csalad.hu - Egy háztartásban a nagyszülőkkel?
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Egy háztartásban a nagyszülőkkel?
KSH
2019. okt. 22. 11:34
Nyugdíjas nagyszülők
A KSH Népességtudományi Kutatóintézete longitudinális kutatást indított a 2018–2019-ben születettek körében Kohorsz’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat címmel. Az országosan reprezentatív kutatás célja, hogy átfogó képet adjon a magyarországi gyermekek felnövekedéséről és az azt befolyásoló tényezőkről. Vajon milyen típusú háztartásokban élnek nagyobb valószínűséggel nagyszülők is? Az alábbi elemzésből ez is kiderül.

Előző kutatások azt jelezték, hogy inkább a gyermeküket egyedül nevelő szülők háztartásai azok, ahol a nagyszülők is jelen vannak, és nem azok, ahol a szülők együtt élnek. Azt is olvashattuk, hogy az együtt élő nagyszülők között sokkal nagyobb arányban találunk nagymamákat, mint nagyapákat (Monostori-Murinkó 2018). A magyarázat szerint azért, mert az egyedül maradt nagymama nagy valószínűséggel költözik gyermeke családjához, miután párja meghalt; illetve az is előfordulhat, hogy az egyedül élő nagymama , felajánlja, elfogadja, hogy gyermeke családalapítása az ő háztartásában történjen, legalábbis amíg gyermekének nincs lehetősége külön lakásba költözni. Mindezek mellett az is előfordulhat, hogy válás után a fiatalabb generáció inkább költözik „haza” az egyedül élő nagymamához, mintsem, hogy önálló háztartást alakítson.

Nagymamák többségben

A Kohorsz ’18 kutatás adataiból számolt eredmények összecsengenek az előző kutatásokból megismert trendekkel. A várandósok nagy többsége, 85,9 százaléka jelezte, hogy nem él velük egy háztartásban nagyszülő. Közel öt százalékuk (4,7%) pedig azt mondta, hogy velük csak a nagymama él, és 1 százalékukkal pedig csak a nagyapa. A kohorsz háztartásokban élő várandósok viszonylag nagy aránya, 8 százalékuk jelezte, hogy nagymama és nagyapa is él velük egy háztartásban. Ez összefügghet azzal, hogy – mint már azt jeleztük – a várandósok többsége első gyermekét várja, azaz nagy valószínűséggel fiatalok és családi életpályaszakaszuk elején vannak, így valószínű, hogy többen még nem tudtak önálló háztartásba költözni.ű

Az, hogy él-e a várandóssal együtt nagyszülő vagy nem, nagymértékben különbözik a várandós helyzetétől, attól, hogy a várandós milyen típusú háztartásban él (2. ábra). Az egyedül élő várandósok körében a legnagyobb annak az esélye, hogy nagymama és nagyapa is vele, egy háztartásban él, leginkább akkor, ha várandóssal nem él együtt kiskorú gyermek (36,6%). Meglepő adat, hogy azon egyedül élő várandósok háromnegyede, akikkel három vagy annál több gyerek él egy háztartásban, nem jelezte, hogy élne vele nagyszülő (75%). Viszont körükben a legmagasabb azoknak az aránya, akik (csak) nagyapával élnek egy háztartásban (4,2%). A párkapcsolatban élő várandósok nagy többségével, 85-90 százalékukkal nem él együtt nagyszülő – és ez főleg akkor igaz, ha a párkapcsolatban élő várandós háztartásában egy (89,9%) vagy két (89,7%) gyerek él. Ha a pár első gyermekét várja, akkor már élhet velük nagyszülő: a várandósok 9 százaléka él nagymamával és nagyapával is együtt egy háztartásban, 4,2 százalékuk csak nagymamával. Azaz, az egyedül élő várandósok körében valóban magasabb a többgenerációs háztartások aránya, mint a párkapcsolatban élő várandósok körében, és főleg azon egyedül élők körében, akik első gyermeküket várják. Mindemellett az is kijelenthető, hogy ha már a nagyszülő is velük, egy háztartásban él, akkor inkább a nagymama van jelen, és nem a nagyapa. Amit még hangsúlyozni kívánunk, hogy viszonylag magas azon várandósok aránya is, akikkel nagymama és nagyapa is együtt él, és ez is inkább jellemző az egyedül élőkre.

A szülők iskolai végzettsége szerinti előző számítások azt jelezték, hogy a diplomás szülők háztartásában a legalacsonyabb a nagyszülőkkel élők aránya, míg az alapfokú végzettségű szülők esetében pedig a legmagasabb (Monostori-Murinkó 2018). Valóban, a Kohorsz ’18 kutatásban résztvevő várandósok körében is ugyanezt tapasztaltuk: míg a diplomások körében 95,0 százalék, addig a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségűek körében 69,3 százalék azoknak az aránya, akik azt mondták, nem él velük egy háztartásban nagyszülő (1. táblázat). Ezzel összhangban, a diplomások 1,8 százalékával csak nagymama, 0,7 százalékával csak nagyapa, és 2,5 százalékával mindkét nagyszülő együtt él; a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők körében pedig ezek az arányok rendre magasabbak: 8,8%; 2,4% és 19,5%.

(Fotó: Shutterstock)