csalad.hu - A meddőség nem szégyen, hanem betegség
CSALAD.HUAhol otthon vagy!
A meddőség nem szégyen, hanem betegség
Magyar Nemzet
2020. jan. 8. 11:49
Életmód
A meddőség nem szégyen, hanem betegség, mégpedig népbetegség – mondta Sipos Miklós főorvos, az Üllői úti Asszisztált Reprodukciós Centrum vezetője a Semmelweis Egyetem meddőségi előadásán.

Egyetlen szabad hely sem maradt a Semmelweis Egyetem meddőségi előadásai­ra, pedig három különböző időpontra is meghirdették a múlt hét végén az alapításának 250. évfordulóját ünneplő egyetem ingyenes, interaktív, lakossági, népegészségügyi rendezvénysorozata, a Semmelweis-egészségnapok részeként – számolt be a Magyar Nemzet.

Az érdeklődés nem véletlen: Magyarországon körülbelül 150 ezerre tehető a meddő párok száma. Mint Sipos Miklós főorvos, az Üllői úti Asszisztált Reprodukciós Centrum vezetője fogalmazott: a meddőség nem szégyen, hanem betegség, mégpedig népbetegség. Az okok között nagyon sok minden meghúzódhat mind a női, mind a férfioldalon, a szervi elváltozásoktól egészen a stresszig, de a rizikófaktorok közül manapság már az idős kor, a kései gyerekvállalás a legjelentősebb.

Időben kell kezdeni

– Igenis van egy optimális kor a gyermekvállalásra, ezek a 25 és 35 közötti életévek. Ennél a korosztálynál a legalacsonyabb a koraszülések aránya, a csecsemőhalandóság, emellett az olyan, a teherbe esést nehezítő vagy lehetetlenné tévő állapotok, mint a petefészek-kimerülés, a különféle méhűri elváltozások, a szexuális úton terjedő fertőzések és daganatos megbetegedések – magyarázta Sipos Miklós. A főorvos az időtényező jelentőségét még egy csaknem negyedmillió adatot elemző amerikai tanulmánnyal is alátámasztotta. Eszerint a lombikbébiprogramoknak nagyjából 32 éves korig negyvenszázalékos a sikerességük.

Negyvenéves kor felett azonban ez drámaian zuhan: 43-44 év felett a páciensek negyede már a petesejtleszívásig sem jut el, mert nem termelődik saját petesejtje, a megtermékenyített petesejteknek kevesebb mint a feléből lesz beültethető embrió, átlagosan három százaléknál fogan meg a terhesség, és csak a beültetések 1-3 százalékából születik egészséges baba.

Sipos Miklós hozzátette: nemcsak a gyermekre vágyó nőknek, hanem a leendő apáknak is nagyon tudatosan meg kellene tervezniük a családalapítást. Az adatok szerint ugyanis fokozatosan romlik a férfiak megtermékenyítőképessége, az elmúlt negyven évben ötven százalékkal csökkent a spermiumkoncentráció és hatvan százalékkal a gyors mozgású hímivarsejtek aránya.

Nem érdemes sokáig várni

A centrumigazgató felhívta a figyelmet, hogy 35 év alatt egy, 35 év felett viszont már fél év sikertelen próbálkozás után érdemes kivizsgálásra jelentkezniük a pároknak, nem szabad ezzel éveket várni. Főleg, hogy a meddőség diagnózisát minél korábban felállítva, a legkorszerűbb diagnosztikai és egyéb eljárásokat igénybe véve sokszor van lehetőség ezen változtatni úgy, hogy a várva várt babák abszolút természetes módon foganjanak meg. Ám ha ez mégsem lehetséges, akkor a Semmelweis Egyetem új Asszisztált Reprodukciós Centrumában a legkorszerűbb mesterséges megtermékenyítési eljárások állnak rendelkezésre.

Segítség a segítőknek

Mint Ács Nándor professzortól, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójától a Magyar Nemzet megtudta, a centrumot a múlt évben alakították ki kormányzati támogatással annak érdekében, hogy a meddő párokat magas színvonalon, teljeskörűen el tudják látni. A központban egyaránt rendelkezésre áll a csúcstechnológia és a magasan képzett szakmai csapat: nőgyógyászok, andrológusok, embriológus biológusok, laborasszisztensek, pszichológusok, hematológusok, immunológusok, diabetológusok. Az önálló meddőségi központokkal szemben az itteni nagy előnye, hogy egyetemi környezetben van, ami biztosítja a teljes körű ellátást, a biztonságos hátteret.

Sipos Miklós elmondta: a termékenységi mutatók javításában nagyon fontos lépést tett a kormány a meddőségi kezelések ingyenessé tételével és azzal, hogy anyagilag segítette az egyetemi központokban asszisztált reprodukciós centrumok létrehozását. Úgy vélte, ez is jelentős előrelépés a meddőség problémakörének új alapokra helyezésében, ám még vannak teendők.

(fotó: Shutterstock)