Gyermekként, amikor még a személyiségünk kialakulóban van, a szüleink viselkedését tekintjük kiindulási pontnak. Identitásunk kutatása közben az alapján ítéljük meg, hogy mi a jó és a rossz, amit a környezetünkben látunk. Mit tehet a szülő, hogy gyermeke azokat a pozitív mintákat másolja, amelyeket majd felnőtt életében is hasznosíthat? Nagy Éva pszichológussal beszélgettünk.

Nem véletlenül halljuk olyan gyakran, hogy ha nyugodt a mama, nyugodt a baba is. Ez magzati korban még inkább érvényes, hiszen a pici fejlődésének nem tesz jót, ha az édesanya teste folyamatosan stresszhormonokat termel.

Egy tinédzser életében a szexualitás és a nemiség megélése kényes téma, egyszerűen ciki róla beszélni a szülőkkel. Pedig a nyílt kommunikáció itt különösen fontos: nem szabad hagyni, hogy kamaszunk homokba dugja a fejét, amikor egészségének megőrzéséről van szó. Fridvalszki Nóra klinikai szakpszichológussal beszélgettünk az első nőgyógyászati vizsgálattal kapcsolatos szorongásokról.

Miként szólítják meg a gyermek szívét, lelkét a mesék? Miért mondják, hogy a mesének jótékony hatása van? Bajor Anita pszichológustól kapjuk meg a választ ezekre a kérdésekre.

Tegye fel a kezét, aki sosem mondja a párjának azt, hogy „Már megint nem figyelsz rám”! Aki feltette, az nagy valószínűséggel a nagykönyv szerinti álompasival él, vagy alkalmazza az empatikus kommunikációt, amivel elérhető akár a nagykönyves verzió is.