csalad.hu - Csoda az endometriózis árnyékában
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
Befektetés a jövőbe
Csoda az endometriózis árnyékában
Clerget-Tasi Barbara
2019. dec. 4. 6:00
Egészségre fel!
Dr. Jekkel Gabriella endometriózisa miatt 10 évig küzdött az első gyermekáldásért, a második pedig öt éve várat magára. Serdülőkora óta átélt megpróbáltatásait egészen a kisfia születéséig papírra vetette azért, hogy a sorstársai erőt meríthessenek belőle, és sose adják fel.

Endometriózisról beszélünk, ha a méh belső nyálkahártyája a méh üregén kívül is megjelenik, és azáltal, hogy követi a menstruációs ciklus változásait, különböző területeken – például a bélrendszerben, a hashártyán, de akár az agyban is – elváltozást okoz. A betegség a termékeny korban lévő nők 5-15 százalékát érinti. A meddőség vagy a rendkívül fájdalmas menstruációs görcsök hátterében is sokszor ez a betegség áll, aminek a kiváltó okát még most sem ismeri az orvostudomány.

Dr. Jekkel Gabriella jelenleg riporterként dolgozik, noha eredeti szakmája etológus. Boldog házasságban él férjével, aki fiaként szereti Gabriella előző kapcsolatából született gyermekét. Szeretnék, ha hamarosan négytagúvá bővülhetne a család, de ahogy az első gyermeket, úgy a kistestvért sem akarja könnyen adni a sors. Az édesanya ugyanis endometriózissal küzd, ami súlyos esetben nem csak a mindennapi életet nehezíti meg, de gyakran a teherbeesést is lehetetlenné teszi. Gabinak egészen 27 éves koráig kellett várnia még arra is, hogy valaki nevén nevezze a betegségét.

– Ahogy a velem egyidős lányok, úgy én is izgatottan vártam az első menzeszt, ami borzasztó kínok között érkezett meg – emlékszik vissza Gabriella. – Azokon a napokon iskolába se tudtam járni. A barátok elmaradtak tőlem, a nőgyógyász pedig fogamzásgátlót írt a problémámra, ami persze nem mulasztotta el a betegségemet. Minden hónapban ciszta növekedett a petefészkemben, ami aztán kipukkadt, majd újra növekedésnek indult egy másik.

a fájdalomcsillapítás a mindennapjaim részévé vált

Mivel ezeket a folyamatokat óriási fájdalom kísérte, ezért a fájdalomcsillapítás a mindennapjaim részévé vált. Nem tudta senki, mi történik a testemmel, mi okozza a tüneteket. 17 éves voltam, amikor először közölték velem, ne is álmodjak arról, hogy édesanya legyek. Akkor még nem is sejtettem, hogy a húszas éveim közepén mennyire vágyok majd egy gyermekre. 2006-ban egy szövetvizsgálat során, Budapesten tudtam meg, hogy nem vagyok egyedül a betegségemmel, sőt, neve is van: endometriózis. Ez addig a percig jelentett megnyugvást, amíg felmentem az internetre, és megtudtam, hogy jóformán semmit nem tudnak a betegségről. Nem tudták, miért alakul ki, csak azt, hogy nem halálos, viszont súlyos esetben meddőséget okozhat. Sajnos, az én esetemben súlyos endometriózisról beszélhetünk.

Lélekölő betegség

Hosszú út vezetett az anyaságig, sok-sok megpróbáltatással, műtétekkel, csalódással, fájdalommal, de mindenért kárpótolja Gabit az azóta már 8 éves fia, aki – mint mondja – nem erősebbé, hanem boldoggá tette őt. Gabriella úgy döntött, papírra veti a történetét, hogy arra biztassa sorstársait, nekik is sikerülhet.

Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy megírjam az anyává válásom történetét. Amikor egy gyermeknek közeledik a születésnapja, minden édesanya szeret nosztalgiázni. Én is minden évben végiggondoltam, mennyi mindenen kellett keresztülmennem ahhoz, hogy édesanya lehessek. A fiam egyik születésnapján a férjem megkérdezte, miért nem írok le mindent, hiszen sokat segíthetnék a hozzám hasonlóan endometriózisban szenvedő nőknek, megmutathatnám, hogy csodák márpedig léteznek.

Nekem senki sem mondta, hogy amit érzek, az nem normális

Azért is tartom fontosnak a könyvem megjelenését, mert ki merek benne mondani olyan dolgokat, amikkel egyedül érezzük magunkat a betegség jellegéből adódóan. Ilyen például az endometriózis egyik tünete, a fájdalmas szexuális együttlét. Nekem senki sem mondta, hogy amit érzek, az nem normális. Magamban kerestem a hibát, azt hittem, én rontok el valamit. Csak azután jöttem rá, hogy az egészséges ember számára nem ez a normális, amikor megtudtam, hogy milyen betegség okozza mindezt. Az ember önbecsülése közben egyre lejjebb és lejjebb csúszik: milyen nő az, aki nem bír elviselni egy menstruációt, aki nem képes élvezni az együttléteket, nem tud teherbe esni? Legbelül saját magukat ostorozzák az endometriózissal élők, de nem mernek róla senkinek sem beszélni. Én sem beszéltem erről sokáig, vagy ha meg is próbáltam, akkor nem értették, miben élek.



Lehetséges megoldások

súlyos esetekben még mindig „tűzoltás” folyik

– Körülbelül 3-4 éve egyre több fórumon beszélnek az endometriózisról. Hírességekről derül ki, hogy ők is érintettek, valamint azt is tudni lehet már, hogy az esetek nagy részében ez a betegség áll a meddőség hátterében. A betegség okát ugyan még mindig nem sikerült megfejteni, de már vannak specialisták, akik jóval hozzáértőbben kezelik a betegséget, mint az orvosaim a kamasz- és a húszas éveimben. Azt látom, hogy súlyos esetekben még mindig „tűzoltás” folyik, azaz műtéttel ideiglenesen orvosolható a probléma, valamint a mesterséges menopauza előidézésével – a nő nem menstruál, így az endometriózis tünetei stagnálnak –, ami akkor javasolt, ha az ember nem tervez családalapítást. Ugyanakkor az enyhébb lefolyású endometriózis laporoszkópiás műtéttel, jó eséllyel gyógyítható. Nekem is felajánlották 27 éves koromban az akkor még kísérleti stádiumban lévő mesterséges menopauza módszert, de nem fogadtam el. Ahogy az be is igazolódott, életem legjobb döntése volt, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a kezelés után visszaáll a ciklus. Jelenleg a tüneteket próbálom enyhíteni fájdalomcsillapítással, valamint egy bizonyos „tejtermék-mentes” diéta javít a közérzetemen.

Az utolsó lombik

– Most, hogy már édesanya vagyok, megpróbálkozhatnék a klimax-kezeléssel, de én úgy szeretem megélni a dolgokat, ahogy az élet adja. Ráadásul lassan 6 éve zajlik a kistestvér-projekt. Ez idő alatt számos inszeminációm volt, és sajnos vetélést is át kellett éljek. Kiderült, hogy az endometriózisom már a petesejteimen belül is jelen van, emiatt a petesejteim többsége használhatatlan volt a lombik során. Januárban még megpróbálkozunk egy lombikkal, ez lesz az utolsó.

segíteni szeretnék azoknak, akik mindennél jobban vágynak az anyaságra

A programról ezúttal videós dokumentáció is készül, amely elsősorban az orvosi oldalát mutatja majd be a folyamatnak. Ezzel is segíteni szeretnék azoknak, akik mindennél jobban vágynak az anyaságra. Hiszek abban, hogy minden okkal történik: ha más orvoshoz kerülök, ha elfogadom a kísérleti kezelést, ha kilépek a korábbi rossz párkapcsolatból, akkor talán most nem lennék anya, és lehet, hogy a könyvem sem született volna meg, amivel remélhetőleg sokaknak reményt adhatok.



(Fotó: Jekkel Gabriella, Shutterstock)