Mit jelent pontosan az egyszülősség?

– Régen a csonka család kifejezést használták, ami bennem mindig is ­rossz érzést keltett. Talán egyre inkább ki is kopik a közbeszédből ez a fordulat. Az egyszülős család sem tökéletes megjelölés, de nem találtunk még ennél jobbat. Olyan sokféle élethelyzet van, hogy nehéz pontosan meghatározni, mit is jelent pontosan az egyszülős család. Amikor valaki megözvegyül és egyedül neveli a gyerekét, az nyilván idetartozik. A válás esetében már nem mindig egyértelmű a helyzet, hiszen ­például váltott elhelyezésnél mindkét szülő egyszülős egy-egy hétig. Kérdés, mikor beszéljünk mozaik­családról; vagy hogy egyszülős ­család-e, ahol sok időt tölt a gyerek az egyik elvált szülőjének új párjával? Egyébként a szociológusok és a statisztikusok sem tudják ­megfelelően kezelni ezt a kérdést, így a számokban sem lehetünk biztosak. A háromszázezer család, amiről beszélni szoktunk, egy minimumszám, de van hazánkban mintegy kétszázezer olyan házasság is, ahol a felek külön élnek, de nem váltak el.

Hogyan határozná meg, mi az Egyszülős Központ küldetése?

– Az egyszülős családok életében vannak jellegzetes nehezítő körülmények. Egy család egyszülőssé válásakor egy olyan krízishelyzet van, ami a többi családtípusra nem jellemző. Ebben a krízisben segítségre van szükség. Később pedig szintén sok a nehézség, amikor két ember feladatát egy látja el. A családi élet két szülőre lett tervezve, ezért ha az egyikük hiányzik, muszáj valamilyen segítséget nyújtani a nehéz­ségek leküzdéséhez.

Az Egyszülős Központ inkább a gyerekek vagy a szüleik miatt jött létre?

– A családok miatt vagyunk. A hosszú távú célunk leginkább az, hogy egészséges, kiegyensúlyozott gyerekek nőhessenek föl az egyszülős családokban is. De az is fontos, hogy a szülők rendbe tegyék az életüket. A repülőkön is az a biztonsági előírás, hogy ha csökken a légnyomás a fedélzeten, a szülők először magukra tegyék föl az oxigénmaszkot, hogy utána tudjanak segíteni a gyerekeiken is.

Kap elég segítséget a rengeteg egyszülős család hazánkban?

– Speciálisan az egyszülős családokkal foglalkozó intézmény nincs a mién­ken kívül, és kilencszázezer ember természetesen nem fér el nálunk, de fontos eredmény, hogy elindult a munka. Nemcsak azért fantasztikus hely az Egyszülős Központ, mert itt 8200 családnak tudtunk eddig segíteni, hanem azért is, mert megmutatta, hogy van hazánkban egy láthatatlan tömeg, amely komoly nehézségekkel küzd. Ez a tömeg pedig nagy arányban a következő generációt is neveli. Az ő küzdelmeik arra is hatással vannak, hogy több mint félmillió gyermek a következő generáció­ból felnőttként milyen életet fog élni. Már nyolc egyszülős klubunk is van országszerte, kettő pedig a határokon túl, amelyek hozzánk kapcsolódnak. Ha legalább minden megyei jogú városban lenne ilyen központ, akkor kezdenénk el lefedni azt a rengeteg családot, akiknek segítségre van szüksége. Sok olyan intézmény van, amelyek foglalkoznak többek között egyszülős családokkal is, de szerintem ők kifejezetten célzott segítséget igényelnek.

Egyes államokban a válás kimondását megelőzi egy mediációs szakasz, amelyben ismertetik a felekkel a válás utáni élet nehézségeit és a rengeteg negatív statisztikát a felbomlott családok problémáiról. Mit gondol, érdemes lenne ezt hazánkban is bevezetni?

– Én minden olyan eszközt nagyon támogatnék, ami hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb válás legyen. Gyakran hamarabb válnak el az emberek, mint feltétlenül kellene. Sokszor rengeteg tartalék van még egy kapcsolatban, mégis a válás mellett döntenek a párok. Ma, amikor inkább veszünk egy új háztartási gépet, mint hogy megjavíttatnánk a régit, ez a mentalitás az életünk egyéb területeire is átterjed, és gyakran a házasságokkal is így van ez. Sokszor a felek csak azt látják maguk előtt, hogy mitől lesz könnyebb az életük a másik nélkül, azt viszont csak később tapasztalják meg, hogy mennyi minden lett nehezebb. Vannak menthetetlen házasságok, de sok olyan is felbomlik, amiért kár, mert lenne más megoldás is – mondta Nagy Anna a Magyar Nemzetnek adott interjúban.