igen komplex, mindazt nyújtja, amelyre a baba-mama pároknak a leginkább szükségük van. Nagyon sok a pozitív visszajelzés, otthon egyre több mesét igényelnek a kicsik, sőt, otthoni bábjátékba kezdenek. A bábok pedig óriási segítségükre vannak a hétköznapi problémák megoldásában, a szabályok megismerésében, legyen szó akár egy étkezési szokás kialakításáról, vagy az esti lefekvésről, mindegyiket könnyebbé varázsolják. Sőt, még a kommunikálni nem tudó gyerekek is könnyebben kifejezik így az érzelmeiket. Új kihívásokat is tartogat a foglalkozás a piciknek, sokan ugyanis itt találkoznak először ollóval, ragasztóval, festékkel. A baba-mama párok pedig imádják, hogy alkothatnak; kikapcsolja és megnyugtatja őket. A babákra koncetráltan tudnak közösen kézműveskedni, hiszen minden feltétel adott hozzá.

Szilvi három éve jelentkezett a foglalkozásvezetői képzésre, azóta pedig Hajdúszoboszlón viszi a bábos mesék hírét. Bármerre jár-kel a városban, amint meglátják, a gyerekek csillogó szemmel fogadják: "Itt a Bábos Szilvi néni!"

„öröm látni, hogy a gyerekek ennyire megnyílnak a báboknak”

– Végzettségemet tekintve angol szakos tanító vagyok, mégis óvónőként dolgoztam egy magánintézményben. Ott az egyik kolléganőm, Major Zita ismertette meg velem a Bábos Mesekuckót, ami már az első pillanatban lenyűgözött – meséli lelkesen Szilvi. – A csoportomba vegyes korosztályú gyermekek jártak. Mind-mind különleges személyiség, igazi kis csoda, ám egy valami közös volt bennük, a Bábos Mesekuckó iránti szeretet és érdeklődés. A foglalkozásokon még a nagyobbacska korosztály is tátott szájjal figyelte a bábjátékot. Akkor döntöttem el, hogy belevágok és elvégzem a képzést, számomra ugyanis öröm látni, hogy a gyerekek ennyire megnyílnak a báboknak. Ezt az élményt szerettem volna a városomban, Hajdúszoboszlón élő gyermekek számára is elérhetővé tenni.

Online sem lehetetlen

A járványhelyzet kezdetekor a foglalkozásvezetők érdeklődtek a szülőknél, hogy vajon nyitottak lennének-e a virtuális mesekuckóra.

– Megtudtuk a szülőktől, hogy a gyerekek nagyon hiányolják Mesemondólányt és a kis történeteket, ezért létrehoztuk a Youtube csatornánkat, amelyre hetente 2-3 alkalommal töltünk fel tartalmat – mondja Eszter. – Eleinte számunkra is új kihívásokat tartogatott ez a megváltozott világ, de szerencsére meg tudjuk oldani a bábozást otthoni keretek között is. Nálam például a négy fiam közül az egyik mindig magára vállalja az operatőri feladatokat.

– Nekem is nagy segítségemre van a család – fűzi hozzá Szilvi. – Az egyik mesénk például egy árnyjáték, ennek az elkészítése könnyebb volt, de szoktunk zacskóbábokkal, asztali bábokkal is dolgozni. Mivel szeretnénk, hogy a gyerekek ne mindig csak a foglalkozásvezetőket lássák játék közben, felvettünk egy "Így készül" videót is, amelyben megmutatjuk a szülőknek, hogyan lehet egyszerű alapanyagokból zacskóbábokat készíteni.

A beteg kismalac története

Az intézményi bezárások idején Szilvit felkeresték a szülők, hogy megosszák vele aggályaikat: a gyerekek nagyon nehezen viselik, hogy nem mehetnek óvodába és hiányolják a Mesekuckót.

– A kicsik nem értették a kialakult helyzetet: miért is nem mehetnek oviba, vagy találkozhatnak a barátaikkal és a nagyszüleikkel? Az óvónénik webkamerás online beszélgetéseket szerveztek, ami picit könnyebbé tette az aprónép számára ezt a nehéz időszakot. Azonban még mindig nagy kérdés bennük a vírussal kapcsolatban a „miért”? Így született meg a Beteg kismalac története. Szükség volt ugyanis egy olyan mesére, ami az ő nyelvükön magyarázza el, hogy mi ez a vírus, miért kell most otthon maradni és milyen következményei lehetnek annak, ha nem fogadunk szót. A történet kiemeli a szabályok betartásának fontosságát, de mindezt az árnyjáték varázslatos eszközével, meseköntösbe bújtatva.


A szülői visszajelzések szerint annyira megragadta a gyermekeket a kismalac története, hogy rajzok születtek róla és van, aki minden este erre alszik el.

– Még a legkisebbek, a 2-3 évesek is adtak a saját szintjükön visszacsatolást. Az egyik apróság például otthon elővette a kis nyomdakészletét és csak a kismalaccal volt hajlandó nyomdázni. Közben elmondta, hogy most beteg a malac, ezért hazamegy pihenni, befekszik az ágyába és alszik. Nagyon sokan készítettek rajzot, megjelenítették a mesék szereplőit, így fejezve ki, hogy mit üzent számukra ez a történet. Előfordult, hogy egy szülő felhívott, hogy a gyermeke minden este erre a videóra alszik el. Többek között a pozitív visszajelzéseken felbuzdulva tervezek egy új történetet, amely arról szólna, miért nem szabad most találkozni a nagyszülőkkel, hiszen ez is egy olyan problémakör számukra, amit nehezen értenek meg és dolgoznak fel. Hiányzik a mama palacsintája, a szaladgálás a papa kertjében, a nagyszülők közelsége. Talán mesenyelven ezt is érthetőbbé tehetnénk számukra.

Ugyanaz a mese, mégis minden este más

Eszter a "Minden, ami báb és mese" című blogjában arról ír, hogy vajon miért kérik a gyermekek többször ugyanazt a mesét.

„minden egyes nap más és más megértést fog nyújtani számukra a történet”

– Ha belegondolunk, még mi felnőttek is szeretjük újra és újra megnézni a kedvenc filmjeinket, amelyek még a sokadik alkalommal is tartogatnak meglepetéseket, új értelmezést számunkra. A gyerekek is így vannak ezzel. Először elámulnak az árnyjáték izgalmán, a szereplőkön. Második alkalommal már ismerősen csengenek nekik a mondatok, végezetül pedig elérkezik a megértés pillanata. Ők lassabban sajátítanak el új helyzeteket, azokat pedig különösképpen, amelyek ilyen nagy változást hoznak az életükbe. Ezért érdemes sokszor elmesélni, megnézetni a gyerkőcökkel, hiszen minden egyes nap más és más megértést fog nyújtani számukra a történet.

A gyermekek törekednek a pozitív végre, nem maradhat egy mese megoldás nélkül. A kismalac története olyan üzenetet hordoz, amely megerősíti őket abban, hogy ha otthon maradnak, türelmesek lesznek és szót fogadnak a szüleiknek, akkor nagy eséllyel happy end-del zárulhat a saját meséjük is.

A rovat más cikkei is érdekelhetik:

mesekisgyermekgyermeknevelés