A korábbi módszerek ma már nem biztos, hogy működnek, s nem azért, mert nem jók – vélekedett Horváth Zita.

A projektpedagógia segít elsajátítani azokat a képességeket, amelyekre a 21. században egyre nagyobb szükség van, ilyen elsősorban a logikus gondolkodás és az együttműködés, továbbá a problémamegoldáshoz, kommunikációhoz, csapatmunkához, döntési helyzetek, alternatív megoldások kezeléséhez szükséges képességek. Ezek azonban könyvből vagy akár az interneten sem tanulhatók, fejleszthetők, erre is jó a projektpedagógia – jelezte.

Elmondta: ez a módszer nemcsak a legkorszerűbb képességek elsajátítására alkalmas, hanem az eltérő családi, társadalmi háttérből fakadó hátrányok ledolgozásában is nagyobb segítséget nyújt a hagyományos módszereknél. Például a régi, jó frontális oktatás önmagában nem elegendő, ha olyan diákcsoporttal áll szemben a tanár, amelyben jelentős különbségek vannak az otthonról hozott tudást illetően. Az oktatás pedig a társadalmi mobilitás, felemelkedés záloga, és ebben is segít a projektpedagógia – ismertette Horváth Zita.

Megjegyezte: az egyetemek mintha lassabban ismerkednének meg az új oktatási, pedagógiai módszerekkel, de mára több pozitív példa is akad. A projektpedagógia népszerűsítésében is segíthet a Hazai és külföldi modellek a projektoktatásban című konferencia – fűzte hozzá megnyitójában az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára.