A férfiak hamarosan beérhetik a hölgyeket. Legalábbis a születéskor várható élettartam alapján. A brit Independent című lap az International Longevity Centre által rendelt kutatását idézve azt írja, 2030-ban következhet be, ami eddig még soha, mégpedig az, hogy egy nő és egy férfi nagyjából ugyanolyan hosszú életben reménykedhessen, méghozzá 87,5 esztendőben.

A kutatásban azt számolták ki, hogy a halálozási adatok alapján mennyi ideig él 100 ezer, jelenleg a 30-as éveiben járó ember. A korábbi várható élettartam-görbéket a modellezett adatokkal folytatták, így kaptak egy jól közelítő adatot arra, hogy mikor éri el, illetve be egymást a két nem.

A kalkuláció során több különböző adatot is vizsgáltak, például azt is, hogy csökken a dohánytermékek és az alkoholfogyasztás közti különbség a hölgyek és a férfiak között. A statisztikák azt mutatják, számtalan pozitív változás tapasztalható az élettartamot befolyásoló tényezők között.

“A kialakuló helyzet azt eredményezheti, hogy a nők életük utolsó éveiben nem maradnak hosszan egyedül. Hosszabb ideig tudnak a munkaerőpiacon maradni, ami miatt magasabb lesz a későbbi nyugdíjuk, így a korábbi korosztályokhoz képest jobb létben tudják majd megélni az öregkort, nem mellesleg várhatóan egészségesebbek is lesznek” - mondta a lapnak a felmérést végző Cass Business School statisztika professzora, Les Mayhew.

Bár általánosságban elmondható, hogy a várható élettartam a Föld minden táján növekszik, a korábban is ismert különbségek nem tűnnek el teljesen a következő években. Vagyis az időskor hossza jelentősen eltér majd attól függően, hogy az ember hova született. És ez igaz akár egy országon belül is. A elmaradottabb, szegényebb területeken, ahol rosszabb az emberek egészségi állapota, akár évekkel rövidülhet az ott élők élete a szomszédos, tehetősebb régiókhoz képest - bár a lapban bemutatott angliai példák azt is mutatják, hogy a szegényebbek körében is nő az élet hossza, csak lassabb tempóban.

A szocio-gazdasági hátterű különbségek a statisztikai professzor szerint egyértelmű okokra vezethetők vissza, méghozzá az egészségtelen életmódra és a társadalmi mobilitás hiányára (vagyis arra, hogy például a kétkezi munkások gyermekei nem tudnak feljebb lépni, így nem is csökken fizikai terhelésük, nem javul egészségi állapotuk).

“A betegségek mögött sokszor állnak az életstílusok közti különbségek, aminek a gyökerei a már említett társadalmi-gazdasági okok között keresendők. Elég csak belegondolni, hogy milyen hatalmas differencia van a különböző társadalmi rétegek között a dohányzás, az intenzív alkoholfogyasztás, az elhízás, a droghasználat, a mentális egészség területén” - magyarázta a professzor. Változást az elmaradott régiókban nem lehet kis programokkal elérni, komoly és átfogó megelőző intézkedésekre, oktatásra és képzésre lenne szükség - vélekedik a szakember.

Bár Magyarországon 2030-ra még nem várható, hogy mindkét nem képviselői 87,5 éves korra számíthassanak, azonban idehaza is évről évre csökken a nők és férfiak közti különbség. Míg 2006-ban 8,4 év volt a differencia, 2016-ra már csak 6,8 esztendő! Ráadásul ezen évtized alatt a férfiaknak 3,4, a nőknek pedig 1,8 esztendővel emelkedett a várható élettartamuk a KSH adatai szerint. A WHO összesítése szerint Magyarország ezen mutató alapján az országok “ranglistáján” erősen az első harmadban van (183-ból az 53. helyen). A lista végén Sierra Leone található, ahol mindössze 50 esztendő a lakosok várható élettartama.



(Család.hu)